Változások a közlekedési törvényekben

Változások a közlekedési törvényekben

Az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló törvény rendelkezései:

2020. évi CXXXVII. törvény

Közlönyállapot

2020. évi CXXXVII. törvény

egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról1

 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)

„p) a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre”

(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)

2. § A Kkt. 20. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 20. § (1) bekezdés p) pontja szerinti bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására – a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan – a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság jogosult.

(2b) A rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság, a közlekedési hatóság – kivéve a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal – és a vámhatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek van helye.”

3. § A Kkt. 21/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az üzembentartó mentesül a 21. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az össztömeg túllépése miatt – kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha igazolja, hogy az arra jogosult a jármű össztömegéről jogszabályban meghatározott olyan jármű-tömegbizonylatot állított ki, amely alapján a jármű össztömege már a berakodás időpontjában meghaladta a megengedett össztömeget. Ebben az esetben a közigazgatási bírságot a jármű-tömegbizonylat kiállítójával szemben kell kiszabni.”

4. § A Kkt. 48. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben

1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait,

2. a 33/A. § szerinti használati díjat, a használati díj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható pótdíjat, valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,

3. a 33/B. § (5) bekezdése szerinti pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozó szabályokat,

4. a díjfizetés módját és feltételeit,

5. a 33/A. § szerinti időtartamot,”

(rendeletben állapítsa meg.)

5. § A Kkt.

a) 20. § (1) bekezdés e) pontjában az „a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére” szövegrész helyébe az „a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadóra” szöveg,

b) 20. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés a)–j), l), n) és o) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)–j), l), n)–p) pontjában” szöveg,

c) 20. § (4a) bekezdésében az „(1) bekezdés a), b), k) vagy m) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a), b), k), m) vagy p) pontjában” szöveg lép.

 

2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

6. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 73. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„g) a légiközlekedési bírság mértékének, megállapítása szempontrendszerének és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait,”

7. § Hatályát veszti az Lt.

a) 66/A. § (5) bekezdése, valamint

b) 74. § (2) bekezdés s) pontja.

 

3. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

8. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

„f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)–(1c) bekezdésében és (2)–(6a) bekezdésében, valamint a 9/D. §-ban megjelölt adatokat;”

9. § Hatályát veszti a Kknyt. 19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja.

 

4. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

10. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § Ez a törvény

a) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

11. § A Vkt.

a) 48/C. § (1) bekezdésében az „úszólétesítmények” szövegrész helyébe a „vízi járművek – kivéve a kompok – és úszómunkagépek” szöveg,

b) 48/C. § (1) bekezdés 3. pontjában a „közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg,

c) 48/C. § (1) bekezdés 8. és 9. pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az uniós” szöveg,

d) 88. § (1) bekezdés o) pontjában a „hajózási bírság mértékének és kivetése szabályainak” szövegrész helyébe a „bírság mértékének, megállapítása szempontrendszerének és a bírság megfizetési módja részletszabályainak” szöveg,

e) 88. § (1) bekezdés t) pontjában a „kiszabható bírság kiszabása” szövegrész helyébe a „kiszabható bírság mértékének, megállapítása szempontrendszerének és a bírság megfizetése” szöveg lép.

12. § Hatályát veszti a Vkt. 48/C. § (2) bekezdése.

 

5. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

13. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 1. pont 1.16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1.16. nemzeti ajánlás: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módját, a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait, vagy a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében, a vasúti pályára és tartozékaira, a vasúti üzemi létesítményekre és az azokhoz kapcsolódó felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületeire vonatkozó elvárt rendszerintegritási követelményeket, a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények létesítése, átalakítása vagy korszerűsítése során az elvárt szintű rendszerintegritás érdekében teljesítendő feltételeket és eljárásokat;”

14. § A Vtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

1. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények és az azokhoz kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületei – ideértve a trolibusz felsővezetékét is –

1.1. tekintetében feltétfüzet alkalmazásához,

1.2. engedélyezési feltételeinek előzetes vizsgálatához (elvi építési engedély),

1.3. építéséhez,

1.4. átalakításához, korszerűsítéséhez,

1.5. használatbavételéhez,

1.6. ideiglenes használatbavételéhez,

1.7. fennmaradásához,

1.8. megszüntetéséhez, bontásához,

1.9. üzemszünetéhez,

1.10. tekintetében az építési engedélyben foglaltaktól való eltéréshez;

2. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti jármű

2.1. forgalomba hozatalához,

2.2. típusának engedélyezéséhez,

2.3. elvi előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.4. előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.5. üzembe helyezéséhez,

2.6. átalakításához,

2.7. honosításához,

2.8. különleges menete engedélyezéséhez;

3. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények forgalomba hozatalához és üzemben tartásához, valamint átalakításához;

4. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez; valamint

5. az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá nem tartozó, a vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései – a futómű, a fék, a kocsiszekrény és a vonatbefolyásoló berendezés – javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság – az (1) bekezdés 1. és 2. pontja esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, az (1) bekezdés 3–5. pontja esetén e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – adja ki.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály nem zárja ki, az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában felsorolt engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe illesztése teljesíti az elvárt szintű rendszerintegritást. E feltétel teljesülését a közlekedési hatóság egyedi kockázatértékelési alapú rendszerintegritási vizsgálat során értékeli. Nincs szükség egyedi kockázatértékelési alapú vizsgálatra azon szempontok tekintetében, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy a 2. § 1. pont 1.16. alpontja szerinti nemzeti ajánlásokban meghatározott előírásoknak megfelelően járt el.

(4) Jogszabály a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének igazolására megfelelőségértékelő szervezet által kiállított tanúsítványt írhat elő.”

15. § A Vtv. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a szolgáltatási terület a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendelet szerinti, az uniós vasúti rendszerbe nem tartozó elemre is kiterjed, e szolgáltatási terület vonatkozásában az egységes biztonsági tanúsítvány kiadása iránti eljárást – a vállalkozó vasúti társaság kérelmére – a közlekedési hatóság folytatja le és a (3) bekezdésben meghatározott egységes biztonsági tanúsítványtól eltérő, önálló egységes biztonsági tanúsítványt ad ki.”

16. § A Vtv. 85/M. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vasút-villamossal végzett szolgáltatás – tekintettel annak vegyes jellegére – a vállalkozó vasúti társaság részére kiadott országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó, valamint a szolgáltatással érintett városi vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyhez kötött tevékenység. A vasút-villamossal végzett szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat működtetése országos, valamint városi vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés mellett végezhető. A pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés típusa megfelel az érintett pályahálózatra vonatkozó használatbavételi engedély típusának.

(4) A vasút-villamos szolgáltatással érintett

a) pályahálózatra vonatkozó műszaki engedélyek,

b) járműre vonatkozó műszaki engedélyek,

c) vasútbiztonsági engedélyek,

d) egységes vasútbiztonsági tanúsítványok,

e) vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók képzési- és vizsgakövetelményei, valamint

f) vasúti járművezető részére kiadásra kerülő hatósági bizonyítványok

megfelelnek a vasút-villamos szolgáltatásra kiadott működési engedélyekben meghatározottaknak.

(5) A vasút-villamos által használt vasúti pályahálózat használatbavételi engedélye iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő hatvan napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz. Használatbavételi engedély hiányában a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb kétszázhetven napig a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.”

17. § A Vtv. XV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási rendszerére vonatkozó eltérő rendelkezések

85/Q. § A vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási program részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott állami támogatási program részletes feltételeinek megfelelő pályázóra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50/A. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékára vonatkozó kötelezettségeket nem kell alkalmazni.”

18. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„10. a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások és a rendszerintegritási vizsgálat lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, és üzemben tartása ellenőrzésének szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 46. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„46. a vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási program részletes feltételeit az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint a támogatási program lebonyolítását végző szervezet kijelölését”

(rendeletben állapítsa meg.)

19. § A Vtv.

a) 3/B. § (7) bekezdésében a „rendszerintegrációjának” szövegrész helyébe a „rendszerszintű együttműködésének átfogó” szöveg,

b) 33. § (6) bekezdésében az „és ki kívánja terjeszteni” szövegrész helyébe az „és – a (4a) bekezdésben foglalt eset kivételével – ki kívánja terjeszteni” szöveg,

c) 33. § (7) bekezdésében a „Ha a vállalkozó” szövegrész helyébe az „A (4a) bekezdésben foglalt eset kivételével, ha a vállalkozó” szöveg,

d) 80/C. § (4) bekezdésében az „a) pontjában” szövegrész helyébe az „1. pontjában” szöveg lép.

 

6. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

20. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. egységes egyeztetési eljárás: az e törvényben meghatározott járművel végzett országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási menetrendek elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrendek mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos, regionális és elővárosi szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás-nyújtás hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása a közlekedésért felelős miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;”

21. § Az Sztv. 2. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„4a. elkülönült vasútegészségügyi szervezet: Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok;”

22. § (1) Az Sztv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szociálpolitikai menetdíj-támogatást a közlekedési szolgáltató, más közlekedési szolgáltató által saját nevében történő továbbértékesítés esetén – a szolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltatóval történő elszámolási kötelezettség mellett – a szolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató jogosult igényelni. A közlekedésszervező jogosult a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylésére, amennyiben a közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése alapján a közlekedésszervező végzi.”

(2) Az Sztv. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nemzeti mobil fizetési szervezet, vagy közlekedésszervező, vagy közlekedési szolgáltató általi továbbértékesítés esetén a (4) bekezdés alkalmazásában a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy a közlekedésszervezőtől vagy a közlekedési szolgáltatótól vagy ezek viszonteladójától megvásárolja.”

23. § Az Sztv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, azt a volt munkavállalóját, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (a továbbiakban: nyugdíjas) és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott személyeket utazási kedvezmény illeti meg (a továbbiakban: menetkedvezmény). Az egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető menetkedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és megtérítésére az érintett vasúti társaságok megállapodása irányadó. Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet munkavállalóját a menetkedvezmények szempontjából az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.”

24. § Hatályát veszti az Sztv.

a) 2. § 6a. pontja,

b) 2. § 13. pontja,

c) 2. § 15a. pontja,

d) 2. § 22. pontja,

e) 2. § 34. pontja,

f) 35/A. § (2) bekezdésében a „közlekedésért felelős” szövegrész.

 

7. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

25. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:

„(26) Ha az állami adó- és vámhatóság a személygépkocsival személyszállítási szolgáltatást végző adózó tekintetében a nyugtaadási kötelezettségek megsértését állapítja meg, akkor az erről szóló véglegessé vált döntését haladéktalanul megküldi a személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozás működési területén illetékes közlekedési hatóság részére, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott, a tevékenységi engedély visszavonása és a tevékenység végzéstől történő eltiltás feltételeinek vizsgálata céljából.”

 

8. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § és az 5. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.

(3) A 3. alcím 2021. január 1-jén lép hatályba.

27. § A 10–12. § az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. december 11.

(magyarkozlony)

Adjon visszajelzést!