Logisztikai és beszerzési tréningek
Mazars: Már elveszettnek hitt pénzhez juthat!

Mazars: Már elveszettnek hitt pénzhez juthat!

Visszaigényelhető a kifizetetlen számlák után befizetett áfa összege január 1-től

 

2019. év végéig sok magyar cég szembesült azzal a méltánytalansággal, hogy amikor egy vevője nem fizetett, nem csak a szolgáltatás nettó értékét kellett elkönyvelnie veszteségként, de ezen összeg utáni áfát is be kellett fizetnie. 2020. január 1-től lehetőség van a behajthatatlan követelések áfa összegének visszaigénylésére a törvényben meghatározott feltételekkel, amelyek igen szigorúak.

Az Áfa törvénybe 2020. január 1-től tételes szabály került, amely szerint behajthatatlan követelések esetében, meghatározott feltételek teljesülésekor az adó alapja utólag csökkenthető, azaz a korábban fizetendő adó, önellenőrzés keretében „visszaigényelhetővé” válik.

H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója elmondta, hogy “a magyar szabályozás – az uniós Irányelvvel ellentétesen – a múltban kizárta annak lehetőségét, hogy ilyen esetben – ki nem fizetett számla után befizetett – áfát az értékesítő visszaigényeljen. 2020-tól a szabály az Európai Unió jogharmonizációjára tekintettel került be a magyar jogrendszerbe is. Nem csak 2020 utáni teljesítési számlák esetében alkalmazható, hanem az átmeneti rendelkezések értelmében a 2015. december 31-ét követő teljesítésű ügyletek esetén is, természetesen az általános adóelévülés szerint.”

A szakember hangsúlyozta, hogy a feltételek összetettek, így minden részletre figyelni kell, hogy kellő bizonyossággal tudjuk megítélni a követeléseket. Tekintve, hogy az új szabálynak várhatóan jelentős a költségvetési hatása, az adóhatóság is különös figyelemmel fogja monitorozni ezeket a tételeket kontrolladatai alapján, és szigorúan ellenőrzi majd az összes feltétel teljesülését is.

Az áfa szerinti behajthatatlan követelés kategóriája azonban nem azonos, hanem lényegesen szűkebb, mint a számviteli, vagy társasági adó szempontjából behajthatatlan követelés. Az előbbi esetben a behajthatatlan követelés a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték, amely adót is tartalmaz. Ezt a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján számolja el:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező elengedte a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

A behajthatatlan követelésként való elszámoláshoz a szabályozás további feltételeket rendel, amelyek fennállását egy esetleges adóellenőrzés során az adózónak kell bizonyítani. Ez egy részletes lista, amelyben a termékértékesítő/szolgáltatás nyújtójára és a nem fizető vevőre is vonatkoznak előírások. Fontos, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően az adóalanynak előzetesen és írásban értesítenie kell az adóst, hogy a fennálló tartozását behajthatatlan követelésként fogja elszámolni. Csak a legalább egy éve lejárt esedékességű számlák esetében lehet szó visszaigénylésről, és csak az eredeti értékesítőnél, valamint olyan esetben, ha a követelés ellenértéke más módon nem térül, vagy térült meg.

A lehetőség egyértelműen kedvező az adózóknak, ezért minden társaságnak érdemes végigtekintenie a könyveiben szereplő és a múltban leírt követeléseit, számszerűsíteni a potenciálisan visszaigényelhető áfa összegét, és a feltételek vizsgálata alapján döntést hozni a visszaigénylésről, hiszen kellő körültekintéssel már elveszettnek hitt pénzhez juthat.

Adjon visszajelzést!