Logisztikai és beszerzési tréningek
MAZARS

MAZARS

Megjelent a 2019-es közép- és kelet-európai adóbrossúra

 

Immár hetedik alkalommal jelenik meg a MAZARS közép- és kelet-európai országokkal foglalkozó adózási összefoglalója. A Közép- és Kelet-európai Adóbrosúra tavaly után másodszor is 22 ország adatait tartalmazza: a visegrádi országokat, Dél-kelet Európát, továbbá Oroszországot, Ukrajnát, valamint a Baltikum államait. A kiadvány legfőbb célja, hogy segítse a befektetőket az alapvető versenyképességi tényezők – főleg a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, illetve a forgalmi adó – összehasonlításában.

 

A foglalkoztatást terhelő adók

A jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók és hozzájárulások aránya továbbra is visszaszorulóban van. Ennek ellenére két országban is búcsút intettek az egykulcsos személyi jövedelemadózásnak. Macedóniában és Litvániában többkulcsos, progresszív adómértéket vezettek be, ami a magánszemélyek adóterheinek emelkedésével jár. Horvátországban és Lettországban ezzel szemben az alacsonyabb adókulcs sávos határát jelentősen megemelték, ami kedvező hír az ottani munkavállalóknak.

A munkáltatók teljes bérköltsége eközben a régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160%-át. Ezen a téren Magyarországnak 2017-2018-ban csak kis mértékben sikerült javítania korábbi, kiemelkedően rossz mutatóját. A 2019 júliusától beígért újabb 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentés némileg javíthat ezen.

Forgalmi adózás (value added tax)

A kormányzatok továbbra is a lakossági fogyasztás növekedésére próbálnak építeni, és a költségvetési bevételek tervezésekor egyre nagyobb szerepet kapnak a forgalmi típusú adók. Nem meglepő, hogy a hozzáadottérték-adó ma már talán a legfontosabb bevételi forrás az amúgy tovább erősödő állami költségvetések számára.

Noha az adónem fontossága nem kérdéses, az alkalmazott adómérték már jelentős szórást mutat. A normál adókulcsok átlaga 21% körül alakul, 2019-tól csak Oroszország növelte ennek mértékét, 2 százalékponttal. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27%-os normál áfa kulcs továbbra is magasnak számít. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Horvátországban jövőre 1 százalékpontos csökkentés várható.

Társasági nyereségadózás

Továbbra is szembetűnő, hogy az egyes országok mennyire eltérő hangsúlyt fektetnek a vállalkozási nyereség adóztatására: a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között több, mint 20 százalékpontos a különbség. A legmagasabb Németországban (33%), a legalacsonyabb Magyarországon és Montenegróban (9%).

Lassan azonban látszanak az adóverseny korlátai is: 2019-től már csak egyetlen olyan országot találunk, ahol csökkentettek a nyereségadón. Görögországban a válság idején bevezetett, egyébként is nagyon magas adókulcs csökkent 1%-kal. Említést érdemel, hogy Lengyelország bevezetett egy 9%-os kedvezményes kulcsot, mely azonban csak a kis adózók alkalmazhatnak. Összességében a vizsgált régióban az adókulcsok átlaga 17%-körül alakul (többkulcsos rendszer esetén a legmagasabb kulccsal számolva).

Az Európai Unió egyébként tudatosan is gátat szab az adóversenynek, és igyekszik elejét venni a káros adóelkerülési technikáknak. Ennek fontos eszköze az Anti Tax Avoidance Directive (ATAD), amit 2019. január 1-től már alkalmaznak is a tagállamok. A szabályozás fontos része, hogy meghatározza, hogy a vállalati hitelekre fizetett kamatok mekkora része vonható le a nyereségadó alapjából. Noha a szabályozás egyértelmű próbál lenni, érdekes látni, hogy a tagállamok mennyire másként értelmezik az irányelv adta kereteket.

Továbbra is igaz, hogy a régiós országok előszeretettel alkalmaznak forrásadót a kamat-, osztalék- és jogdíjjövedelmekre (15% vagy akár 19-20%-os mértékben).

A közép-kelet-európai régió kétharmadában megengedett, hogy az adózó IFRS-alapú egyedi beszámolót készítsen, és ezt használja adózási célokra is. Az országok több, mint felében az adórendszer valamilyen formában támogatja a kutatás-fejlesztési (R&D) tevékenységet is. Szlovákia, Szerbia és Lengyelország is ebbe az irányba tett lépéseket a közelmúltban.

Végül meg kell említeni, hogy Magyarországon 2019-től elérhető a csoportos társasági adózás, ami eddig csak Ausztriában, Lengyelországban és Bosznia-Hercegovinában volt mód. Ezzel szemben Oroszország épp most vezeti ki a konszolidált adózási csoportok létrehozásának lehetőségét.

Transzferárazás

Az OECD BEPS („Base Erosion and Profit Shifting”) kezdeményezése korábban ráirányította a figyelmet, hogy az adóhatóságoknak érdemes jobban koncentrálnia a cégcsoporton belüli, esetleg határokon átnyúló ügyletekre. A transzferár-szabályozás már korábban megjelent szinte mindegyik ország adórendszerében, Montenegró és Macedónia kivételével (Bulgáriában pedig csak az adóhatóság külön kérésére kell elkészíteni a TP-dokumentációt).

Az ehhez kapcsolódó dokumentációs kötelezettség átalakult a közelmúltban. Az OECD által előírt „country-by-country reporting” (CBC-R) alapvető célja, hogy az átláthatóságot erősítse azáltal, hogy a helyi adóhatóságok számára az adókockázatok felméréséhez szükséges információkat biztosítsa. Az elmúlt egy évben a CEE régióban működő adózóknak is aktívan közre kellett működnie a CBC reporting rendszer elindításában.

A teljes tanulmány innen tölthető le!

Adjon visszajelzést!