Hatalmas volumenű, 264 milliárd forint értékű beruházást hoz Magyarországra a dél-koreai EcoPro vállalat, amely Debrecenben elektromos autó akkumulátorához szükséges katódgyártásra alkalmas üzemet létesít majd – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kormány vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz, ehhez uniós jóváhagyásra lesz szükség, ugyanis a nemzeti hatáskörben adható maximális összegnél magasabb támogatásról állapodtak meg a felek. A miniszter egyeztetett a Bumchun, az Inzi Controls és a Solus Advanced Materials vállalatokkal, mindhárom vállalat a küszöbén áll annak, hogy újabb beruházást jelentsen be Magyarországon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szöulból újságíróknak elmondta, hogy a mintegy 264 milliárd forintból Debrecenben megvalósuló beruházással a vállalat 631 új munkahelyet fog létrehozni.
A kormány vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházáshoz, amelynek mértékét a jövőben hozzák majd nyilvánosságra. Uniós notifikációra lesz szükség, ugyanis
A NEMZETI HATÁSKÖRBEN ADHATÓ MAXIMÁLIS ÖSSZEGNÉL MAGASABB TÁMOGATÁSRÓL ÁLLAPODTAK MEG.
Az erre vonatkozó tárgyalásokat a következő hónapokban folytatják majd le az illetékes uniós biztossal – tette hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy ez a beruházás a vállalat első Koreán kívüli beruházása, melynek
KAPACITÁSA ÉVES SZINTEN 108 EZER TONNA KATÓD ALAPANYAG, AMI 1,35 MILLIÓ ELEKTROMOS AUTÓ AKKUMULÁTORÁHOZ SZÜKSÉGES MENNYISÉGET JELENT.
A mostani bejelentés az elmúlt évek legnagyobb beruházásai között is kiemelkedő méretű projektet jelent. A Portfolio gyűjtése szerint a 7. legnagyobb nemzetközi beruházás Magyarországon az elmúlt években.
Az EcoPro dél-koreai vállalatot 1998-ban alapították. Napjainkra tevékenysége 2 fő területre oszlik: környezetvédelem és IT/energia. 2008 óta a Samsung rendszeres beszállítója, de együtt dolgozik a Hyundai Heavy Industries társasággal is.
Az EcoPro BM első olyan vállalat volt Dél-Koreában, amely kifejlesztette és biztosította a katódok tömeggyártását. 2018-ban már 80%-os nikkeltartalmú katódokat tudott gyártani. 2021 első felében 61 400 tonna katódanyagot gyártott. A társaság célja, hogy 2025-re évente 290 ezer tonna katód gyártókapacitással rendelkezzenek globálisan.
2021 októberében nyilvánosságra hozták, hogy a vállalat katódgyárak építését tervezi az Egyesült Államokban és Kelet-Európában. A vállalat magyarországi érdekeltséggel nem rendelkezik.
A LEENDŐ BERUHÁZÁS HELYSZÍNE: DEBRECEN, DÉLI IPARI PARK.
Olyan vállalattá nőheti ki magát, amely Koreát a következő generációs akkumulátorpiac vezetőjévé teszi.
A kölcsönös elköteleződésnek köszönhetően Dél-Korea Magyarország 2. legfontosabb távol-keleti partnere, a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke 2020-ban megközelítette a 4,4 milliárd dollárt, ami 38%-os növekedést mutatott 2010-hez (3,2 milliárd dollár) és 28%-os emelkedést valósított meg 2019-hez (3,4 milliárd dollár) képest. A befektetői döntés nem véletlen, hiszen szakértői becslések szerint az eladott elektromos autók száma 2030-ra várhatóan több mint 25 millióra fog emelkedni, azaz alig egy évtized alatt megtízszereződik az értékesített elektromos autók száma.
Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi menetrend szerint innentől egy 37 hónapos beruházási időszakkal kell számolni, amely nagyjából 3 év, de ez a teljes kapacitás felfutása. 2 éven belül a beruházás már termelni fog, a harmadik évtől pedig eléri a teljes kapacitását. Hatalmas szerepet játszott a beruházás elnyerésében és Debrecen győzelmében az, hogy a BMW úgy döntött, hogy az első kizárólagosan elektromos platformjának gyártását viszi Debrecenbe, illetve fontos tényező volt az is, hogy a vállalat termékei iránt a többi nagy koreai gyártóvállalat, amelyek vevőként érdeklődnek, mind-mind megtalálhatók Magyarországon nagy beruházásokkal. Példaként említette az SK Innovationt és a Samsung SDI-t.
Kitért arra is, hogy jelenleg csak a termelésre vonatkozó tárgyalásokat zárták le, a gyár építésével megkezdik az egyeztetéseket a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekről is, amely során a kutatásfejlesztés is szóba jöhet. Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a nap folyamán három olyan koreai vállalattal is tárgyalt, akik szintén érdekeltek az elektromos autóiparban Magyarországon, közülük egy már jelezte is, hogy tovább lépne ilyen irányba.
A MINISZTER EGYEZTETETT A BUMCHUN, AZ INZI CONTROLS ÉS A SOLUS ADVANCED MATERIALS VÁLLALATOKKAL, MINDHÁROM VÁLLALAT A KÜSZÖBÉN ÁLL ANNAK, HOGY ÚJABB BERUHÁZÁST JELENTSEN BE MAGYARORSZÁGON.
A belső vállalati végső jóváhagyások miatt ezeket még idén, de valószínűleg várhatóan jövőre jelentik majd be.
Sokat nyomott a latba a Samsung SDI magyarországi jelenléte
Ahogy Szijjártó Péter is utalt rá, a mostani fajsúlyos bejelentésnek már volt előzménye, októberben a Korea Economic Daily számolt be arról, hogy Dél-Korea meghatározó katódgyártója az Egyesült Államokban és Európában is új gyár építését tervezi annak érdekében, hogy tovább erősítse piaci pozícióját.
Jövőre katódgyárak építésébe kezdünk az Egyesült Államokban és Kelet-Európában. Megerősítjük stratégiai együttműködésünket a Samsung SDI-al Európában és az SK On-nal Amerikában
– jelentette ki Lee Dong-che, az EcoPro BM alapítója és elnöke a vele készített exkluzív interjú során. Hozzátette, a Kelet-Európába tervezett üzem termékeit döntően az Samsung SDI-nak fogja szállítani, amelynek gyára Gödön üzemel.
Az EcoPro BM elnöke ekkora még arról beszélt, hogy számos európai ország szállt harcba annak érdekében, hogy elnyerje a tervezett beruházást és bár Magyarország egy nagyon erős jelölt, a folyamatban lévő tárgyalások miatt nem hozhatja nyilvánosságra a gyár leendő helyszínét.
Mindebből világosan kiderül, hogy az EcoPro BM menedzsmentjének döntésében, a magyarországi befektetésében fontos szerepet játszott az is, hogy hazánk korábban képes volt arra, hogy elnyerje a Samsung SDI beruházását. A két dél-koreai cég szoros együttműködését jól példázza, hogy Dél-Koreában közös vállalatot hoztak létre EcoPro EM néven annak érdekében, hogy közösen gyártsanak katódot. A 49 ezer négyzetméteres közös gyártóbázis átadására októberben került sor. A dél-koreai üzem éves gyártókapacitása 36 ezer tonna nikkel-kobalt-alumínium (NCA) katódanyag lesz a tervek szerint, amely mintegy 400 ezer elektromos autó akkumulátorának legyártásához lesz elegendő.
A kereslet a kulcs
Fontos látni, hogy a beruházási döntésekben, azok megvalósításában kulcsszerepet játszik az elektromos autók iránti kereslet várható alakulása. Európában rekordszámú tisztán elektromos autót értékesítettek tavaly és a bővülés a következő években is borítékolható.
Korábban már számos alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy viharos gyorsasággal változik az Európai Unió autópiaca, az újonnan forgalomba helyezett személygépjárművek egyre nagyobb hányadát adják az alternatív meghajtású autók, míg a belsőégésű motorral szerelt járművek eladásai egyre kisebb részarányt képviselnek a teljes értékesítésen belül. A trend kristálytiszta, a részben és teljesen elektromos meghajtású autók előretörése megállíthatatlan, miközben a dízel autók piaca drámaian zsugorodik.
A Jato Dynamics statisztikáit hosszabb távon vizsgálva még jobban látszik, hogyan omlik össze a belsőégésű motorral szerelt járművek eladása és hogyan törnek előre az elektromos meghajtású autók az Európai Unióban.
Utóbbi járművek dinamikus terjedésében a kutatás és fejlesztésre fordított euró- és dollár tízmilliárdokon, az új, egyre fejlettebb technológiákon, a nagyvonalú állami támogatásokon, a dinamikusan bővülő töltőinfrastruktúrán, a tulajdonosi elvárásokon és a karbonsemlegesség elérése érdekében tett vállalásokon túl három tényező játszik kulcsszerepet:
- Az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási követelmények, amelyek be nem tartása esetén jelentős bírásokra számíthatnak az autógyártók
- A nemzetgazdasági érdekek
- És az egyre erősebb verseny
Ez a három tényező alapvetően meghatározza a vállalati szintű stratégiai döntéshozatalt az autóiparban, egyben érdemben hozzájárulnak ahhoz, hogy
EGYRE TÖBB AUTÓGYÁRTÓ ÍTÉLI HALÁLRA A BELSŐÉGÉSŰ MOTOROKAT ÉS JELENTI BE, HOGY BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL KIZÁRÓLAG ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEKET GYÁRT ÉS ÉRTÉKESÍT MAJD.
Ráadásul, ha mindez nem lenne éppen elég, egyre több ország és nagyváros üzen hadat a belsőégésű motorral szerelt autóknak, különösképpen a dízeleknek, és most már azt is elmondhatjuk, hogy Brüsszel is betiltaná a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től.
Hatalmas üzletről van szó, senki nem akar kimaradni
Az utóbbi években sorra jelentették be a vezető ázsiai akkumulátorgyártók és beszállítóik magyarországi beruházásaikat, amelyek közül a legjelentősebb az SK Innovation által Iváncsára tervezett gyárkomplexum. Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházása 2,3 milliárd dollárból, vagyis jelenlegi árfolyamon mintegy 746 milliárd forintból valósul meg.
Az ázsiai gyártók megjelenése nem véletlen, az elektromos autózás várható előretörése az Európai Unióban hatalmas piacot jelent a beszállítóknak az értéklánc minden szintjén. Egyes becslések szerint az akkumulátorpiac értéke elérheti a 250 milliárd eurót 2025-re, ebből a tortából pedig mindenki igyekszik a legnagyobb szeletet kihasítani magának.
Erre minden esélyük megvan, hiszen az európai autóipar egészen egyszerűen túl későn döbbent rá arra, milyen fontos stratégiai jelentősége van a saját akkumulátorgyártó kapacitások kiépítésének. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a vezető európai autógyártók a hajtáslánc egyik legfontosabb elemét, vagyis az akkumulátort, kénytelenek ázsiai cégektől beszerezni. A kialakult helyzetet a dél-koreai, kínai és japán gyártók remekül felismerték és gyorsan ki is használják, sorra erősítik pozíciójukat Európában, ahol hazánk valóságos akkumulátorgyártó nagyhatalommá nőtte ki magát pont annak köszönhetően, hogy tárt karokkal várta ezeket a vállalatokat.
Forrás: portfolio
