A világgazdaság
A világgazdasági kilátások az elmúlt hónapokban jelentősen romlottak. Kína szigorú no-COVID politikája visszafogta a kínai növekedést. Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása az amúgy is egyre erőteljesebb inflációt tovább fokozta, és a szállítási szűk keresztmetszetekből és egyes termékcsoportokban jelentkező áruhiányból fakadó problémák felerősödtek. Az OECD legfrissebb előrejelzése 3%-os globális növekedést vár az idei évre, lefelé mutató kockázatokkal. Jövőre is borúsak maradnak az előrejelzések 2,5-2,8%-os globális bővülésre lehet számítani. A gyorsuló infláció kényszere miatt az egyes országok jegybankjai, különböző mértékben, de a szigorítás eszközeihez nyúlnak. Így a jelenlegi kedvezőtlen konjunkturális helyzetben sem a monetáris, sem a fiskális politika nem lesz olyan támogató, mint a COVID okozta válság idején. A világkereskedelem növekedési üteme az orosz-ukrán háborútól függetlenül is lassulni kezdett. Jelenleg sokkal inkább a kínai lassulás fékezi a világkereskedelmet, amit az alapanyaghiány tovább súlyosbít. Az idén 5%-os bővülés, jövőre némileg alacsonyabb, 4%-os bővülés várható.
A nyersolajár 119 dollár körül mozog jelenleg, de erős ingadozások figyelhetők meg. Az olajár a prognózisidőszakban magas, 100 dollár felett marad, optimista szcenárió alapján jövőre várható mérséklődés. Az Oroszországra kivetett szankciók miatt kevesebb orosz olaj jut Európába, azonban Kína és India már bejelentkezett a felszabaduló orosz olajkínálatra. A feldolgozott olajtermékekből átmeneti hiányok várhatók. A gázpiacon még nagyobb a bizonytalanság, különösen Európában, ahol nagyon megugrottak az árak, s annak veszélye, hogy a nyáron végképp leállnak az orosz szállítások tovább hajtja az árakat. A nem energiahordozók piacán is magasak az árak, az utóbbi időben némi csökkenés volt tapasztalható a fémek esetében, de további drágulás az élelmiszerek terén.
Az Európai Unió külső környezetében is egyre inkább látszanak a növekedéslassulás jelei. Az USA-ban az idénre várt 2% körüli növekedés 8% körüli inflációval párosul, s a jegybanki szigorítás is fékezi a növekedést. Japánban marad az 1% körüli mérsékelt növekedés, az infláció itt is élénkül, de Európához képest csak mérsékelten. Az Egyesült Királyságban 3% körüli növekedés és 9% vagy afeletti infláció várható az idén, a jegybank itt is szigorít, s a munkaerőhiány is jelentősen fékezi a növekedést.
Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása és a vágtató infláció erőteljesen rontja a gazdasági kilátásokat az euróövezet országaiban. Így összességében – optimista szcenárió szerint – az euróövezet növekedése az idén 3% lehet, jövőre pedig 2,6%. Az egyik legnagyobb problémát az infláció gyorsulása jelenti, amely júniusban már elérte a 8,6%-ot évesítetten, a tényleges inflációs trendeket azonban elfedi, hogy az Európát érő ár sokkokat több országban is szabályozói eszközökkel tompítják.
2022 első negyedévében az orosz-ukrán háború még nem volt számottevő hatással a kelet-közép-európai térség gazdaságára. Az alapanyaghiány, a jelentősen dráguló energia, valamint az inflációs nyomás miatt kialakult ár-bér spirál azonban így is jelentősen lassítani fogja a régió tagállamait. Egyre nagyobb probléma az importált infláció, amely elsősorban az energiahordozókon és egyéb nyersanyagokon keresztül épül be a térség árindexébe. Az év első 5 hónapjában az EU-13-ban a fogyasztói árak mintegy 10,3%-kal növekedtek (év/év alapon). A GDP bővülést az idei évre 3%-ra jelezzük előre az EU-13-ban, magas, 11%-os fogyasztói árindexek mellett. 2023-ban ez utóbbi esetben a bázishatás bizonyosan érvényesülni fog, azonban a drágulás jó eséllyel folytatódni fog, ami 6%-os inflációt vetít előre.
Magyar gazdaság
Az év eleji masszív kormányzati kifizetések a magánfogyasztás példa nélkül álló emelkedését generálták, ami – a szintén jó ütemben bővülő vállalati és háztartási beruházásokkal karöltve – 8,2%-os GDP-növekedést tettek lehetővé az idei első negyedévben. Az előző negyedévhez képest a GDP volumene 2,1%-kal emelkedett. A belföldi kereslet rekordszintű emelkedése miatt viszont az áru-külkereskedelem növekedéshez való negatív hozzájárulása is nagyobb volt, mint eddig bármikor.
Az év további részében a növekedési ütem nemcsak az év eleji egyszeri kifizetések halványuló hatása miatt, hanem a belföldi és a nemzetközi gazdasági viszonyok kedvezőtlen irányú változása miatt is látványosan lassulni fog. Itthon a 10% fölé emelkedő infláció és a júniusban szintet lépő jegybanki kamatemelés, világgazdasági szinten pedig az amerikai FED immár agresszív kamatemelési politikája, illetőleg az orosz-ukrán háború potenciálisan robbanásveszélyes következményei által keltett recessziós aggodalmak apasztják a háztartások vásárlóerejét, rontják a vállalatok beruházási kedvét, és meggátolják az export nekilendülését.
Így a Kopint-Tárki a kiemelkedő első negyedévi ütem ellenére 4%-on tartja GDP- növekedési előrejelzését. E prognózishoz pozitív és negatív kockázatok is kapcso- lódnak. Amennyiben a fogyasztási kedv mérséklődése az általunk vártnál lassabban megy végbe, vagy a háztartások hitelfelvétellel pótolják jövedelmük elinflálódását, a GDP növekedése kb. fél százalékponttal magasabb lehet. Ugyanakkor lefelé mutató kockázatot jelentenek az orosz háború ma még beláthatatlan következményei, ame- lyek a romló magyar pénzügyi mutatók megítélését is rosszabb színben tüntetik fel.
A viszonylag jó reálmutatókat ugyanis súlyos pénzügyi egyensúlytalanság kíséri. Óriási a költségvetés pénzforgalmi hiánya, drámaian romlik a folyó fizetési mérleg, a kétszámjegyű infláció erodálja a jövedelmeket és szétzilálja a gazdaság szövetét. És a kritikus fejlemények között talán első helyen kellett volna említeni a forint árfolyamának – jelentésünk írásakor – megállíthatatlannak tűnő zuhanását.
A költségvetési eredményszemléletű GDP-arányos hiánya 2022-ben feltehetőleg kezelhető lesz, részben a kormány által kivetett „extrapofit”-adók következtében, részben a magas infláció miatt, amely egyfelől jelentősen megnöveli a költségvetés bevételeit, különösen a fogyasztáshoz kapcsolt adókat, másfelől megemeli a GDP folyó áron mért szintjét. A magas pénzforgalmi hiány azonban az államadósság jelentős növekedésével jár (2022 közepén már 45 ezer milliárd forintot megközelíti) amelyet jelentősen emelkedő hozamok mellett kell finanszírozni.
Ugyanakkor, az extra-adók önkényesen kiválasztott ágazatokra való kivetése jelentő- sen rontotta a gazdaságpolitika iránti bizalmat egy olyan nemzetközi környezetben, amikor az általános bizonytalanság körülményei között a bizalom különös jelentősé- get nyert. Az extraadók rövid távon ugyan hozzájárulnak a költségvetés stabilizálásá- hoz, azonban más dimenziókban több kárt okoznak, mint hasznot hoznak, mivel megkérdőjelezik a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és hitelességét. Ez pedig 2022 júniusában, a szomszédban zajló háború közepette, óriási súllyal esik latba. Ez is megmutatkozik a forint zuhanórepülésében.
A folyó fizetési mérleg romlása részben az import megnövekedett volumenének tulaj- donítható, amelyet az élénk belföldi felhasználást váltott ki. Emellett az energiához kapcsolódó import árának az emelkedése miatt jelentősen romlottak a cserearányok.
