Logisztikai és beszerzési tréningek
MAZARS

MAZARS

Banális hibán múlhat az unión belüli ügyletek áfamentessége

2020. január 1-jével szigorodtak a kiszállítás igazolásának feltételei

A legtöbb, uniós értékesítésben érintett vállalkozás életében kiemelt adókockázat az áfa, hiszen a magyar áfakulcs kiemelkedően magas, az áfa rendszere pedig rendkívül bonyolult. Nem mindegy, hogy az értékesített terméknek ki a vevője, az milyen adószámra kéri a számlát, hová kéri a kiszállítást, a kiszámlázott termék egyszerű értékesítéssel vagy láncértékesítéssel kerül eladásra, esetleg háromszögügylet egyik lába, és még az sem mindegy, hogy ki rendelte meg a fuvarozást.

Mindezeket tetézi, hogy az ügylet pontos dokumentálásának is kiemelt – akár az adómentességet is kockáztató – jelentősége lehet. Azaz hiába ismerjük jól a szabályozást, és kezeljük áfaszempontból jól az értékesítést, ha elvérzünk az adóhatóság előtt a kiszállítás igazolásakor – foglalja össze ki a MAZARS legfrissebb jelentése.

Január 1-jén életbe léptek a tagállamok közti ügyletek áfakezelésének további egységesítését és finomhangolását megcélzó úgynevezett gyors intézkedések („Quick fixes”). Az intézkedések egy része a nyári törvénymódosítás során bekerült az áfatörvénybe, de ezek mellett figyelni kell az EU 282/2011 végrehajtási rendeletére is, amely – bár rendelkezései nem kerülnek be a nemzeti szabályozásba – minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó.

A gyors intézkedések egy része a közösségen belüli termékértékesítések adómentes kezelésének feltételeit érinti. Abban a tekintetben nem történt változás, hogy az adózónak igazolnia kell, hogy a termék kiszállítása megtörtént egy másik tagállamba, de az igazolás pontos módjáról az áfaszabályozás korábban nem rendelkezett. A Quick fixes azonban a „hogyan?” kérdésre is megadja a választ: meghatározza, hogy milyen dokumentumokkal bizonyíthatjuk az adóhatóság előtt, hogy a kiszállítás valóban megtörtént, azaz melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte esetén a kiszállítást vélelmezni kell.

Az elsődleges alátámasztó dokumentumok közül az adózónak legalább egyet szükséges választania. Ebbe a kategóriába került többek között, de nem kizárólagosan az érkeztetett CMR is. A másodlagos dokumentumok közül viszont legfeljebb egy választható. Ezek között kapott helyet például a biztosítási kötvény, vagy a raktár által kiadott átvételi elismervény. Ha a fuvarozásról a vevő gondoskodik, a fentieken túl az eladónak egy vevői nyilatkozatot is be kell szereznie.

Abból a szempontból tehát egyértelműen szigorodtak az elvárások, hogy ezentúl az érkeztetett fuvarlevél önmagában nem elegendő a kiszállítás tényének vélelmezéséhez.

A fentieken túl a gyors intézkedések ugyancsak adómentességi feltételként határozzák meg, hogy a termék vevőjének érvényes közösségi adószáma legyen az ügylet teljesítésének időpontjában. Ez folyamatos ellenőrzési terhet ró az értékesítőre.

Emellett, az összesítő nyilatkozattal szembeni elvárások is szigorodtak: ha az adózó a közösségi értékesítési ügyletet nem vagy hibásan, esetleg hiányosan tünteti fel összesítő nyilatkozatában, akkor is bukhatja az ügylet adómentességét.

Adjon visszajelzést!