Logisztikai és beszerzési tréningek
Előrejelzés 2020-ra

Előrejelzés 2020-ra

3 vagy 7 százalékos visszaesés

 

(A GKI Gazdaságkutató koronavírus-járvány okozta bizonytalanság közepette készült gyorselemzésének összefoglalója, 2020. március 23.)

A GKI a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozhatatlannak tartja részletes előrejelzés készítését. Ezért két forgatókönyv alapján csak a pillanatnyilag feltételezhető fő tendenciák bemutatására vállalkozik.

A járvány világméretűvé válása már tény, ugyanakkor mélysége és időtartama teljesen bizonytalan. Miközben Kínában már éledezik a gazdaság, Európában most terjed a járvány, s ezzel a lakosság mozgását korlátozó intézkedések. A világ tőzsdéinek általános zuhanása, majd időnként jelentős pozitív korrekciója jól mutatja az általános félelem és bizonytalanság légkörét.

Világszerte általánossá vált a felismerés, hogy csak a lakosság mozgásának radikális korlátozásával lehet megállítani a járványt, ami szükségképpen a gazdasági folyamatok átmeneti visszaesésével, recesszióval jár, hiszen ez a globális termelői láncokat és a fogyasztói keresletet fizikailag és a várakozások alakulásán keresztül is keményen érinti. A jegybankok csökkenteni kezdték irányadó kamatukat, a kormányok lazítani kezdtek költségvetési szigorukon, s hatalmas költségvetési mentőcsomagokat hirdettek meg. Az EU pedig jelentős, mintegy 40 milliárd eurós reálgazdasági mentőcsomagot jelentett be. Mivel Magyarország az ennek forrásául szolgáló kohéziós pénzt lényegében már megelőlegezte a cégek számára, ezt a segítséget a magyar kormány nem tudja igénybe venni.

A nemzetközi és hazai előrejelzők folyamatosan csökkentik növekedési prognózisaikat. A múlt héten az EKB elnöke már az eurózóna gazdaságainak 5%-os visszaesését valószínűsítette. A nemzetközi prognózisok (például a JP Morgan) a második negyedévben súlyos visszaesést, majd a második félévben jelentős visszapattanást feltételeznek. A Pénzügyminisztérium március közepén a +3,7 és -0,3% közötti, nagyon széles sávban határozta meg a várható magyar növekedést (illetve zsugorodást). A pénzügyminiszter újabb megnyilatkozásai a visszaesést valószínűsítik.

A jelenlegi fő kérdés az, hogy a vírus okozta mozgáskorlátozások csak a második vagy a harmadik negyedévet, netán egy még hosszabb időszakot fognak-e érinteni. A januári adatok és a GKI konjunktúraindexének első negyedévben még csak szerény romlása alapján az első negyedévben még 2-3%-kal nőhetett a magyar GDP. Ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20% körüli visszaesés lehetséges. Az „A” változat szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik, s a második félévben az előző év azonos időszakához képest 3%-os növekedésre lesz képes. A „B” változat csak a visszaesés második félévi kb. 6%-ra való lefékeződésével számol. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1% körüli, a „B” változat 4%-os visszaeséssel számol. A beruházási volumen legalább 8-10%-kal csökken. Végeredményben az „A” változatban 3, a „B” változatban 7%-kal esik vissza a magyar gazdaság.

Az ágazatok közül a legnagyobb vesztes az idegenforgalom és a szórakoztatási szektor. Miközben a napicikkek forgalmát a pánik átmenetileg megemelte, az egyéb kiskereskedelmi forgalmat a behozatali problémák, de a hazai korlátozások miatt is csökkenő kínálat, a kötelező boltbezárások, valamint a gyengülő lakossági vásárlóerő is átmenetileg jelentősen csökkenti. A szállításban főleg a nemzetközi szállításokban, de a leálló cégekhez történő be- és kiszállítások megszűnése miatt valószínű csökkenés. Az iparban főleg a globális ellátási láncokba integrálódott cégeknél várhatók leállások, de e folyamat elkerülhetetlenül tovább gyűrűzik a kkv-szektorra is. Az ágazat 5-10%-os visszaesése várható. A pénzügyi szektorban a kamatokra és tőketörlesztésre előírt moratórium jelentősen rontja a bankok helyzetét, likviditását, de nemzetgazdaságilag ez még mindig sokkal kisebb kár, mintha tönkremennének egyébként életképes cégek, tartós válságba kerülne számos család. Az építőipar és az ingatlanszektor visszaesése – elsősorban a „B” változatban – átlag alatti lehet. Érdemi növekedés csak a telekomszektorban várható (a személyes mozgás és kapcsolatok kerülése miatt), továbbá némi emelkedés valószínű a közigazgatás, egészségügy, stb. szektorban a járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt.

Növekedési tartalékot jelent, hogy három gyenge év után emelkedhet a mezőgazdasági termelés is. A foglalkoztattak száma 2020-ban csökken. A szakképzett munkaerőt foglalkoztató, normál körülmények között piacképes termékeket illetve szolgáltatásokat kínáló cégek feltehetőleg igyekeznek különböző keresetcsökkentő technikákkal, de megtartani a munkaerőt, mások, főleg a nem elég tőkeerősek, elbocsátanak. Különösen a kisvállalkozások alkalmazottai, az önfoglalkoztatók veszélyeztetettek. A kormányzat a 2020. évi költségvetés radikális átalakítását jelentette be, melynek révén forrásokat tud nyújtani a pénzügyileg megingott, illetve átmeneti foglakoztatási gondokkal küzdő vállalatoknak a csődök minimalizálása és a munkanélküliség minél kisebb megugrása érdekében. Ez utóbbiak számát fokozza, hogy a külföldön munkát vállalók száma kényszerűen csökkenhet az ottani elbocsátások miatt. A 160 ezer fős, 3,4%-os munkanélküliségi ráta átmenetileg nagyon megugorhat, az „A” változatban 250 ezer főre, 5% körülire, a B” változatban 400 ezerre, 8% felettire. A mozgóbérek jellemzően összeszűkülnek, terjed a fizetés nélküli szabadság, a csak rendelkezésre állási díj fizetése, a minimálbér-emelés hatását a cégek csökkentett munkaidővel igyekeznek kikerülni. A bruttó keresetek átmenetileg a nemzetgazdaság jelentős részében nominálisan is csökkennek, ami a járvány lefutásától függően az év második felétől konszolidálódni kezd. A járvány elhúzódása esetén tarthatatlan lesz a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül rövid, három hónapos folyósítási idő.

A GKI 4%-ra becsüli az idei inflációt. Egyes részpiacokon – például a húsnál és más élelmiszereknél, ázsiai importból származó iparcikkeknél – a hiány és importverseny csökkenése vagy megszűnése okozta áremelkedés, másoknál a világgazdasági lassulás okozta áresés (például üzemanyag) várható. A járvány időszakában a fogyasztói kosár szokásostól markánsan eltérő összetétele torzítást visz a statisztikailag kimutatott inflációba. Az MNB extra laza monetáris politikája következtében ténylegesen is belekerült abba a kelepcébe, hogy a magas infláció által igényelt szigorítás és a recesszióba süllyedő gazdaság által igényelt lazítás ellentétbe kerül egymással. Nincs jó megoldás.

Az egész világgazdaságban strukturális változások indulnak el; például a globális termelési láncok diverzifikálása, a távmunka feltételeinek gyorsított megteremtése, az e-kormányzás, az e-vállalatvezetés és e-oktatás kiterjesztése formájában. Ennek Magyarország is haszonélvezője lehet, miközben félő, hogy az elsősorban az államra és forrásaira, nem pedig a piacra figyelő magyar vállalatok alkalmazkodása nem lesz megfelelő. Ezt költségvetési eszközökkel csak lassítani lehet.

Az elmúlt években Magyarországon egy rendkívül centralizált rendszer alakult ki, aminek a válságelhárítás pillanataiban előnyei is vannak. Ugyanakkor a hátrányok óriásiak, mivel elsorvadtak az érdekegyeztetés, a kommunikáció szervezeti keretei. Ráadásul a centralizáció gyakran erős bürokratikus és PR-központú szemlélettel, szerény szakmai felkészültséggel és a valós információktól való elzáródással járt együtt. A kormányzat az EU más országainak példáját követve helyesen ismerte fel, hogy a válság tragikus szétterjedésének megakadályozáshoz illetve fékezéséhez kulcskérdés a cégek és a lakosság fizetőképességének megőrzése. Ez jelentős forrásokat, az államháztartási hiány – immár EU által is engedélyezett – 3% fölé kerülését követeli. Félő, hogy ezt jóval meghaladó deficit elviselésére lesz szükség, amihez feltehetőleg a moratóriummal sújtott bankok és a nehéz helyzetben levő lakosságon kívül külföldi forrásokra is szükség lesz.

(gki)

Adjon visszajelzést!