Logisztikai és beszerzési tréningek
Salátára, magyar!

Salátára, magyar!

A frissesség művészete

 

Jó esetben nyáron másfél nap telik el attól, hogy a friss salátát leszedik a földeken, addig, hogy a vevő leveszi a bolt polcáról az ízlése szerinti salátakeveréket. Ahhoz, hogy ez így megtörténhessen, sok ember előrelátására és szervezőkészségére van szükség.

Az élelmiszeripar mindig is különleges kihívások elé állítja a logisztikusokat, de ezen belül is van egy ágazat, ahol a szokásosnál is feszítettebb a tempó és több a rögtönzés. Ez az ultrafriss áruk – saláták, gyümölcsök – köre, ahol készáru-raktár van, de raktárkészlet jóformán nincs. „Én azelőtt is friss árukkal dolgoztam, hogy 2018 elején csatlakoztam volna a vállalathoz. Előző munkahelyemen a pár hetes szavatossági idő lehetővé tette a készletre gyártást sales forecast alapján. Az Eisbergben ugyanakkor rendelésre gyártunk, mivel az áru szavatossága 5-7 nap”, érzékelteti a különbségeket Szalai Judit, az Eisberg Hungary értékesítési vezetője.

 

Szigorúan ellenőrzött földek

Az Eisberg vezető szerepet tölt be Magyarországon az előre csomagolt saláták, salátakeverékek piacán – évente 25 millió csomag saláta kerül ki az üzemből, 200 különféle késztermék formájában. Hosszú az út azonban addig, amíg a késztermék elhagyja a gyáli központot. Az első kritikus pont a beszerzés. A 15-20 féle salátából és 12-15 féle zöldségből, amit lehet, igyekeznek Magyarországon megvásárolni, de erre értelemszerűen csak a nyári hónapokban van lehetőség. Télen Spanyolországból érkezik a saláta, más termékeket (bébispenót, rukkola, madársaláta) pedig egész évben Olaszországból vesznek. Ugyanakkor hosszú távú partnerségre törekednek a hazai termelőkkel – ők is együtt nőttek az Eisberggel, és a hazai üzemen kívül szállítanak Romániába, Lengyelországba is.

A szoros együttműködésre már csak azért is szükség van, mert a rendkívül szigorú minőségbiztosítási rendszabályok már a földeken is érvényesek. A saláták erősen érzékenyek a mikrobiológiai behatásokra, és a feldolgozás során nincs „killing point”, azaz nem történik olyan folyamatlépés (hőkezelés, vegyszeres kezelés), ami megfelelő bizonyossággal a kellő mértékűre tudná csökkenteni az ilyen jellegű defekteket a késztermékben, magyarázza László Gábor, nyersanyag minőségbiztosítási mérnök. A megelőzés ezért már a földeken, a salátatermelőknél kezdődik, akiktől elvárják a GlobalGAP és a GlobalGAP foodPlus tanúsítványok meglétét, de az Eisberg munkatársai személyesen is ellenőrzik az előírások betartását.

A mikrobiális szennyeződés minimálisra csökkentése érdekében három területre összpontosítanak. Az első a személyi higiénia maximalizálása: védőkesztyűt és hajhálót kell használni szedéskor, szigorúan szabályozzák az étkezéseket és a dohányzást vagy a toalett használatát. A második az öntözővíz szigorú felügyelete – ezt az első felhasználás előtt átfogóan ellenőrzik, de a későbbiekben is kontroll alatt tartják. Végül a harmadik fontos szempont a szerves trágya használatának tiltása, sorolja a követelményeket László Gábor. Komoly hangsúlyt fordítanak a szállítás folyamán a megfelelő hőmérséklet tartására és a szállítmány sértetlenségének biztosítására. Az alapanyagokat rendszeresen alávetik laborvizsgálatoknak is, egyebek mellett rovarirtók vagy nehézfémek nyomai után kutatva.

 

A teljes cikk megjelent az MLBKT által kiadott Logisztikai Híradó augusztusi számában. A cikk és a teljes kiadvány csak tagjainknak és megrendelőinknek elérhető.

Érdekli az MLBKT tagság? MLBKT Tagság

Szeretne előfizetni a Logisztikai Híradóra? Előfizetés

Ha csak ez a lapszám érdekli, 1000Ft+Áfa/lap áron megvásárolhatja az elektronikus verziót (Pdf). Kérjük a megrendeléskor a megjegyzés rovatban tüntesse fel a lapszámot.  Megrendelés

Ha további kérdése lenne, kérjük írjon a logisztika@logisztika.hu címre.

Adjon visszajelzést!