2002-es beszámoló

Az MLBKT X. éves kongresszusa – Győztesek logisztikája!

Társaságunk jubileumi kongresszusát 2002. november 6-8. között rendezte, a hagyományos formai keretek között Siófokon. A rendezvény mérete, a 250 körüli résztvevői létszám, is szokásosnak mondható, viszont a közvetlen hangulatú légkört és az elhangzott szakmai tudás színvonalát mindenképpen fontos hangsúlyozni. Az eseményekkel teli programban a változatosságot első este a JÁTSZÓBUSZ logikai és ügyességi játékai, második este pedig a tombola izgalmaival fémjelzett bankett jelentette. Az alábbiakban a szekcióelnökök beszámolója alapján készült összefoglalót olvashatják.

Plenáris ülés
Beszerzés
Disztribúció
Informatika
Logisztikai szolgáltatás
Logisztikai stratégia
Termelésmenedzsment
Kerekasztal-beszélgetés

Nyitó plenáris ülés
Szekcióelnök: Ujvárosi Huba

A kongresszus programja november 6-án délután, a hagyományok szerint plenáris üléssel kezdődött. Ujvárosi Huba megnyitójában, a résztvevők üdvözlése után, röviden arról beszélt, hogy az idei rendezvény azért kapta ?A győztesek logisztikája? alcímet, mert a jubileumi kongresszus egy évtizedes visszatekintéssel a következő kérdésekre keresi a választ: Mi a siker titka? Melyek a sikeres, ?győztes? vállalkozások? A logisztika mennyiben járult hozzá sikereikhez?
A megnyitó után, közlekedési okok miatt, a plenáris ülés az első két előadás felcserélésével folytatta munkáját. Elsőként Knoll Imre, az MLE elnöke, ?A logisztikai befektetések vállalatgazdasági és társadalmi elemzése? címmel tartotta meg előadását. Az előadó, széleskörű üzemi felméréseire alapozva, a globalizáció és az elektronikus ügyvitel környezetében, részletesen elemezte a logisztikai jellegű és járulékos befektetések magyarországi helyzetét. Vizsgálódásai és következtetései súlypontjában a befektetések és a ?többszörösen bővített ellátási lánc? kapcsolata állt. A befektetési döntés-előkészítéseket vizsgálva, a gazdasági trendek, az idő-költség szembenállás, a versenyelőny, a kockázat, és a megtérülés vizsgálatán túl foglalkozott az állam és társadalom szerepvállalásával, a tudástársadalom fontosságával. Az előadó következtetése szerint a logisztikai befektetések területén nincs recesszió. Magyarország EU csatlakozása után Közép- és Kelet-Európa egyik logisztikai központjává válhat, mely lehetőséget adhat a gazdasági folyamatok valamint a velük egyre szorosabban összefüggő társadalmi élet jobbítására.
Chikán Attila, az MKLKT társelnöke, a BKÁE rektora. előadásában a logisztika hazai fejlődését elemezte a tíz kongresszus tükrében. Bevezetőként felvázolta a logisztika nemzetközi tendenciáit az elmúlt évtiredben (globalizáció, funkcionális integráció, folyamatorientáció, értékláncok, ellátási láncok, információs forradalom, társadalmi-, és környezeti felelősség, stratégiai szövetségek, stb.). Beszélt a hazai sajátosságokról (a gazdaság szerkezeti változásai, tulajdonosi változások, új menedzsment módszerek, stb.), majd a kongresszusok statisztikai adatai alapján bemutatta az érdeklődés, az előadók, és az előadások témáinak változását az évek során. A logisztika hazai térnyerését, fejlődését támasztja alá az érdeklődés fokozódása: a kongresszusi résztvevők száma a kezdeti 80 főről fokozatosan emelkedett, és az utóbbi években 250 fő körül stabilizálódott. Az előadást tartóknál a felhasználó, termelő cégek súlya nőtt az egyetemi oktatók és logisztikai szolgáltatók rovására. Az előadások témáit nézve, a logisztika lényegét, súlyát, és sajátosságait magyarázó előadások csökkenésével – a termelés és értékesítés arányainak változatlansága mellett – nőtt a beszerzés, a szolgáltatás, és az informatika súlya, valamint jelentősége. Az előadó konklúziója: Az előadások egyre konkrétabbak, sok a standard téma, az IT szerepe erőteljesen nőtt. Megfelelünk a globális trendeknek.
Karsai Béla, a Karsai Holding Rt. elnök-vezérigazgatója, a vevő szomszédságában gyártás, az ún. ?Next door policy? magyarországi megvalósításának lehetőségeit és korlátait mutatta be. A vevői elégedettség eléréséhez, a versenyképesség növeléséhez, a vállalkozás és a beszállítók egyre szorosabb együttműködésére van szükség. A beszállítók kiválasztásánál a velük szemben alkalmazott egyre szigorúbb elvárások (az ár, pénzügyi stabilitás, minőségbiztosítás, hatékony szervezet, kooperációs és innovációs készség stb.) mellett egyre inkább elvárás a termékfejlesztés összehangolása, a standardizált termékek kialakítása, azaz a stratégiai termékek globalizációja. Ennek egy hatékony megoldása lehet a vevő szomszédságába település. Előnyei: a szállítási és készletezési költségek csökkenése, a raktárfelület csökkenése, együtt gondolkodás a kutatásfejlesztés területén. Hosszú távú szerződésekkel, az előnyökre odafigyeléssel, közös foglalkoztatással, hasonló termékportfolió, és karcsú, de hatékony menedzsment kialakításával a hátrányok csökkenthetők.
A kávészünet után hangzott el Dobák Miklós, a BKÁE tanszékvezető egyetemi tanára, ?Határok nélküli szervezet? című előadása. Az előadó a szervezetekkel szembeni kihívások új, minőségi korszakaként jelölte meg az 1988-tól kezdődő globalizációt, melynek jellemzői: a folyamatköltség számítás, a benchmarking, az idő alapú verseny, az outsourcing, a rugalmas szervezetek, stb. Ez a korszak a gyorsaságot, a rugalmasságot, az integráltságot és az innovációt, mint új hatékonysági kritériumokat állítja a szervezetek elé. Az előadó a legtöbb szervezetet jellemző határok négy szintjét -vertikális, horizontális, külső és földrajzi, – különböztette meg, és ezek koordinációját elemezte a hatékonyság szempontjából. Kifejtette az ügyletek szervezésének módozatait a hierarchiától a hálózatokig. Felvázolta a jövő határok nélküli, stratégiai szövetségen alapuló, hálózati működés szükségességét, ennek előnyeit, és a globális menedzser jellemzőit.
Immár nyolcadik alkalommal ítélte oda a Társaság elnöksége az év logisztikai menedzsere címet. Idén Cziegler Attila, a Hajdú-Bét Rt. logisztikai vezérigazgató-helyettese nyerte el a címet. A díj átadása után, a vállalat logisztikai rendszerében bevezetett újításokról, a költséghatékonyság, és a komplex ellátási lánc kialakítása terén szerzett tapasztalatairól elért eredményekről hallottak előadást a jelenlévők.
A plenáris ülés záró aktusaként került sor a 2002. évi logisztikai témájú diplomamunka-pályázatok, valamint az év logisztikai szakcikke pályázat nyerteseinek ismertetésére és a díjak átadására.

Beszerzés
Szekcóelnök: Werle Zoltán

A szekcióban az előadók részéről a centralizált ? decentralizált beszerzési stratégiák megvalósításával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról; az elektronikus közbeszerzések szabályozásáról; a szállítói kapcsolatok, szállítói hálók hatékony menedzselésből eredő versenyelőnyökről, valamint a szállítói kapcsolatok pénzügyi kockázatainak kezeléséről kaptunk értékes információkat.
Rajnai Attila, a Magyar Posta Rt. beszerzési igazgatója az egyik legnagyobb hazai vállalat beszerzési és ellátási tapasztalatairól adott tájékoztatást. Előadásában bemutatta a beszerzési centralizáció kihívásait egy egész országot lefedő szervezet esetében, valamint bepillantást adott vállalat-specifikus feladataikkal kapcsolatos közbeszerzési eljárásaik gyakorlatába is.
Hasonlóképpen a beszerzési szervezet működtetése és a beszerzési centralizáció gyakorlati tapasztalatai témakörben hallhattuk Horváth György, az ÉDÁSZ Rt. beszerzési vezetőjének prezentációját.
Tátrai Tünde, a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként az elektronikus közbeszerzési rendszer struktúrájáról, szabályrendszeréről és a jövőbeni szabályozási feladatokról tartott előadást. A témának különlegessége, hogy a hatályos törvények szerint az elektronikus közbeszerzési rendszer kialakítása és működtetése koncessziós tevékenységi körbe tartozik. A jövő, közeljövő nagy megoldandó kérdése az elektronikus közbeszerzési dokumentumok hitelesítésének kérdésköre.
Pecze Krisztina, a BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék egyetemi tanársegéde arról adott tájékoztatást, hogy a fokozódó verseny a piaci szereplők közötti együttműködés új formáit kényszeríti ki. Az azonos iparágban tevékenykedő vállalatok közötti kapcsolatok és más iparágak szereplőivel kialakított együttműködések új és hatékony erőforrásokat jelentenek a vállalatok számára versenyképességük fokozásában. A vállalatok között egyidejűleg működik a verseny és a kooperáció, az együttműködés új megnyilvánulásainak eredményeként új technológiák alakulnak ki, nő a termelési és üzleti hatékonyság, javul a munkaerő kihasználtsága, nő az innovációs készség.
Vízkeleti Ágota (ALCOA-KÖFÉM Kft.) előadása kapcsán egy multinacionális vállalat beszerzési rendszere került bemutatásra. A cég gyakorlata jó példája volt annak, hogy a külföldi tőkebeáramlás nemcsak pusztán a tőkebefektetés, a technológiai modernizáció területén teremt hozzáadott értéket a hazai iparban, hanem nagyon pozitív módon a stratégia kialakítása és működtetése területén is új technológiák épültek be gyakorlatunkba. A cégcsoport tevékenységi területén megvalósított globális és regionális beszerzési stratégia gyakorlati működtetése a legjobb beszerzési gyakorlatok azonosításával és megvalósításával, a vállalati folyamatokban a beszerzés és a beszerző szakmai szerepének és jelentőségének megfelelő helyre kerülésével követendő példába kaphattunk betekintést.
Szirtes Gábor, az Info-Datax Kft. ügyvezető igazgatója arról adott szakmai tájékoztatást, hogy a szállítói kapcsolatok menedzselésének kiemelt célterülete kell legyen a kapcsolat pénzügyi kockázatainak kezelése is. Ma még nem általános gyakorlat az, hogy a szállítók szakmai alkalmasságának és megfelelőségének értékelése mellett a beszerzők figyelme kiterjedjen a kiválasztásra kerülő szállítók gazdasági alkalmasságának, így jövedelmi, fejlesztési, vagyoni helyzetének elemzésére is. Ez úgy rövid, mint hosszú távon előnyöket jelent a cégek számára és különösen nagy jelentősége van a stratégiai szállítók kiválasztása esetében.
A szekcióban elhangzott előadások összefoglalásaként megállapítható, hogy a beszerzési?ellátási folyamatok elektronizálása a vállalatok gyakorlatában pozitív módon szélesebb körűvé vált. A vállalatok vezetése felismerte, hogy a beszerzési centralizáció, a működéshatékonyság javítás, és további más stratégiai és taktikai célok megvalósításának hatékony eszköze az elektronizáció. A konferencia visszaigazolta azt is, hogy a növekvő versenykövetelmények között az értékesítési eredmények mellett a vállalati eredményesség további, nem kevésbé fontos eleme a beszerzésekben elérhető megtakarítások nagysága is. Ez az a tényező, amely a beszerzési szervezetek hozzáadott értékét adja vállalatok számára, ezért a megtakarítások mérése, kimutatása kulcskérdéssé vált a jelenben és jelentősége tovább fog nőni már a közeljövőben is. Szorosan összefügg ezzel az, hogy hatékony beszerzési eredményeket igazán akkor lehet elérni, ha ezt a tevékenységet is a kihívásoknak megfelelő szakmai tudással rendelkező szakemberek végzik. Ezért továbbra is fenntartom azt a véleményemet, amelyet a múlt évi kongresszus beszerzési szekciójának értékelésekor már elmondtam, hogy ?a beszerzésben dolgozó munkatársak képzettségére nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen tudásalapú társadalomban élünk, amelyben megfelelő képzettség hiányában már nem lehet újabb sikereket elérni?. Ez alkalommal ezt kiegészítem azzal, hogy a verseny fokozódásával a vállalatvezetőknek már azt is érdemes megfontolni, hogy értékesítési szakembereiken túl megteremtsék, illetve javítsák a beszerzések menedzseléséért felelős szakembereik ösztönzését is az eredményesség, így például megtakarítások, növelésére.

Disztribúció
Szekcióelnök: Kiss Péter

A szekcióban hat előadás hangzott el. Némi izgalmat okozott, hogy egyik előadónk előadási anyaga Budapesten maradt, de végül az internet segítségével sikerült letölteni, és nem maradt el egyetlen meghirdetett program sem. A szekcióban nagy létszámú hallgatóság előtt, színes előadásokat tartottak, és egyes témákban élénk vita alakult ki, amelyet már csak a szünetben lehetett idő hiányában folytatni.
Az első előadást Farkas Gergely, a General Logistics Systems Kft. Operations & IT managere tartotta ?A helyzet kulcsa az interface? címmel. Előadásában kitért arra, hogy milyen költség-szállítási idő összefüggés van a különböző csomagszállító szolgáltatások (futár, expressz-kézbesítő, csomagszállító) között. Felvázolta, hogy milyen nehézségek merülhetnek fel a megbízó és a csomagszállító között, és működő megoldásként az interface-t ajánlotta, amely az ő megközelítésében a közös munka, és a közös nyelv. Fontos szempont ennél a szolgáltatásnál, hogy a megbízó már a teljesítés előtt is elkészíthesse a számlát, amelyet aztán a kézbesítő a csomaggal együtt juttat el a címzetthez. A szolgáltatás teljesítésének követésére fontos előrelépés a zárt csomagok, és az elektronikus átadási jegyzőkönyv bevezetése. Az átláthatóság jegyében a megbízó hozzáférhet a szolgáltató adatbázisához, és így gyorsan, és szinte azonnal jut információhoz a küldeménye sorsáról. Ugyanakkor kitért arra is, hogy interface-eket csak megfelelő volumenekre érdemes kialakítani, hogy ne bonyolítsák túlzottan a rendszert.Az előadás után a hallgatóságból feltett kérdésre válaszolva az előadó megerősítette, hogy a rendszer nemcsak elképzelés, hanem minden eleme a valóságban működik.
A következő előadásban Pap Sándor, a MATÁV Beszerzési Igazgatóságának logisztikai igazgatóhelyettese arra a kérdésre kereste a választ, hogy ?Van-e logisztika IT nélkül?? Rövid történeti visszatekintés és mai értelmezés után arra a következtetésre jutott, hogy korszerű logisztika csak abban az esetben létezhet, ha megteremtik a feltételeit, de ez nem elég, a rendszereket megfelelően működtetni is kell. Bemutatta a MATÁV logisztikáját támogató IT rendszereket, majd részletesen a Végponti Azonosítási Rendszerrel (VAZON) foglalkozott. A rendszer lényege, hogy a kiszállításokat a fuvarozók pontos címre (akár emelt, iroda) teljesítik. A rendszerben foglalkoztatottak azonosító kártyával dolgoznak, ez jelzi, hogy a fuvarozó megkapta az árut, és ezzel ellenőrzi ő maga is, hogy a címzett telephelyén jogosult átvevő van-e. A rendszer az áruk on-line követését teszi lehetővé.A hallgatóság kérdéseire válaszolva az előadó felajánlotta a helyszíni bemutatót, és kitért arra is, hogy a rendszer akár határon túli szállítások esetében is alkalmazható. A szállító partnereket bevonták a rendszer fejlesztésébe, és a tesztelésekbe, a kiépítés és installálás teljes költségét azonban a MATÁV állta.
Mondovics János, a DREHER Rt. tervezési vezetője a műholdas járműkövetés technikájáról tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy a tavalyi előadásának zárógondolata (tartalékok a szállítás és raktározás területén találhatók) a kiindulópontja annak a projektnek, amelyről most tart beszámolót. A DREHER Rt. igen nagyszámú kiszállítást teljesít, ezért nagyon fontos, hogy az áruk időben érkezzenek meg a címzetthez, ott időben lerakodjanak, és az autó éppen időben visszaérjen a következő feladat teljesítésére. Ennek érdekében négy alvállalkozóval dolgoznak. A projekt céljaként a veszteségidő csökkentését, a logisztikai költségek csökkenését, a vevői elégedettség javítását, valamint a kiszolgálórendszer rugalmasságának javítását tűzték ki. Ugyanakkor megfogalmazták az elérendő célokat az alvállalkozók szempontjából is. Referenciaként különböző megoldásokat vizsgáltak, és azt találták, hogy a teljesítési idők átlagosan 15-17 %-al, a költségek 5-7 %-al csökkenthetőek.
A GPS alapú járműkövetési és szállítás optimalizálási rendszer saját fejlesztés, a rendelési adatokat a vállalati SAP rendszerből veszi át, és az optimált feladatokat közli a GPS-el. A folyamatos követés alapján lehetővé válik az azonnali beavatkozás, a késések csökkentése, a ?beragadt? kamionok kimentése. A rendszer bevezetésével az alábbi eredményeket sikerült elérni:
?Az ütemezési feladat tervezésének időszükséglete a töredékére csökkent
?A feladat teljesítése szorosan követhető és ellenőrizhető
?A rendkívüli esetekből adódó konfliktusok időben és rugalmasan oldhatók meg
?A vevővel valódi kooperáció alakítható ki.
Kérdésre válaszolva az előadó kifejtette, hogy a rendszer eredményeként létrejövő vállalkozói költségcsökkenés kompromisszummal kerül vissza a DREHER Rt.-be.
Gelei Andrea, a BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszékének adjunktusa ?Az értékesítési lánc menedzsmentje? címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az előadás elméleti jellegű ugyan, de megállapításait a gyakorlati élet alapozta meg. Előadásának kezdetén az utóbbi 4-5 évben felmerült, még nem teljesen letisztult logisztikai fogalmakról adott áttekintést, majd az értékesítési láncot az ellátási lánc alrendszereként, a fogyasztótól a gyártóig tartó folyamatok rendszereként határozta meg. Kitért arra, hogy a versenyelőny források állandóan változnak, ugyanakkor vevői oldalról továbbra is az ár a meghatározó, de már ennél többről is szó van, a termék egyedi jellege, és ehhez kapcsolódóan valamilyen plusz előny is követelmény. A hagyományos, előrejelzésen alapuló üzleti modell helyett a válasz alapú üzleti modell lesz a hatékony, mert konkrét vevői igényekre alapul az üzleti folyamat. Ennek következtében alapvető fontosságúvá válik a logisztikai folyamatok késleltetése, és a testre szabás lehető legkésőbbi időpontban való elvégzése.
Hallgatói kérdésre válaszolva a késleltetéses modell érvényességét a számítógépiparban, a divatiparban mutatta meg, és elmondta, hogy ez a gyakorlat a készletek szempontjából csökkenő készletszinteket, de ugyanakkor növekvő beruházási és koordinációs igényeket jelent, a készletek alacsonyabb feldolgozottsági fokon jelennek meg.
Szendrei Zsolt, a CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft kereskedelmi és marketing igazgatója ?Egy speciális kereskedőcég logisztikai problémáit? ecsetelte. Cégüknél projektértékesítés folyik, amelyben igen sok résztvevő szerepel. Emiatt nagyon fontos a megfelelő információáramlás. Ezt korábban igen sokféle és nagyszámú dokumentum használatával próbálták meg biztosítani. Ebből adódóan jelentős problémaforrások alakultak ki: sok az adminisztráció, nehézkes a változásmenedzsment, kézi dokumentálás kell, sokféle azonosítót kell használni, stb. A problémák megoldására az informatikát hívták segítségül, az ORACLE és a saját INTRANET rendszert. Ezek használatával az adatokat már csak kevésszer kell bevinni, a korábbi adatrögzítés helyett a kvalifikált munkaerő agya felszabadul és a valódi szakértői munkára használható és az adminisztrációt valódi adminisztrátorokra lehet bízni.
Terhes Kristóf, a TESCO Global Rt. áruellátási lánc vezetője cége logisztikájáról és készletgazdálkodásáról tartott előadást. Alapvető változásként említette, hogy a cég eddig nem foglalkozott Magyarországon logisztikai fejlesztéssel, ebben az évben kezdtek bele. Mindössze kilenc hónap alatt felépítették és üzembe helyezték szárazáru logisztikai központjukat amelyben magas technológiai színvonalon folyik a raktári munka. A rádiófrekvenciás on-line rendszerrel mára elérték a heti 600 000 kartonos kiszállítási szintet.
Jelentős fejlődés van a zöldség-gyümölcs raktározásukban is. A fő szempont az áru minőségének és elérhetőségének javítása volt. Ennek érdekében átalakították a rendelési és kiszállítási rendszert, fokozták a minőségellenőrzést, megfelelő oktatást tartottak a dolgozóknak. A raktározásban folyamatosan növelik a központilag raktározott cikkek arányát. A TESCO kifejlesztette saját e-business rendszerét, amely kezeli a teljes dokumentációt. Jelenleg több mint 100 központi beszállító használja Magyarországon, és a TESCO a B2B e-commerce területén a piacvezető Európában.Terveik szerint 2005-ig szeretnék megvalósítani a teljes termékválaszték 80 %-ának központosítását. Igen nagy vitát váltott ki az előadó azon kijelentése, hogy a szállítók örömmel csatlakoztak a központi rendszerhez, sőt, még költségmegosztást is vállaltak volna a szállításban. Minthogy a kiskereskedelem mindenkit érint, valamilyen szinten mindenki vásárló, és igen sok szállító van, a vita alapján célszerű lenne az áruházláncok és szállítóik kapcsolatát a következő kongresszuson a kerekasztal keretében megvitatni.

Informatika
Szekcióelnök: Németh András

Hatékony logisztikai munka napjainkban elképzelhetetlen informatikai, információ technológiai támogatás nélkül. A szekció az ellátási lánc egészét felölelő módon, széleskörű áttekintést adott napjaink immár alkalmazott információs csúcstechnológiáiból, az informatikai alkalmazások jelenlegi állásáról és a közeli jöv?beni fejl?dés irányairól.
Első előadás blokk elején Vári Attila az IFUA Horváth & Partner tanácsadója áttekintette az információrendszerek fejlődésének trendjeit, a napjainkban korszerűnek tartott tranzakciós rendszerek által nyújtott lehetőségeket és azokat a korlátokat, melyeket a hatékony logisztikai elemzésekhez túl kel lépnünk. Az előadó összefoglalásszerűen áttekintette a logisztikai elemzések teljes körét, beleértve a készlet-, kereslet-, költségelemzést, a szállítóértékelést, az átfutási időkre, a termékstruktúrákra, a kiszolgálási szintre vonatkozó elemzéseket. Hangsúlyozta a terv-tény eltérések elemzésének fontosságát. A rendelkezésre álló eszközök áttekintése során bemutatta, hogy a standard vállalatirányítási rendszerek napjainkban új generációs SCM rendszerekre változnak. A vezetői információs rendszerek követelményeit hatékonyan kielégítő, jellemzően nagy mennyiségű adat kezelésére alkalmas, rugalmasan alakítható modelleket használó, a gyakori adatfrissítéseket toleráló OLAP megoldást ismertetett részletesen, az adattárházak és adat piacok funkciójának és vállalaton belüli szerepének megvilágításával.
Gergely László a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. főosztályvezetője áttekintette az ellátási lánc informatikai támogatásának fejlődését, a fejlődés fontosabb állomásait, az anyagmozgatások papír alapú ?még lyukszalagos rögzítésű- nyilvántartásától a mai, a kockázatelemzést és az ellátási lánc optimalizálását célul tűző megoldásokig. A Richter Gedeon Rt. folyamatain keresztül mutatta be az ellátási lánc tervezését, a készletek és az árbevétel alakulásának, alakításának bonyolult problematikáját. A megoldásra kiválasztott SAP alapú, vállalati adattárházat realizáló, a vállalati logisztikai információs rendszerhez rendkívül szorosan integrálódó komplex információrendszer ismertetésével zárta előadását.
Az e-logisztika definiálásával foglalkozott Déri András a Logisztika Rendszertechnika Kft. ügyvezetője a szünet előtti előadásban. A hallgatóságot bevonva eltöprengett azon, hogy miként is alakult az e-kereskedelem, melyek is a befolyásoló tényezők, mik az előre látható trendek. Részletesen foglalkozott a világban elterjedt ?dotcom? cégek virágzásának és hanyatlásának kérdéseivel, az internetes penetráció és a logisztika összefüggésének kérdéskörével. Élesen elválasztotta az informatikai, ha úgy tetszik információ technológiai kérdéseket az egyéb tényezőktől, melyek az e-logisztikai megoldások sorsát alapvetően befolyásolják. Külön kiemelte a kormányzat és az információ biztonság szerepét. Előrevetítette az informatikai és logisztikai hálózatok a mainál sokkal kiterjedtebb integrálásának lehetőségét.
A feldolgozóipar speciális logisztikai problémáinak megoldása az Oracle Process Manufacturing rendszerével volt Jahola János előadásának témája, melynek elején kitért a termelésirányítás és a műszaki irányítás kettősségére, az operatív irányítás szerepére és módjára. Ismertette a termelésirányítási rendszerek működését diszkrét alkalmazásokban és az OPM területén. Vázolta a szoftverrendszer moduláris felépítését, az egyes modulok szerepét, a receptúrák alkalmazását, az ellátási lánc tervezését. Az előadás második felében összefoglalta a karbantartási irányzatokat, és az EAM ?integrált karbantartás- megoldást ismertetette.
A Védelmi logisztikai rendszer volt Erényi Vilmos előadásának témája. A KFKI-IBIS alkalmazásfejlesztési igazgatója áttekintette a szakterület változásait, a személetmód alakulását és a termelői logisztika eltéréseit a fogyasztói típusú logisztikától. Érdekes része volt az előadásnak az LGIR rendszert megelőző KGIR finanszírozási rendszerének ismertetése, a költségvetési gazdálkodási modell megfogalmazása és a védelmi szakfeladatrend és kapcsolatainak vázolása. Az előadó a védelmi logisztika rendező elveként a szakfeladatokat, azok életciklusának követését határozta meg. A funkcionális modellezés során így a követelmények megjelenése és teljesítése szakfeladatokhoz kötődik, azaz jól meghatározottá válik. Az előadás végén ismertette a HM/MH specifikus funkcionális modelljét és az LGIR koncepcióját.
Összefoglalóan elmondhatom, hogy jó áttekintő, néhol kimondottan sziporkázó szekció volt az informatikai szekció, melynek előadásait ajánlom szíves figyelmükbe.

Logisztikai szolgáltatás
Szekcióelnök: Némon Zoltán

A szekcióban a programban jelzett öt előadás hangzott el. ?A logisztikai szolgáltatások várható fejlődése Magyarországon ? A BILK szerepe a logisztikai szolgáltatások kínálatában? című előadást Marján Miklós vezérigazgató egyéb elfoglaltsága miatt Halbreitner Szabina a BILK Logisztika Rt. ingatlanhasznosítási és marketing menedzsere tartotta meg. Az előadást az országos logisztikai központok fejlesztési koncepciójának rövid ismertetése, és azon belül a BILK kiemelt szerepének elemzése vezette be. A BILK végre eljutott abba a helyzetbe, hogy a Volán Tefu révén megtalálta azt a szakmai befektetőt, aki a logisztikai szolgáltatási projekt megvalósítója, és komplex logisztikai kínálatot képes kínálni megbízóinak. A logisztikai központ területén 2006-ig 200 000 m2 raktárkapacitás valósul meg, mint a logisztikai tevékenységek bázisa. Naponta kb. 1000 kamionkezelésével számolnak, és a tervezett létszám mintegy 900 fő.
Az ?Eredmények és további tervek a logisztikai szolgáltató központok együttműködésében? címmel Bíró Koppány Ajtony a Székesfehérvári Logisztár Kft ügyvezető igazgatója tartott előadást, amelyben ismertette a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének céljait, feladatait. A Szövetség ez év nyarán alakult meg az országos hálózatban szereplő 10 logisztikai központ részvételével. Céljaik között szerepel a tagok érdekeinek összehangolt érvényesítése, a kombinált szállítás fejlesztése, a tagok hazai és nemzetközi versenyképességének növelése, a szakmai színvonal növelése. A célok elérésének érdekében a Szövetség feladatának tekinti a logisztikai szolgáltató központok és az ipari parkok szolgáltatási tevékenységének kibővítését, az ?outsourcing? folyamatok segítését. Ugyancsak a feladatok között szerepel a két intézmény gazdaságszervező hatásának szélesebb körű érvényesítése. A logisztikai szolgáltató központok együttműködésének alapjait egy olyan komplex információs rendszer teremtheti meg, amely integrálni tudja a központokat és külső kapcsolataikat.
?Új kihívások és megoldások az autóipari beszállítói logisztikában? című előadásában Régely György a Dialog Hungária Kft. üzem- és értékesítési vezetője mutatta be cégének tevékenységét, és azokat a fokozódó követelményeket, amelyeknek egy autóipari beszállítói logisztikai szolgáltatást végző cégnek meg kell felelnie. Tendencia, hogy a járműgyártók egyre több olyan tevékenységet adnak át elsőszintű, közvetlen beszállítójuknak, amely nem tartozik alaptevékenységeik közé. A tevékenységek átvételével a logisztikai szolgáltató felelőssége is megnő. A magas tőkelekötés elkerülése és a zavartalan kiszolgálás feltételeit az alábbiakban látják:
?Just in time (JIT), just in sequence (JIS) beszállítások arányának növekedése
?Gyártósor közvetlen közelébe település
?Megfelelő kommunikációs struktúra
?Út a fuvarozástól a komplex logisztikai szolgáltatásig? címmel Czimmermann Miklós, a K-Sped csoport fuvarozási igazgatója azt mutatta be, hogy egy 10 évvel ezelőtt fuvarozási feladatok ellátására létrejött cég folyamatos fejlesztéssel miként vált komplex logisztikai szolgáltatóvá. A K-Sped vezetése felismerte azt, hogy a Magyarországra betelepült multinacionális fuvarozó és szállítmányozó társaságokkal kialakult versenyben a K-Sped jövője nagymértékben attól függ, hogy képes-e a társaság olyan komplex logisztikai szolgáltatási kínálatot kialakítani, amely EU környezetben is versenyképes. A Magyarországon hipermarket hálózattal rendelkező multinacionális társaságok személyében határozták meg azt a célpiacot, amely számukra tartós, fizetőképes keresletet jelenthet, és ezek igényei szerint fejlesztik tevékenységüket. Stratégiájuk részét képezi, hogy logisztikai bázisuk köré ipari parkot szerveztek, ami számukra új megbízókört jelenthet.
?Kockázatmenedzsment és logisztika? címmel Kovács Zoltán az EUROFILE Bt. üzletvezetője a logisztikai folyamatok kockázatai és azok kezelése témakörében tartott előadást. Az ellátási hálózatok világméretű és regionális rendszerei egyre nagyobb bizonytalansági tényezővel jellemezhetők a szerteágazó rendszerek specializációja miatt. A bizonytalansági tényezők mindig negatív hatással vannak a tervezett költségekre, a határidőkre, a termékek és szolgáltatások minőségére.A kockázat menedzsment feladata a szervezet legfőbb és pillanatnyi céljainak, valamint az azok megvalósítását akadályozó tényezők feltárása, a veszélyek bekövetkezésének számszerűsítése, a kockázatok valószínűségének megállapítása, és kivédésük, minimalizálásuk, megosztásuk módjának és költségeinek meghatározása.

Logisztikai stratégia
Szekcióelnök: Borainé Szabó Erika

?A magyarországi légi teherszállítás és ehhez kapcsolódó földi logisztikai szolgáltatások fejlesztésének lehetőségei? címmel tartott előadást Mang Béla, helyettes államtitkár, egyetemi docens és Bányainé Tóth Ágota, a Miskolci Egyetem docense. A logisztikai stratégiához az előadás annyiban kapcsolódott csak, hogy a globalizáció térhódításával megnő a légi közlekedés szerepe. Bemutatta a világ légi közlekedésének fejlődési tendenciáit, beszélt a frankfurti “Fraport” projektről (a Miskolci Egyetem részvételével egy négy éves projekt), majd kitért a magyar légiszállítás fejlődésére (Ferihegy, MALÉV Air Cargo, vidéki kis repterek: Sármellék, Debrecen, Veszprém).
Jurisits János, a Flextronics ügyvezető igazgatója ?Logisztikai kihívások a tevékenység kiszervezés (outsourcing) gyakorlatában? című, rendkívül érdekes előadása már valóban a logisztikai stratégiát érintette, méghozzá most nem azon cégek szemszögéből, akik tevékenységet akarnak kiszervezni, hanem éppen egy olyan vállalat vezetőjének szemével, akik ilyen tevékenységre vállalkoznak. A Flextronics elektronika gyártó cég, amely tevékenységet szerződéses megrendelés alapján végzi, vagyis teljes körű gyártási szolgáltatást nyújt vevői számára. (Első helyen áll a kihelyezett termelés területén.) Céljaik elérése érdekében egy komplett ipari parkot hoztak létre alacsony költséggel működő régiókban, a
kulcsfontosságú beszállítókat is telephelyeikre bevonva. A költségcsökkentés további támogatását globális beszerzési hálózattal, rugalmas logisztikai szolgáltatással biztosítják. Különösen érdekes volt annak vizsgálata, hogy mi jelent kihívást az outsourcing-ot végző cég számára: a vevő (megbízó) bizalmatlansága, a gyenge kommunikáció (információ hiány), ajánlat készítése bizonyos fontos információk nélkül, az időközben felmerült extra költségek rendezése, az eredeti tervtől való eltérés következményeinek megosztása – minőség, mennyiség, költség (“megegyezéses technika”), minden megbízó egyetlen és legfontosabb vevőnek tekinti magát, a termelésirányítási rendszerek összehangolása, teljesítménymérési mutatók átvétele, titokvédelem (információtechnológia), pénzügyi elszámolás, beszállítók kiválasztása (vevőé vagy saját), tervezési nehézségek, stb. Az előadó külön kiemelte a logisztikai ismeret hiányát, mint problémát és örömmel üdvözölte az MLBKT oktatási lehetőségeit. Két hallgatói kérdés hangzott el: az egyik a logisztikai képzettség hiányára vonatkozott, a másik pedig arra, hogy milyen mutatószámokkal mérik a partnereket.
A DÉMÁSZ Rt. tapasztalatait bemutató, ?Központosított logisztika egy áramszolgáltatónál? című előadást különböző szakterületekről érkező kollégák, Baranyi Béla, logisztikai vezető, Kancsár László, beszerzés és Szalma Péter, készletezés tartották. Nagy kihívást a vállalat számára az jelenti, hogy 2003. január 1-től liberalizálódik az árampiac, megszűnnek a monopóliumok. Baranyi Béla az előadás első részében bemutatta a cég stratégiai átalakítását (decentralizált szervezettől központosított modell felé), a központosított logisztika kiemelésével. Céljuk: középtávon a logisztika optimalizálása, összehangolt beszerzés és készletgazdálkodás.
Kancsár László a központosított beszerzés felépítését ismertette annak kiemelésével, hogy a logisztika szolgáltatások beszerzésével foglalkozik (annak összes sajátosságával és nehézségével). Szalma Péter témája a központosított készletgazdálkodás volt. Izgalmas kihívásnak ígérkezik a helyi depók és raktárak számának csökkentése, a központi raktár szerepének erősítése, az ellátás gyakoriságának növelése, az anyagigénylési rendszer tervszerűségének növelése, mindehhez az informatikai rendszerek megfelelő használata (készletcsökkenés elérése), valamint a beszállítói szerződések felülvizsgálata (szállítási határidők csökkentése). Egy hallgatói kérdés volt, ami a raktárak számának csökkentésére hívta fel a figyelmet (egy központi raktár létrehozása?).
?Innovatív logisztikai rendszer a MOL Rt. piacvezető státuszának megtartására? címmel tartott előadást Hegedűs Dezsőné, a MOL Rt. logisztikai igazgatója. Egy hatalmas (kb. 1000 főt foglalkoztató) integrált logisztikai rendszer kihívásairól szólt az előadás (alapanyag ellátástól az értékesítéshez kapcsolódó tevékenységekig: tárolás, töltés/lefejtés, szállítmányozás). A versenyképesség forrásait részletezte az előadó: materiális eszközök (információ technológia), immateriális eszközök (itt kiemelte a jól képzett munkaerő alkalmazásának és megtartásának fontosságát – a logisztikán minimum középfokú végzettségű munkatársak dolgoznak); szervezeti képességek (integrált logisztika létrehozása, a teljes ellátási lánc divíziós kialakítása), Supply Chain Management működtetése (jövedelemteremtő képesség javítása, folyamatok optimalizálása, vevőelégedettség növelése, innováció, új munkakultúra kialakítása).

Termelésmenedzsment
Szekcióelnök: Lőrincz Péter

A szekció tematikája ? talán már hagyományosan ? előadásaiban szerencsésen ötvözte az elméleti ismereteket a gyakorlati tapasztalatok bemutatásával.
Demeter Krisztina (BKÁE Vezetőképző Intézet) az egyetemi kutató érdeklődésével vizsgálta a multinacionális vállalatok termelési sajátosságait Európában. Az előadása szorosan kapcsolódott az előző évi kongresszuson elhangzottakhoz, szinte annak folytatásaként volt tekinthető. A kutatás célkitűzése már önmagában is tanulságos az EU csatlakozás küszöbén a magyar vállalatok számára, hiszen a multinacionális vállalatok európai és magyarországi leányvállalatainak sajátosságait tárta fel és hasonlította össze a kutató objektivitásával és alaposságával. A statisztikai elemzésekkel alátámasztott megállapítások közül kiemelhetjük ? a számunkra perspektivikus megállapítást- az európai és hazai multinacionális vállalatok célrendszerük és stratégiájuk tekintetében alkalmazkodnak saját környezetükhöz, de a mindennapi működésben lényeges eltérés nem állapítható meg. A termelésmenedzsment egyik kiemelkedő kérdése a termeléstervezési és irányítási módszertan. Jól ismert tény, hogy az MRP II. erősen tartja vezető pozícióját a termelő vállalatok világában, amelyet elősegít az ERP alkalmazói programcsomagok széles körű elterjedése is. A módszer hiányosságai szintén jól ismertek.
A szekció következő előadása Sasfi Imre (proALPHA Kft. ügyvezető igazgató) prezentációjában az egyik lehetséges kitörési pontot mutatta be. Az APS (Advanced Planning & Sheduling) tervezési és ütemezési módszer korlátos erőforrások mellett optimalizálási eljárást ad a tervező kezébe. Az előadás röviden és érthetően mutatta be a tervezés újszerűségét a hallgatók számára. Az előadó rutinját bizonyítja az a tény is, hogy bár egy adott szoftver szolgáltatásáról volt szó, az előadás nem a termék reklámja volt. Az előadást követő első kérdezőnek felajánlott plüss kenguru (a cég reklám figurája) szerepe is csak diszkréten jutott kifejezésre.
A Zwack Unicum név hallatára bizonyára nem a termelésmenedzsment jutott először a hallgató eszébe. A szekció következő előadása, amelyet Bácsi János (Zwack Unicum Rt. logisztikai főmérnök) prezentált, azt a húzó termelési technikát mutatta be nagyon érdekesen és szemléletesen, amelyet az italgyártásban alkalmaznak. A nyomásos (?toló?) technikához szokott szakembereknek érdekes volt látni, hogy a másfajta megoldás mind logikájában, mind megvalósításában és nem utolsó sorban a vállalati, elsősorban a logisztikai mutatókra milyen mértékben hat pozitívan. A szerző (előadó) példákon keresztül mutatta be a rendszer működését és az elért eredményeket.
A szekció negyedik, és egyben utolsó előadása többszöri előadó és téma módosítás eredményeként ?született meg?. Kápolnai András (INFORA Magyarország Kft) vállalta ezt a nem mindig hálás szerepet. Előadása a termelést az e-business oldaláról közelítette meg. Bemutatta azt a perspektívát, amelyet a hálózati rendszerekre épülő alkalmazások kínálnak fel a termelés világa számára, és mindezt a stratégia oldaláról közelítette meg. Ha már említettük a kitörési pontokat egy korábbi előadással kapcsolatban, akkor ezt itt is megtesszük. Az elektronikus kereskedelem általában új távlatokat nyit a termelésmenedzsment módszerek területén is. Ennek egyik példájával ismerkedhettek meg a szekció hallgatói.

Kerekasztal-beszélgetés
Moderátor: Chikán Attila

A beszélgetés elején a négy résztvevő vázolta nézeteit a logisztika és a logisztikai stratégia felsővezetői nézőpontból látható szerepéről és jelentőségéről, majd a jelenlévők kérdéseiből kiindulva ilyen élénk eszmecsere folyt, amelynek főbb témái a logisztika és az üzleti siker kapcsolata, az informatika, az adatkezelés logisztikai területei, az oktatás és a szolgáltató szektor növekvő jelentősége voltak.
Az idei kerekasztal-beszélgetésre néhány jelentős hazai vállalat felsővezetőjét hívtuk meg és kérdeztük meg véleményüket a logisztika szerepéről az új gazdaságban és vállalatuk működésében.

Vendégeink voltak:

Hetényi Péter, a Siemens Nemzeti Vállalat elnök-vezérigazgatója,
Mang Béla, OM helyettes államtitkár,
Mosonyi György, a MOL Rt. vezérigazgatója
Sugár András, a Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatója.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani támogatóinknak, akik felajánlásai nagyban hozzájárultak a kongresszus sikeréhez. A rendezvény kiemelt főszponzora a Dunaferr Dunai Vasmű Rt., főszponzora a BITO Lagertechnik, szponzorai a MOL Rt., a Logisztikai Fejlesztési Központ és a Levi?s Strauss Hungary, média partnerünk pedig a Tranzit szaklap volt.

Ez a tartalom kizárólag az MLBKT tagok számára, bejelentkezés után hozzáférhető.

Regisztrált felhasználó belépése