Dr. Gelei Andrea, BCE
Egyetemi tanár, szakvezető
Az elmúlt évek kritikus eseményei, mint a Covid-19 járvány, és legújabban az orosz – ukrán háború okozta ellátási problémák minden korábbi eseménynél erőteljesebben hívják fel a figyelmet a globális ellátási hálózatok sérülékenységére Az ellenállóképes, agilis, robusztus jelzők mellett ma már gyakran az ellátási hálózatok életképességének fenntartása a feladat. Elkerülhetetlenné vált ezeknek a komplex struktúráknak az újragondolása.
A változások célja a stabilitás, az alkalmazkodóképesség, rugalmasság növelése, de a költséghatékonyság is fontos elvárás marad. A sokszor első látásra ellenmondó elvárások közötti választás komoly kihívás elé állítja a vállalati szakembereket. A megfelelő válaszok megtalálásához szükség van új üzleti vízióra, szakmai tudásra és vezetői képességekre.
Miért pont az adatvezérelt működés lett az új ellátásilánc-menedzsment képzési program központi kérdésköre?
Az MLBKT megalakulása óta, tehát immár több mint 30 éve, szoros kapcsolatban van a Budapesti Corvinus Egyetemmel. A Társaság létrejöttét követő szinte első évben már közösen indítottunk el egy akkor úttörő jellegű – mai nevén – szakirányú továbbképzési programot. Kezdetben a termelésmenedzsment állt e közös képzés középpontjában, majd a logisztika került az elsődleges fókuszba, s már annak is több mint 15 éve, hogy a programot a hatékony és eredményes ellátásilánc-menedzsment irányába dolgoztuk át. Alapvető célunk akkor az volt, hogy az ellátási lánc valamennyi reálfolyamatát tárgyaljuk, de rámutassunk arra is, hogy a vállalati szintű folyamatok megfelelő kezelése nem elegendő, szükség van azok ellátási lánc szintű menedzsmentjére is.
Az elmúlt években ismét felmerült a program újrapozícionálásának igénye. Több ok miatt is. Egyrészt, korábban ezek a képzések kétévesek voltak, s ezt a mai pörgő világunk már nem bírja el. Másrészt a szakma az elmúlt évtizedben nagyot fejlődött, ezért egy ilyen átfogó, de éppen ezért kissé általános jellegű program tartalmában sem volt már versenyképes. Rövidíteni és specializálni kellett tehát a programot.
Ez a feladat (éppen a szakma fejlődése miatt) nem volt könnyű, hiszen számos irányban meg lehet valósítani egy ilyen fókuszálást. A ma már szintén nagy múltra visszatekintő – és szintén közös – Beszerzési menedzsment szakirányú képzés jó példája e programok funkcionális alapú elmélyítésének. Ugyanakkor sok visszajelzés érkezett hozzám gyakorló szakemberekkel folytatott megbeszéléseken és workshopokon, hogy továbbra is nagy szükség lenne az ellátásilánc-menedzsment folyamatait rendszerszerűen tárgyaló képzésre, de oly módon, hogy azt összekapcsoljuk azokkal a technológiai, informatikai és analitikai fejlesztésekkel, melyeket az elmúlt években leginkább az Ipar 4.0 és adatvezérelt működés szavakkal tudunk tömören összefoglalni. Nem volt nehéz erről meggyőzni engem, megindult hát egy közös gondolkodás. Ennek immár több, mint két éve. Megítélésem szerint az azóta történt események (a koronavírus-járvány, vagy az orosz – ukrán háború) csak megerősítették, hogy ez jó irány.
Jól hangzik, de mit is jelent mindez, egy kicsit konkrétabban?
Elsősorban azt, hogy építve a képzésre jelentkező szakemberek már meglévő ismereteire és tapasztalataira, a képzés során a rendszerszintű összefüggésekre, az egyes funkcionális területek és folyamatok közötti kapcsolatok, trade-off-ok, visszacsatolások tárgyalására helyezzük a hangsúlyt. Könnyen előfordulhat persze, hogy a jelentkezők eltérő funkcionális ismerettel rendelkeznek, és hiányozhatnak más folyamatokkal kapcsolatos fontos információk a meglévő ismereteikből. Korábban is meglehetősen heterogén szakmai háttérrel jöttek a hallgatók, volt, aki a termelésben, mások a készletgazdálkodás területén dolgoztak, vagy éppen logisztikai szolgáltatónál. Ezért a képzéshez olyan digitális oktatási anyagok kapcsolódnak, melyek révén mindenki kényelmesen, akár otthonról bepótolhatja a még hiányzó ismereteit, és így kialakulhat az a biztos közös tudás, melyre aztán a személyes találkozásra épülő órák hatékonyan tudnak működni. Az ilyen ’blended learning’, vagy ’vegyes tanulási’ rendszer teszi azt is lehetővé, hogy a képzés hossza csak egy év.
Az ellátási láncok működésének ez a rendszerszerű elemzése szükséges ahhoz, hogy a valóságban is egyre gyakoribb ellátási lánc zavarokra, akár szakadásokra, megfelelő választ tudjunk adni. A rugalmas, ellenállóképes, robusztus, vagy éppen életképes ellátási láncok kialakítása és működtetése nem lehetséges akkor, ha csak a lokális folyamatok fejlesztésére fókuszálunk.
Másik központi fogalom az adatvezérelt döntések, és minden ehhez kapcsolódó fogalom, melyről oly sokat hallhatunk, olvashatunk manapság. Természetesen ez a kérdéskör akkor is releváns, ha csak vállalati szintű folyamatokban gondolkodunk. Ugyanakkor az ellátási láncok, és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szállítási láncok összetett elemzési szintjén való gondolkodás megerősíti ezt az igényt.
Úgy hangzik, mintha a képzést a nagy, nemzetközi cégek felsővezetőire szabták volna!
Egyetértek, e szakemberek számára is releváns kérdésekről van szó. De gondoljunk csak bele egy kicsi jobban! Milyen problémákkal szembesülnek például azok a hazai középvállalatok, akik a nemzetköziesedés útjára lépnek? Az exportpiacokon való megjelenés, vagy éppen a termelés kihelyezése akár közeli külföldi országokba – mind olyan döntések, melyek a vállalat ellátási láncának felépítését érintik, és növelik annak összetettségét. Ahhoz, hogy a nemzetköziesedés eredményes legyen, elkerülhetetlen ezeknek az összetettebbé váló ellátási láncoknak, azok belső összefüggésrendszerének megértése. Különben jelentős hatékonyságvesztés következhet be. Vagy gondoljunk azokra a logisztikai, ellátásilánc-menedzsment szakemberekre, akik nemzetközi cégek lokális, vagy éppen regionális folyamataiért felelnek! Nekik is rendszerszerűen kell gondolkodniuk, hiszen ezek a folyamatok szervesen illeszkednek egyrészt az anyavállalat önmagában is összetett értékláncába, másrészt annak ellátási láncába. Vagy gondoljunk azokra a hazai beszállító vállalatokra és logisztikai szolgáltató cégekre, akik nemzetközi folyamatokba kapcsolódnak be! Számukra is elengedhetetlen, hogy megértsék azt a hálózatot, melyben működnek.
Az adavezérelt menedzsmentet, az okos megoldások jelenlegi lehetőségeit sok szakember Magyarországon igen korlátozottnak látja. Mi a véleménye erről?
Igen, én is hallok ilyen véleményeket. Különösen a kkv-k esetében, de nem csak hazánkban. Nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy a kis- és középvállalatok különösen nincsenek arra felkészülve, hogy beruházzanak olyan technológiai és informatikai megoldásokba, melyek révén konzisztens, jó minőségű adatvagyont tudnának képzeni és azokat okos megoldások kifejlesztésére használni. Sok esetben ennek az az oka, hogy a cégek az ehhez szükséges alapképességekkel sem rendelkeznek. Gondolok itt elsősorban a vállalatok folyamatképességének és azok informatikai alapeszközökkel történő támogatásának, vagy akár alapvető kiberbiztonsági képességek hiányára. A képzés ezeket a kérdéseket is körbejárja. Vizsgáljuk a felkészültségnek azt a 0. szintjét, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy vállalatok okos megoldásokat eredményesen alkalmazzanak.
További részletek az egyetem honlapján.
