A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2021 tavaszán
A világgazdaság
2020-ban év egészét tekintve a globális kibocsátás mintegy 3,4%-kal csökkent, ami a II. Világháború óta a legnagyobb visszaesést jelenti. Ezzel együtt a visszaesés nem volt olyan mértékű, mint ahogyan azt korábban vártuk. Az idei évre vonatkozó előrejelzések továbbra is meglehetősen bizonytalanok. A pandémia egy újabb, – főleg Európában – a korábbiaknál erősebb hulláma jelentkezett az év első negyedében. Általánosan jellemző, hogy a növekedés jelentős mértékben a különböző fiskális ösztönzőkre támaszkodik. A fejlett országokban jellemző, hogy míg a magánfogyasztás visszafogott marad, a lakossági megtakarítások erőteljesen nőnek. Ennek is tudható be, hogy az infláció egyelőre mérsékelt maradt, azonban egy enyhén emelkedő trend már kezd kibontakozni, s ha a költekezés megindul, ez a helyzet könnyen változhat.
A tavalyi év első felének erős visszaesése után a beruházási tevékenység is erőre kapott, így összességében a beruházások jobban teljesítettek az év egészében, mint ahogyan azt korábban vártuk. Ugyanakkor látni kell, hogy bizonyos ágazatokban (vendéglátás, szállodai szolgáltatások, turizmus, légközlekedés, szórakoztatóipar) a krízis továbbra is jelen van, s – ha a pandémia kikényszerítette megszorítások nem enyhülnek – akkor ezekben az ágazatokban a csődök sorozata várható, mert az állami segítség nem tudja kompenzálni a tartós bevételkiesést. Az idei évre vonatkozó eddig megjelent előrejelzések meglepően optimisták: így az OECD tavaszi prognózisa 5,6%-os globális növekedést vár az idén.
Az áruk kereskedelmének volumene lassan visszatér a 2020 előtti szintekre, miután a tavaly tavaszi leállások után nyilvánvalóvá vált, hogy az áruforgalmat a járvány alatt sem szükséges korlátozni. A piac azonban szerkezetváltozáson megy keresztül.
A nyersanyagárak esetében emelkedő trend jellemző. Az élelmiszerek és az ipari fémek terén is 20%-ot meghaladó a drágulás, amelyre nagyon régen nem volt példa. A háttérben a lassan újrainduló magánfogyasztás, valamint a piac átrendeződése áll.
Az Európai Unió külső környezetében lassan kedvezőbb trendek bontakoznak ki. Az amerikai GDP az idén 6-7%-kal is bővülhet, a japán gazdaság esetében 3-4% körüli
Az eurózóna a tavalyi 6,6%-os visszaesés után az idén 4-5%-kal bővülhet, amiben a fiskális ösztönzőknek még mindig nagy szerepük van. A közép-kelet-európai országok esetében 4% körüli növekedést várunk az idei évre.
A magyar gazdaság
2020 negyedik negyedévében a járvány második hulláma a vártnál enyhébben rontotta a növekedési teljesítményt. A GDP csökkenésének üteme nem fokozódott, hanem kissé tovább mérséklődött, 3,5%-ra. Ebben egyrészt az állóeszköz-felhalmozás váratlan növekedésbe fordulása játszott szerepet – az állami és háztartási beruházások meglódulása nyomán – másrészt a nagyon kedvező áru-külkereskedelmi mérleg. A magánfogyasztás ugyan a harmadik negyedévinél erőteljesebben esett vissza – 4%-kal – de a romlás mérsékelt maradt. Ennek következtében a GDP 2020. évi csökkenése is a vártnál enyhébb, 5%-os volt. Az idei évre élénk, 4%-ot meghaladó növekedést várunk.
Az ipart a járvány őszi felfutása csak enyhén érintette, így a bruttó termelés a harmadik negyedévi szelíd csökkenés után a negyedik negyedévben közel 3%-kal bővült. Idén januárban viszont ismét visszaesésre került sor – a további kibontakozást gátolja a globális szállítási láncok akadozása, illetőleg – főleg az autóiparban – a chiphiány. Ezzel együtt az idei év egészére jelentős, 7%-ot meghaladó bővülést várunk.
A teljes munkaidőben dolgozók bruttó keresetei 2020 utolsó hónapjaiban is dinamikusan emelkedtek, így éves átlagban a megfigyelt munkáltatói körben 9,7 százalékkal nőttek, ami a reálkeresetek 6,2 százalékos bővülését eredményezte. A válság közepette is dinamikus mért béremelkedéshez néhány torzító tényező is hozzájárul, ugyanakkor az alkalmazotti létszám-csökkenés miatt még a hivatalos
adatokból számított nettó reálkereset-tömeg is csak minimálisan nőtt tavaly. Más a helyzet viszont idén januárban, miután jóval enyhébb létszámvesztés és átmenetileg alacsonyabb infláció mellett a nominális keresetek továbbra is 9% feletti ütemben nőttek, a tavalyinál sokkal szerényebb minimálbér-emelés ellenére. Az év további részében lassulásra számítunk, de az éves ütem így is meghaladhatja a 7%-ot.
A foglalkoztatottak száma a tavalyi harmadik negyedév után a negyedik negyedévben is 0,6%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztatottság dinamikája nem javult tovább, sőt az idei év elején romlani kezdett: februárban a foglalkoztatottak számának csökkenése 2,2%-os volt. A munkanélküliségi ráta januárra 5%-ra emelkedett, majd februárban 4,5%-ra mérséklődött. Érdemi javulásra az év második felében kerülhet sor, de összességében az éves átlagos munkanélküliségi ráta aligha lesz a tavalyi 4,1%-nál sokkal alacsonyabb.
A magánfogyasztás visszaesése a negyedik negyedévben – a járvány második hulláma és az ismét bevezetett korlátozások miatt – 4%-ra gyorsult. Az egész tavalyi év átlagában a csökkenés aránylag mérsékelt, 2,8%-os volt. Idén a mérsékelt bértömeg-emelkedés és a 2020-ban erősen visszaeső vállalkozói jövedelmek részleges visszaépülése mellett a magánfogyasztás 3,5%-ot meghaladó bővülését várjuk, noha ezen belül az év elején még csökkenésre kerül sor a folytatódó, sőt megszigorított korlátozások miatt.
A negyedik negyedévi ipari bővüléssel párhuzamosan az áru-külkereskedelem jelentős növekedést produkált, ráadásul az export és import dinamikája közti arány igen kedvező volt. Ennek eredményeképpen tavaly a külkereskedelmi többlet euróértéke – minden korábbi várakozást felülírva – kb. egyharmaddal meghaladta a 2019. évi értéket. Az ipar logisztikai nehézségeivel is összefüggésben idén januárban az export és az import egyaránt visszaesett, ám az export dinamikája erősebb maradt – részben gazdaságon kívüli okokból – így az év a külkereskedelmi többlet látványos kezdeti megugrásával indult.
2020-ban jelentős kilengések jellemezték a külső egyensúlyi folyamatokat: az év második negyedében jelentősen romlottak, a harmadik negyedében pedig számottevően javultak a külső alakulását kifejező mutatószámok, követve a gazdaság általános állapotát. Az év egészében három fontos változás történt a folyó fizetési mérleg szerkezetében: jelentősen csökkent az áruforgalom és a jövedelemegyenleg hiánya, amelyek együtt ellensúlyozták a szolgáltatásforgalom többletének csökkenését, így a folyó fizetési mérleg egyenlege enyhe deficitből egyensúlyba került. A nettó külső adósság alig változott, de e mögött is jelentősek a szerkezeti átrendeződések: a bruttó adósság számottevően nőtt, miközben a devizatartalékok hasonló mértékben megemelkedtek.
A tavalyi 3,3%-os fogyasztói árindexet 2021-ben ennél magasabb, előrejelzésünk szerint 3,7%-os árindex követheti. Az élelmiszerárak idén feltehetőleg nem emelkednek már a tavalyi rekord-ütemben, kimagasló áremelkedés várható azonban az élvezeti cikkek terén, s a tartós fogyasztási cikkek árai is határozottan emelkedésnek indultak. A piaci szolgáltatások várható árindexével kapcsolatban ma még nehéz előrejelezni, hogy az év folyamán valamikor újrainduló lakossági szolgáltatáspiacon az árak alakulását a nagyon rossz állapotba került szolgáltatók áremelési szándékai (kényszere) vagy a lakosság továbbra is óvatos magatartása fogja-e inkább meghatározni. 2020-re az ideinél valamivel alacsonyabb, 3,5% körüli árindexet jelzünk előre.
