Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar állam aranyáron visszavásárolja a budapesti repülőteret. Miért? Mert megteheti. Mert valamiért nagyon kell neki.
Amikor 2018 végén a kormányhivatal visszavonta a ferihegyi parkolóház építési engedélyét, a reptéren dolgozók között rögtön az terjedt, hogy kezdődik a harc, a magyar kormány azért tesz keresztbe, mert kell neki a reptér. Jöttek változatos magyarázatok (plázastop miatt, hibás engedélyeztetés, a leendő vasútállomásnak lett volna útban), de egyik se volt teljesen hihető. Aztán nem sokkal később beindult egy kommunikációs össztűz, valahogy nagyjából egyszerre osztotta meg borzalmas reptéri tapasztalatait több kormánytag és kormányzati tisztségviselő.
Drágán vennénk kikupált Ferihegyet
A reptér a jogos részeket el is kezdte orvosolni és a fejlesztéseket is felpörgette. Kikupálták a vizesblokkokat és noha nem a reptér, hanem a Malév-csőd után igencsak alkupozícióba került két ultrafapados szolgáltató ötlete volt annak idején a pusztítóan igénytelen és kényelmetlen bádogterminál felépítése, szélsebesen bontották el és építettek helyette egy európai színvonalú beszállítócsarnokot, bevonva kormánynak is kedves kivitelezőket.
Mára nem sok mindenbe lehet belekötni Ferihegyen. De már nem is kell üzengetni, a nemzetközi üzleti sajtóba már tavaly elkezdett „véletlenül” kiszivárogni, hogy egy magyar konzorcium szívesen megszerezné a repteret.
Kis késéssel a kormány is elkezdett nyíltan kommunikálni a szándékáról, ma már azt szivárogtatja vélhetően az eladói oldal, hogy milyen az árelvárása. Legutóbb épp négymilliárd euróról volt szó, ami jóval magasabb, mint ami a szektortársak tőzsdei árazása alapján indokolható. Erre pedig jött a vevőoldali szivárogtatás, amely már tuti dealről szól még drágábban, 4,4 milliárd euróért és próbálja ezt jó üzletnek beállítani.
Magyar adófizetői szemmel nézve elég rossz hír az, hogy ilyen magas árat bevállalhat az állam, illetve az állam-Mol-Indotek konzorcium, amiben az államé a többség.
Úgy tűnik, az eladó ügyesen srófolta fel az árat addig a pontig, ahol még nem kockáztatja azt, hogy az állam visszavonulót fúj és drasztikus eszközökhöz nyúl.
Sokféleképpen meg tudja keseríteni egy állam egy reptérüzemeltető életét, akár rá is tudja kényszeríteni a nem kívánt szereplőt a távozásra, de ha nagyon sürgős neki a dolog, abból általában jogsértések, pereskedések, majd kártérítés-fizetés keletkezik. Be is lengette a hard verziót a magyar kormányoldal, de jelen állás szerint mindkét fél maradni próbál a pénzes megoldásnál.
Abban még lehetett volna logika, ha a járvány miatt visszaeső értékeltségi szinteket kihasználva lép az állam, de erről a lehetőségről vagy lecsúszott, vagy pisztácia nem is volt. A reptérüzemeltető ugyanis hosszú távon gondolkodik, neki nem annyira számít, ha a tőzsdei árak alapján lentebb kerülnek az értékeltségi szintek.
Túl sok a kérdőjel
Igazából a miatt zavaró ez a mindent elsöprő reptér-visszaállamosítási szándék, mert nem tudjuk az okát. És mert ellentétes azzal, amit a kormány korábban a reptérrel tett, meg amit mostanság más állami infrastruktúrákban tesz.
A Budapest Airport utolsó, 25 százalékos állami pakettjét a második Orbán-kormány adta el 37 milliárdért, mondván, nem megy vele semmire, minek álljon benne a pénz. (Most, amikor 10 év után visszaveszi a repteret, ezt a 25 százalékos pakettet 400 milliárdra árazza, vagyis több mint 10-szeres árat ad érte.) A gyorsforgalmi úthálózatot pedig épp koncesszióba adják, de ott sem tudható az ok, hogy miért. Vagy ha ott jobb a magánüzemeltetés, akkor a reptérnél miért más az alapfelállás?
A világban rengeteg kicsi és nagy repteret működtetnek kiválóan erre szakosodott cégek, mások pedig állami vállalatok kezei között virágoznak. Általánosságban egyikről sem lehet kijelenteni, hogy üdvözítőbb megoldás, ha nem számolunk azzal, hogy újabb komoly járványok jöhetnek, akkor ez egy nagy biznisz, aki profi benne, tartósan komoly nyereséggel űzheti az ipart.
A magyar visszaállamosítás azért nem kerek, mert túl sok benne a kérdőjel az eddigieken túl is.
Még ha el is fogadjuk, hogy előnyös, ha az állam kontrollálja az ország fő be és kiléptető pontját, miért pont akkor lép ebbe az irányba, amikor a nagy választási osztogatásban amúgy is elszáll a költségvetés hiánya?
Lehet, hogy most a járvány miatt megszűnt az uniós kontroll, de nem ilyen céllal. Így a mostani kormány pont azt teszi, amiért az elődeit joggal kritizálta: devizahitelből adósodik el ész nélkül.
Ráadásul egy olyan befektetés kedvéért, amely a rendkívül magas bekerülési ár alapján csak igen hosszú távon térül meg. Lassabban, mint ha például oktatásba fektetve az ország versenyképességét javítanák. És az eddigi példák alapján abban sem lehetünk biztosak, hogy a reptér, miután közpénzből megvásárolják, végül nem baráti magánkezekben landol.
Borítókép: Ritka látvány: a Liszt Ferenc repülőtér Skycourtja teljesen kiürül 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatti leállásban. Fotó: BA
Forrás: Forbes
