2003-as beszámoló

Beszámoló az MLBKT XI. éves kongresszusáról

Még 178 nap! A magyar logisztika helyzete a csatlakozás előtt
2003. november 5-7.
Hotel Füred, Balatonfüred

Társaságunk ez évi kongresszusát 2003. november 5-7. között rendezte meg, a Balatonfüreden. Rendezvényünkön több mint 260 résztvevő volt, s a közvetlen hangulatú légkört és az elhangzott előadások szakmai színvonalát mindenképpen fontos hangsúlyozni. Az eseményekkel teli programban a változatosságot első este a BARAKKA világzenekar izgalmas és eredeti hangvételű koncertje, második este pedig a tombola izgalmaival fémjelzett bankett jelentette. Az alábbiakban a szekcióelnökök beszámolóját olvashatják el az érdeklődők.

Nyitó plenáris

Ellátási lánc

Beszerzés

Termelésmenedzsment

Minőségmenedzsment

Logisztikai kontrolling

Logisztikai szolgáltatás

Nyitó plenáris ülés
Kiss Péter

Kongresszusunk címe (Még 178 nap!) valószínűleg kellően sugallta a rendezvényre jelentkezetteknek, hogy kevés az időnk, mert igen szép számmal jelentek meg már a megnyitóra is.
A kongresszus mindig is különlegesen fontosnak számít Társaságunk életében, de idén több újdonsággal is igyekeztünk még nagyobb hangsúlyt adni már a plenáris ülésnek is.
A kongresszus megnyitása előtt igen jól sikerült sajtótájékoztatót tartott Baráth Etele államtitkár úr, Chikán Attila professzor az MLBKT társelnöke és Kiss Péter, az MLBKT elnöke közreműködésével. A megjelent újságírók (többek között a Népszabadság, a Világgazdaság, a Tranzit magazin munkatársai) tájékoztatást kaptak a kongresszus céljairól, fő témáiról, és jelentőségéről a hazai logisztikai életben. Ez a tájékoztató is egy lépés volt előre (nem is kis lépés) azon az úton, amelyen Társaságunk kommunikációját, és véleményformáló szerepét igyekszünk immáron egy éve kialakítani, illetve erősíteni.
Ugyancsak első ízben került sor a kongresszuson elnöki beszámolóra az eltelt egy év eseményeiről és eredményeiről. A rövid összefoglalóban többek között említésre került a bevezetett, és eredményesen működő ügyvezető alelnöki rendszer, az együttműködési megállapodás a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalával, a különböző tagozatok, a Beszerzési Klub.
A plenáris ülés első előadója Baráth Etele államtitkár úr volt, aki a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai és a logisztika kapcsolatairól tartott igen érdekes összefoglalót. Fontos, hogy a logisztika elismertsége és befolyása a gazdasági élet eredményességére kormányzati szinten is folyamatosan szem előtt van, és hogy milyen széles spektrumban számítanak a logisztikusok segítségére az ország felzárkóztatásában. Külön érdekessége volt az előadásnak, hogy államtitkár úr a településfejlesztés és városgazdálkodás logisztikájáról is szót ejtett.
Ezután került sor az Év logisztikai menedzsere díj átadására, amelyet idén KONCZ Zoltán, a Hungaropharma Rt. Logisztikai igazgatója nyert el, s amint az a bemutató előadásából is kiderült, igencsak megérdemelten. Az előadásban bemutatta a Hungaropharma Rt. raktározási és elosztási rendszerének átszervezését, és a korszerű, nagy hatékonyságú disztribúciós technika alkalmazását.
Nagy jelentőségű újdonságként, a kezdetek óta először, külföldi előadót is köszönthettünk kongresszusunkon Chris Slijkhuis, a Flextronics AG kelet-európai logisztikai igazgatója, az Európai Logisztikai Szövetség vezetőségi tagja személyében. Előadásában személyes élményeit osztotta meg velünk, hogyan reagált egy csatlakozó ország gazdasága a csatlakozás előtt és után a változásokra (Portugáliában dolgozott az ország csatlakozása idején). Ezután bemutatta a Flextronics AG logisztikai rendszerének változásait és válaszait a változó gazdasági környezet által teremtett kihívásokra. Külön érdekessége volt az előadásnak az inverz logisztikával foglalkozó rész, amely igencsak ráirányította a figyelmet, hogy milyen gondokkal kell hamarosan hazai vállalatainknak is megküzdeniük.
Poór József egyetemi tanár tükröt tartott elénk, amelyben bemutatta a logisztika presztízsét a jövedelmek szempontjából. Nem lehetünk elégedettek, igencsak messze vagyunk még attól, hogy a logisztikai szakmát a gazdasági élet és a vállalatok a versenyképességre és az eredményességre gyakorolt befolyásának valódi súlyával arányosan vegyék figyelembe, bár kétségtelen tény, hogy az elmúlt néhány esztendőben pozitív irányú elmozdulás történt. Azt már csak remélni tudjuk, hogy az EU csatlakozás után, ez a helyiérdekű vasúthoz hasonló sebességű mozgás expresszvonatra vált?
Chikán Attila igen fontos eredményt jelentett be a kongresszuson, az Eurolog 2004 konferenciára való felkészülés kapcsán. Nagy eredmény, hogy a Társaság által számolt és kiadott Beszerzési Menedzser Index immáron nemzetközivé is vált, és része lesz a 19 országot átfogó jelentésnek.
Mint mindig, ezúttal is voltak ünnepélyes pillanatai a plenáris ülésnek, hiszen aláírásra került az együttműködési megállapodás a Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségével, és átadásra kerültek az év folyamán odaítélt szakértői címeket tanúsító oklevelek is. Ugyancsak megtapsolhatta a közönség a diplomamunka pályázat győzteseit is, akiknek munkáit a poszter szekcióban meg is lehetett tekinteni.

Ellátási lánc szekció
Mondovics János

Az elnöki bevezető ?Melyik találja ki a másikat ? Emelkedő ellátási lánc ? Magyarország, mint logisztikai központ? címmel hazánk szempontjából komoly tétet mérlegelt: szinkronba hozható-e az ellátási láncok eredményes stratégián alapuló dinamikus fejlődése hazánk lassúnak tűnő infrastrukturális fejlesztéseivel ? Eredményes-e a mai viszonyok között is a korábban megfogalmazott infrastruktura fejlesztési terv ? Van-e az országnak stratégiája, mely az előző fejlesztéseket jóval meghaladó mértékben kiaknázza a logisztikai szolgáltatások szempontjából kivételesen jó elhelyezkedést Európában ? A hazánkba települt logisztikai cégek sok tekintetben utat mutatnak, azonban nem látszik ?vagy nem látható- az állam támogató stratégiája, a felismerés és elkötelezettség a szinte egyedülálló adottság ésszerű kiaknázására. A szakma e folyamatot sajátos eszközeivel támogathatja: a poszterelőadások felvezetőiben Tas Katalin (Hay Group) a logisztika presztizsét elemezte egy jövedelemfelmérés tükrében, illetve Sebestyén László (Logisztikai Fejlesztési Központ) egy Top 200-as felmérés tanulságait ismertette.
Az első előadó személyében változás történt: Németh Gabriella (Czipin & Proudfoot) helyett dr Márton Zoltán előadását hallhattuk ?A változások üteme és minősége hazánk és az EU logisztikai kulturájában? címmel. Előadásában kiemelte a logisztika legutóbbi fejlődési trendjének jellegzetességét, azaz megfogalmazása szerint a logisztika különálló funkciókból egységes szolgáltatássá, majd folyamatlánccá integrálódott; az integráció fejlődésének jelenlegi iránya a globális hálózatokon belüli optimalizálás. A logisztikai rendszerek fejlődése a nagyobb összetettség irányába halad, melyen belül kiemelkedő értékek a sebesség, megbízhatóság és vevői elégedettség elérése kevesebb költség mellett. Sajátos fordulat e terület fejlődési irányában az e-logisztika filozófiájának megjelenése. Az Európai Únió vonatkozásában három kérdéskört ismertetett részletesen: mihez csatlakozunk; átfogó stratégia; részletes javaslatok. Magyarország vonatkozásában a csatlakozást a logisztika jövője szempontjából kulcsfontosságúnak ítélte. Kiemelte a 2003-2015-ös időszakra vonatkozó közlekedéspolitika kidolgozását, mely az ott megjelölt fejlesztések céljaként végeredményben a fenntartható gazdasági növekedést jelölte meg. Összefoglalásként ismertette a a közúti és vasúti hálózat kapcsolódásának lehetőségeit a TINA hálózathoz, illetve a logisztikai hálózat bővítését.
Demeter Krisztina, Gelei Andrea és Jenei István (BKÁE) közösen jegyezték ?A vállalati stratégia hatása az ellátási lánc menedzsment eszközeire? címmű előadást. Ebben két autóipari gyártóvállalatnál végzett kutatásaik eredményét foglalták össze és e két multinacionális cég ellátási lánc menedzsmentjének jellemzőit vizsgálták. Középpontban a vállalatok által követett stratégia állt, azaz miként alakult az ellátási lánc menedzsment során kialakuló vállalatközi kapcsolatok jellege, mélysége, az erőviszonyok, az információs kapcsolatok, valamint a tranzakció-specifikus beruházások mértéke. Áttekintést adtak az autóipar jellemzőiről, az autóipari piramis strukturájáról. Ismertették az autógyártók stratégiájának fő jellemzőit Magyarországon, két modell szerint (OEM I és OEM II: betelepülés oka, kapacitás mérete, növekedés). A hazai autógyártásban a vállalati stratégia hatását az ellátási lánc menedzsmentjére két szempont szerint elemezték: kapcsolat a stratégia és az ellátási lánc strukturája között, valamint kapcsolat a stratégia és az ellátási láncon belüli menedzsment eszközök között. A beszállítói típusokat három szempont alapján jellemezték: kapacitás alapú, kapcsolat alapú és termék alapú kapcsolatok. Előadásukat a két modell (OEM I és OEM II) ellátási lánc menedzsment eltérő eszközeinek áttekintésével zárták. Végső következtetésük lényege: akik hosszú távon, megfontoltan fejlesztik működésüket, erőforrásaikat és kapcsolataikat, akik világosan látják, hogy minek köszönhetik megrendeléseiket, azok nagyobb valószínűséggel képesek a fennmaradásra és sikerre.
Az előadás logikus folytatásaként, az autóipari problémát más nézőpontból közelítette meg Wolf Gábor (GM Daewoo) ?A csoportmentességi törvény hatása az autókereskedelemre, az ellátási lánc menedzsmentre az Európai Unióban? című előadásával. Az ellátási lánc tulajdonságait alapvetően befolyásolja a kiszolgálandó kereskedelmi rendszer. Az új törvényi liberalizáció megszünteti az eddig felépült zárt értékesítési rendszereket (márkakereskedői hálózatok) és megkönnyíti az új piaci szereplők piacra lépését. Mivel az új szabályozás szétválasztja az autóértékesítés, a szervíz tevékenység és a vevőszolgálati tevékenység körét, így lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy piaci szereplő csak a résztevékenységek valamelyikét vállalja fel és nem kötelezhető a szolgáltatások teljes körének nyújtására. Mindez jelentős kihívások elé állítja az autógyártókat, illetve az autóipari beszállítókat, mivel az új rendszerben az eddigiektől eltérő új kereskedelmi politika és logisztikai rendszer segítségével őrizhetik meg pozícióikat. Az előadás a következő gondolatok köré csoportosult, a csoportmentességi törvény életbelépése; a törvény lényege; a piacnyitás hatása a jelenlegi piaci szereplőkre. Új piaci szereplők megjelenése; a liberalizáció hatása a kereskedelempolitikára, logisztikai rendszerre; az ellátási lánc menedzsment az új rendszerben; az autógyártók lehetőségei, kilátásai a piac befolyásolására; az értékesítés folyamata az új rendszerben (gyártástól a végfelhasználóig); a fogyasztói szokások változása a végfelhasználók körében; az ellátási lánc menedzsmentre gyakorolt rövid- és hosszútávú hatások.
A környezet rohamosan növekvő terhelése hívta életre a reverse logisztikát. Déri András ?Inverz logisztika? címmel foglalta össze ennek az új irányzatnak a lényegét. Kifejtette, hogy az EU csatlakozás kapcsán fokozottan előtérbe került a különböző okok miatt használaton kívülre kerülő anyagok, eszközök, berendezések sorsa, feldolgozása, reciklálása. Az EU direktívák, melyek egy részét bizonyos késedelemmel, más előírásokat a belépést követően azonnal be kell vezetni, igen szigorú ?és ágazatonként egyre szigorúbb- előírásokat tartalmaznak. Ezek a gyártókra és forgalmazókra nézve olyan kötelezettségeket rónak, melyeknek csak a megfelelő logisztikai rendszer révén tudnak megfelelni. Az előadás az elektromos és elektronikus hulladékok példáján keresztül az alábbi kérdésekkel foglalkozott: mi az inverz logisztika; mikor kezdődik az inverz logisztika; az ellátási lánc kiterjesztése a begyűjtési lánccal; az inverz logisztika néhány sajátossága; szereplők és szerepek.
A kiskereskedelem új súlyt keres magának. A Logistics Europe legutóbbi száma teljes terjedelemben foglalkozott e folyamat logisztikai vonatkozásaival. Kiss Gábor (METRO Holding) ?Az ellátási lánc változásai ? retail logisztika? című előadásának nyitógondolatában az optimális logisztikai hálózat hatásaként az üzleti eredmények és a kiszolgálási színvonal növekedését jelölte meg. Röviden összefoglalta a makroökonómiai hátteret a retail szegmens szemszögéből, illetve a top-retailerek expanzióját és forgalmi növekedését hazánkban. Ezután az ellátási kapcsolatok fejlődési folyamatát ismertette: közvetlen áruházi kiszállítás (DSD), komissiózott cross-docking (PAXD), raklaptöréses cross-docking (BBXD), központi raktározás (CW). A közeljövő strukturájában a következő faktorokat jelölte meg: az áruházak száma nől; az áruházak egyre kevésbé frekventált területeken épülnek; az áruházankénti forgalom csökken; a közeljövő fejlesztései a frissárukat célozzák meg. Végül összegezte a retail logisztika változásait az EU-csatlakozás fényében: a retailerek önálló logisztikát építettek ki; a retailerek egyes termékkategóriákon belül hatalmas forgalmat bonyolítanak; az önálló import olcsóbb lehet a közvetítő kereskedő hasznának kikapcsolása és az optimalizált szállítási lánc előnyei révén.

Beszerzési Szekció
Billingné Árvai Anikó

A Beszerzési szekció ülése ?telt ház? előtt zajlott. Érdekes és újszerű volt a ?szekció sponzor? OTP beszerzési vezetőjének hozzászólása a szekció előadások előtt.
A továbbiakban Tóth Vazul, igazgató Deloitte& Touche Rt vitaindító előadása ?Beszerzési tapasztalatok és trendek, – külföldi és hazai vállalatok gyakorlatának összehasonlítása? címmel megadta az alaphangot a szekció gondolat menetéhez. Igen érdekes, sokszínű ismertetést láthattunk és hallhattunk a hazai és külföldi vállalatok beszerzési trendjeiről, módszereiről.
Magyarné Hadfi Edit, stratégiai beszerzési igazgató, Fisher-Rosemount Kft. ?Hazai beszállítók partnerségi esélyei ma, egy multinacionális cég példáján? című előadása egy multinacionális cég beszállító menedzselési és partner kapcsolat építési tevékenységéről és eredményeiről szólt, kiemelve a magyar beszállítókkal való együttműködés tapasztalatait.
Érdekes, elgondolkodtató szempontok szerinti analízist hallhattunk Kerepeszki István, főiskolai docenstől, Tressedik Sámuel Főiskola Mezőtúr ?Kis és középvállalkozások beszállítói potenciálja fokozása?címmel, mely a hazai kkv-k pillanatnyi helyzetét és kilátásaikat elemezte az EU csatlakozás küszöbén.
Figyelmünk egy percig sem lankadhatott dr. Tátrai Tünde, tanácsos, MEH Elektronikus Kormányzat Központ, ?Közbeszerzés az EU csatlakozás tükrében? című előadásán, amely a beszerzés egy speciális szegmensét, a közbeszerzést járta körül, nagy körültekintéssel és igen széles körű jogi és kereskedelmi kitekintéssel.
Gál Éva, vezető szaktanácsadó, Integráció Kft ?Ki van a frusztrációs lánc végén,- avagy miért a beszerzésen csattan az ostor?? című előadását méltán fogadta nagy taps, hiszen a beszerzési tevékenység legfontosabb ?faktorát?, a beszerzőt – az emberi tényezőt – helyezte mondanivalójának középpontjába.
Végül pedig a beszerzést támogató információs rendszerekről tartott igen hasznos ismereteket adó és a legújabb trendeket ismertető előadást Herger Tamás, szakértő SAP ?Beszerzést támogató információs rendszeek? címmel
Sokunkban merült fel az a gondolat, hogy a jövőben az ellátási lánc menedzsment és a beszerzési szekciók előadásait egy napon, de egymás után (délelőtt-délután) kellene megrendezni, mivel számtalan ?áthallás? és egyéb ?rokoni? kapcsolat miatt, a szakterület iránt érdeklődők nem kényszerülnének választásra, hanem minden számukra izgalmas és érdekes előadást, – akár non-stop is- meg tudnának hallgatni.

Termelésmenedzsment szekció
Dr. Lőrincz Péter

A kongresszus szervező bizottsága döntését igazolták a szekció előadásai, hogy a termelésmenedzsmentnek helye van a logisztikai témájú előadások között. A témák kiválasztása és az előadások szükségszerűen kapcsolódtak az ERP szoftverekhez, hiszen ma egy korszerű vállalat ? és nem csupán a nagyok, hanem a KKV-k is ? működésképtelenek megfelelő informatikai, jelen esetben ERP rendszerek nélkül. Alkalma volt a szép számú hallgatóságnak megismerni a proAlpha rendszer CAD irányú kibővítését illetve a Microsoft új termékét és új üzletágát a Business Solutions-t. Előbbit Sasfi Imre, ügyvezető igazgató, Proalpha Software Kft. ?A peroalpha integrált vállalatirányítási rendszer és a CAD szimbiózisa? című előadásából, míg az utóbbit Ládonyi János, termék igazgató, Microsoft Magyarország Kft ?optimális ERP közép ?és kisvállalatoknak ? a Microsoft új üzletága? című előadásából tudhatták meg.A termelés világa természetesen nem csupán ERP-ből illetve MRP termelési filozófiából áll. Jelen vannak más megoldások, és ezt olyan nagyvállalatok is tanulják, mint az ALCOA. Az ?ALCOA japánul tanul?, jelezte az előadás címe, ami a japán termelésirányítási módszer bevezetését mutatta be, Túróczi György, folyamatfejlesztési vezető előadásán keresztül. A termelési rendszer komplexitása folytán mindig is foglalkoztatja a kutatókat újabb tervezési módszerek kidolgozására. Ebbe engedett betekintést Csáki Tamás, a Bakony Művek Rt szervezetfejlesztési és informatikai vezetőjének érdekes előadása. Végezetül Cselényi József egyetemi tanár, – Illés Béla, egyetemi docens, – és Szabados Gábor PhD hallgató, Miskolci Egyetem nevével fémjelzett előadáson a szerelősorok KANBAN elvű alkatrészellátásának tervezési módszereivel ismerkedhettünk meg, nagy számú termékfajta esetén.

Minőségmenedzsment
Sebestyén László

A LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK ÜGYFÉL- ÉS PIACORIENTÁLT TERMÉK- MINŐSÉGKONCEPCIÓJA címmel Dr. Rixer Attila főiskolai tanár (Széchenyi István Egyetem) tartott előadást, melynek lényegi elemei a következők voltak:
Az elmúlt időszakban több magyarországi kutatás is foglalkozott a minőségstratégia, szolgáltatás-minőség témakörökkel:
? A szolgáltatási minőségfogalmak elméleti alapjai és összefüggései a személyszállítási szolgáltatások példáján
? Az áruszállítási logisztikai szolgáltatások minőségének elméleti alapjai és alapelvei
? A személyközlekedési-mobilitási közszolgáltatások EU-konform ügyfélkapcsolati minőségmenedzsmentjének alapelvei, alapelemei és módszertani alapjai
A logisztikai minőségstratégia kialakításához a minőségirányítási rendszerszabványokat is célszerű figyelembe venni. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre:
? ISO 9000-es szabványcsalád felépítése
? A logisztikai minőségrendszer kialakításának alapelvei
? Auditált minőségrendszer kialakításának logikai lépései
? Minőségfogalmak értelmezése
? A szolgáltatási minőségrendszerek sajátosságai és irányelvei
? Tanúsítási irányelvek
? Minőségi Kézikönyv kialakításának irányelvei
A logisztikai minőségrendszer kialakításakor az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani:
? Négy általános termékkategória (hardver, szoftver, feldolgozott anyagok, szolgáltatások) létezik, melyek eltérő sajátosságúak, ezért figyelembe kell venni, hogy a szervezet kínálatában ezek különböző szerkezetben, de összefonódnak, esetlegesen valamelyik termékcsoport dominanciája mellett (termék elv)
? A minőség négy elemét / szintjét (a marketing-, a tervezés-, a termelés- és a használatminőség) fel kell ismerni és definiálni kell
? Minden munkát folyamatokban hajtanak végre, amelyek lényege az átalakítás (értékhozzáadás), és amelyeknek bemenete (erőforrás-bevonás) és kimenete (folyamateredménye = terméke) van (folyamati elv)
? A szervezet termékét, kínálatát létrehozó folyamatok hálózatot alkotnak, ezt a minőségrendszer kialakításakor figyelembe kell venni (hálózati elv)
? A minőségrendszert rendszeresen értékelni, felülvizsgálni kell (ellenőrzési elv)
A logisztikai (vasúti vonati szállítási) szolgáltatási elégedettségi faktorok és kritériumok a következő fő kategóriákba csoportosíthatók:
? A kapcsolattartó személy interakciós magatartása
? Az ügyfelek legfontosabb kapcsolat-minőségi elvárásai
? A kapcsolat tisztességes volta
? A kapcsolat eredményessége
? A kapcsolat hatékonysága
? A kapcsolat kompetens aktivítása
? A kapcsolat légköre
VÁLTOZÁSOK ÉS MAGYAR SIKEREK AZ EURÓPAI SZERVEZETI KIVÁLÓSÁG MODELL ALKALMAZÁSÁBAN címmel Sződi Sándor az IMFA Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ munkatársa tartott előadást. Előadásából a következő lényegi információk emelhetők ki:
A minőségi díjakkal és a kiválóság díjakkal a minőségügy területén és az üzleti siker tekintetében kiemelkedő eredményeket produkáló vállalatok teljesítményét ismerik el. A díjat elnyert szervezetek példaértékűen vevőorientáltak, következetesen növelik eredményességüket és elkötelezettek a folyamatos fejlesztés mellett.
Európában a legtöbb nemzeti minőségi díj alapja az EFQM (European Foundation for Quality Management) által kidolgozott modell.
A magyar Nemzeti Minőségi Díjat 1996-ban a miniszterelnök megalapította.
A díj kidolgozásakor az Európai Minőség Díj modelljét vették alapul. Nem a termék vagy a szolgáltatás minőségét, hanem az egész szervezet tevékenységének és működésének kiválóságát díjazzák.
A díjra pályázni kell. A pályázóknak meghatározott szempontok szerint először önértékelést kell végezniük. A pályázatok helyszíni felülvizsgálatát és végső értékelését az EFQM által képzett szakértők végzik, majd a Bizottság javaslatát a gazdasági miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé.
Összesen négy díj ítélhető oda a termelő és szolgáltató vállalatoknak, vállalkozásoknak. Kategóriák: kisméretű termelő vállalat, közepes termelő vállalat, nagyméretű termelő vállalat és szolgáltató szervezet. A nyertesek oklevelet és névre szóló képzőművészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeréseként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között ad át a Parlamentben.
A magyar Nemzeti Minőségi Díj modellben szereplő 9 kritérium két nagy csoportba tartozik: az adottságok és az eredmények kritériumcsoportba. Az adottságok és az eredmények azonos súllyal szerepelnek a modellben, mindkét kritériumcsoportban 500 pont az elérhető maximális pontszám. A két kritériumcsoport további alkritériumokra oszlik.
Az adottságok értékelésekor arra keresnek választ az értékelők, hogy a szervezet hogyan éri, illetve érte el eredményeit. Az eredmények értékelésekor azt vizsgálják, hogy mit, milyen eredményeket ért el a szervezet.
Magyarországon több ezer vállalkozás ismeri, több mint száz szervezet alkalmazza a modellt. Az elmúlt években összesen 25 vállalkozás nyerte el a Nemzeti Minőségi Díjat.
Az 1997-től 2002-ig terjedő időszakban tizenkét alkalommal került magyar vállalkozás az Európai Minőségi Díj döntőjébe. Közülük a Burton-Apta Tűzállóanyaggyártó Kft. fődíjat nyert. További 3 magyar cég részesült díjban, hat pedig elismerésben.
VÁLLALATI PÉLDA A LOGISZTIKA ÉS MINŐSÉG KAPCSOLATÁRÓL című előadásában Schreck Gábor az Elcoteq Magyarország Kft ügyvezető igazgatója a következők bemutatására helyezte a hangsúlyt:
A hagyományos minőség definició ? digitális minőség ? helyét átvette az új definició- amely a konzisztenciát helyezi közponba és ennek megfelelően a minőség, mint analóg változó jelenik meg. Az új felfogás a folyamatokra koncentrál.
A költség és a minőség közötti összefüggés ismertté vált és megteremtette a nagy sebességű gyártással kapcsolatos elképzelés-kört (HVM, JIT, cellás gyártás, stb…)
Ebben a felfogásban a minőségbiztosítási rendszer kialakítása egyet jelent a folyamatok kézbentartásával.
A folyamatok minőségbiztosításának lépései:
? Folyamat feltérképezése
? A veszteség teremtő folyamat lépések kiiktatása
? Standardizálás
? Felügyelő rendszerek kialakítása
? Automatizálás és Poke Yoke
? PDCA és Újratervezés
Elengedhetetlen a folyamatok mérése, célok kitűzése és a fő folyamatok eredményeinek rendszeres monitorozása.
A kontroll, az automatizálás és a PokeYoke megvalósítása során alkalmazott alapelvek:
? Egyszerű használni -Vonalkód felismerés
? Bolondbiztos – automatikus adatkapcsolatok
? Önműködő FIFO és Élettartam kontroll
? Nyomon követés támogatása
? SMI/VMI/SMC folyamatok támogatása
? Használható a nem termelési anyagokra is
? Kivételezés és Kanban támogatása
? Készlet pontosság
? Egyszerű bevezetés és módosítási lehetőség
? Költség hatékony megoldás
Ez az újfajta felfogás ma már teljes mértékben érvényesül, gyakorlattá vált az Elcoteq Magyarország Kft-nél. Jellemző a folyamatorietáció és az erdményesség mérése, nyomonkövetése, a rendszer folyamatos tökéletesítése.
A “HAT SZIGMA” KONCEPCIÓ, AMI DOLLÁR-MILLIÁRDOKKAL NÖVELTE A PROFITOT címmel Sebestyén László a Logisztikai Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója tartott előadást, melynek legfontosabb megállapításai a következők:
A hat szigma program során szisztematikusan mérik a folyamatok hibáit, meghatározzák a teljesítmény-szinteket, összehasonlítják ezeket a legjobb gyakorlattal, és megfelelő technikák és eszközök alkalmazásával folyamat-fejlesztést, folyamat-tökéletesítést hajtanak végre. A módszer mind a termelő, mind a szolgáltató folyamatok minőségének javítására használható. Elősegíti a költségek csökkentését, a hatékony erőforrás-felhasználást, a ciklusidők csökkentését, a vevői elégedettség fokozását.
A programnak köszönhetően a Motorola 1987 óta évente átlagosan 20 %-kal növelte profitját, tíz év alatt ötszörösére növelte eladásait, 14 milliárd amerikai dollár eredményt ért el, a hibás késztermékek számát egymilliónként 4-nél kevesebbre csökkentette, a ciklusidőket évente 30-50 %-kal rövidítette, és a gyártási költségeket drámai módon csökkentette. Hasonlóan sikeres programot valósított meg a General Electric, a Honeywell, az ABB, a Texas Instruments, a Lockheed Martin, az American Express, az Ericsson, a Sony, a Honda, a DuPont, a Dow Chemical, stb.
A hat szigma (ami valójában a várható érték 6 szigma) azt fejezi ki, hogy egy adott paraméter szórása 12-szer fér bele a tűrésmezőbe. A hagyományos minőség paradigma akkor tekintette megfelelőnek a folyamatokat, ha a várható érték 3 szórás kisebb volt, mint a tűréshatárok közötti terület. Ha egymáshoz viszonyítunk egy tényleges három és hat szigmás folyamatot megállapíthatjuk, hogy a javulás kb. 20 000-szeres (azáltal, hogy a szórás felére csökkent).Hat szigma minőség esetén a nem-megfelelőség miatti költség az árbevétel kevesebb mint 1 %-a, három szigma esetén 25-40 %. Ezért fontos a folyamatok varianciáját, szóródását minden határon túl csökkenteni, megcélozva a nulla hiba szintet. Gondoljunk csak bele, hogy egy átlagos vállalatnál a folyamatok jelenleg három szigmásak.
A hat szigma program erősen támaszkodik a matematikai statisztika módszerekre, ezek ismeretére. Önmagában azonban ez kevés. A problémamegoldó technikák és más speciális ismeretek is nélkülözhetetlenek a sikerhez, és nagyon fontos a teamekben dolgozó emberek kapcsolata. Széleskörű és alapos oktatási programot kell megvalósítani és a vezetőknek el kell sajátítaniuk a projektek sikeres menedzselésének módját.
A képzéshez teljesen elkötelezett felsővezetői támogatás szükséges. Egyrészt mestereket, vagy más néven bajnokokat kell képezni, akik egy-egy kritikus projektért felelősek. Másrészt szakértőket (?feketeöveseket?) kell képezni, akik az egyes projektekben dolgoznak. A feketeövesek teljes munkaidőben ezzel foglalkoznak. Ők oktatják a konkrét feladaton
dolgozó team-tagokat (?zöldöveseket?). Egy feketeöves évente 4-6 projektben vehet részt.
A képző intézetek garantálják, hogy a hat szigma program egy év alatt megtérül, de a gyakorlatban háromszoros megtérülést érnek el.

Logisztikai kontrolling
Borainé Szabó Erika

Rögtön bemelegítésként, megkértem a jelenlévőket hogy tegye fel a kezét az, akinek a vállalatánál működik logisztikai kontrolling. Az elmúlt évekkel ellentétben már néhány bátortalan kéz a magasba emelkedett, de még mindig nagyon kevés, úgyhogy megállapítottuk:
A szekciónknak valóban van jogosultsága!
Az első előadást Wimmer Ágnes, egyetemi adjunktus, BKAE Vállalatgazdaságtan Tanszék: “Logisztikai kontrolling és teljesítménymérés a vállalat határain innen és túl” címmel tartotta meg. Az adjunktus asszony a teljesítménymérés és kontrolling általános kérdései mellett feszegette a szokások hatalmának veszélyeit (pl. készletcsökkentés mindenáron). A megszokott vagy éppen a legújabb teljesítménymérési eszközök mitsem érnek releváns célok nélkül; feladatukat csak akkor tölthetik be, ha nem megszokásból működnek, hanem valóban támogató eszközként. A konkrét eszközrendszerekre áttérve érintette a Balanced Scorecard vezetésirányítási rendszer ismérveit, amely a célokat és feladatokat (így a mérend? területeket) s a stratégiából vezeti le és kiemelten négy teületet vizsgált. (pénzügyi, vevők, folyamatok, tanulási és fejlődési) Ezt követően egy konkrét módszer bemutatására került sor.
Nagy Zsolt, beszerzési vezető, SIEMENS Nemzeti Vállalat “Logisztikai kontrolling, mint az értékteremt? folyamatokat támogató eszköz a Siemens Nemzeti Vállalatnál” című előadása hangzott el. Nagy Zsolt a Siemens vállalatnál működő teljesítménymérési rendszert mutatta be, konkrétan lebontva az egyes részterületek scorecardjára. Ismertette a teljesítménymérési rendszer informatikai támogatottságát, az egyes logisztikai részterületek mérési pontjait (beleértve az együttműködő fuvarozók tevékenységének mérését is). Külön foglalkozott a logisztikai szolgáltatás hiányköltségeinek kimutatásához működtetett mérőpontrendszerrel: idő, mennyiség, készlet, költség; valamint a terület-specifikus logisztikai hiányköltségek utólagos elemzésével.
Ezt követően, Himer Erika, logisztikai menedzser, Procter & Gamble Central Eurpoe South “A logisztikai eredmény-kimutatás elve és főbb mérőszámai egy regionális vállalatnál” címmel tartott előadást Az előadó a cégénél már cégnél sikeresen m?köd? Supply Chain mátrixot, a cégcsoport hatékonyságnövelő módszereit, a Customer Service és Logistics Scorecardot, valamint az ellátási lánc különböző pontjain mért teljesítménymutatókat mutatta be. Részletesen foglalkozott a termékhiány okaival, a termékhiányra adott fogyasztói válaszokkal, a lehetséges javító intézkedésekkel, a regionális szerep komplexitásra gyakorolt hatásával, valamint annak kérdését feszegette, hogy a “központosított készlet” vagy a “közelebb a fogyasztóhoz” stratégia a megoldás a hatékonyabb ellátási lánc érdekében.
Sejkóczkiné Bodnár Éva, logisztikai igazgató, Borsodi Sörgyár Rt valamint Márkus Zsolt, üzletfejlesztési igazgató, Volán Tefu Rt “A Borsodi optimális megoldása” című összekapcsolt záró előadás hangzott el. Ez a két előadás nem konkrétan a logisztikai kontrollingról szólt, hanem éppen a teljesítménymérés, költségelemzés és kiszolgálási színvonal igény alapos elemzésének eredményeként létrejött, két cég közötti sikeres együttműködést mutatta be. A Borsodi Sörgyár logisztikai stratégiájának megfogalmazása (országos disztribúciós hálózat kialakítása, rugalmas vevő-kiszolgálási rendszer megteremtése, az adminisztráció csökkentése és a költséghatékonyság növelése), a megfogalmazott célkitűzések elemzése hozta azt a döntést, hogy az egész logisztikai tevékenységet kiszervezték. A feladatot a Volán Tefu Rt. nyerte el és a projekt sikerességét igazolja, hogy a kiszervezési teszt öt hónapja alatt a stratégiai célokat 8 %-os logisztikai költségcsökkentés mellett teljesítették.

Logisztikai szolgáltatás
Némon Zoltán

A ?Logisztikai szolgáltatás? szekció programján 6 előadás szerepelt, amelyből csak öt került megtartásra. Sajnálatos, hogy az az előadás, amelyet az EU csatlakozás utáni vámhelyzettel foglalkozott volna, és amelyet nagy érdeklődés előzött meg, az előadó meg nem jelenése miatt elmaradt. Ennek pozitív oldala viszont, hogy a többi előadás nem lett beszorítva a szűk félórás keretbe. Erre azért is szükség volt, mert két igen jelentős projekt megvalósulási helyzetéről két-két előadó számolt be.
Az első előadást Teleki Károly szenior menedzser, a KPMG Consulting Kft munkatársa tartotta, ismertetve azon felmérésnek eredményeit, amelyet cége a Magyarországi logisztikai outsourcing témájában végzett, és amelyet egy összefoglaló tanulmányban jelentettek meg. A felmérés módszertana a nyugat-európában alkalmazott modell szerint került összeállításra és kérdőíves kikérdezéssel két célcsoportot keresett meg: Kiszervezést végrehajtó cégeket, és
Logisztikai szolgáltatókat A kérdőívekre adott válaszokat sokféle szempont szerint rendezték és értékelték. Az értékelés kiterjedt a kihelyezés céljaira, a kiszervezett tevékenységek összetételére, az outsourcing partnerrel szembeni elvárásokkal, a célok teljesülésének elemzésére. A felmérés eredményének végső konklúziója kiemeli, hogy a kiszervezést végzők 80 %-a elégedett az elért eredményekkel, és a piac további bővülésére lehet számítani.
A második előadás közép-Európa legnagyobb logisztikai beruházásának a Budapesti Intermodális Logisztikai Központnak aktuális megvalósulási helyzetét és jövőbeni fejlesztési célkitűzéseit ismertette. A BILK már évek óta a logisztikai szakma figyelmének középpontjában áll, mivel a pán-európai közlekedési hálózatban betöltött szerepe egyedülálló a régióban . Ez eddig potenciális lehetőség volt, mivel nem valósultak meg sem a logisztikai szolgáltatások, sem az intermodális szállítás lebonyolításához szükséges beruházások. Örvendetes, hogy egy szakmai befektető megjelenésével az előbbi, míg a MÁV beruházásában- jelentős állami és EU-s források felhasználásával- az utóbbi is a megvalósulás fázisába lépett. Marján Miklós a BILK Logisztikai Rt. vezérigazgatója a 16 ezer négyzetméteres raktár, és a szolgáltatásokhoz szükséges irodák megvalósulásáról, és a további beruházások ütemezéséről számolt be, kiemelve, hogy azok nagy hányada már konkrét igények alapján épül. Kiss Gyula a BILK Kombiterminál Rt. vezérigazgatója a beruházás utolsó fázisában lévő és átadásra váró kombiterminál jelentőségét és műszaki adatait ismertette előadásában. A kombiterminál kiváltja a kinőtt és megközelíthetőség szempontjából kedvezőtlen Józsefvárosi konténer terminált és alkalmas a RO-LA kombinált szállítás indító és fogadó állomásának szerepét is betölteni.
A harmadik előadás a Magyar Posta Modernizációs Programjáról és a program keretében megvalósuló Országos Logisztikai Központról adott tájékoztatást. A Modernizációs Program elemeit Szivi László Üzleti vezérigazgató helyettes ismertette. A program célja a gazdaságos, ügyfélbarát, piacorientált, EU konform posta kialakítása. Ennek egyik megvalósítója a beruházás befejező fázisában lévő Országos Logisztikai Központ, amely lehetővé teszi új, piaci alapú logisztikai szolgáltatások bevezetését. A központ és a hozzá kapcsolódó Országos Logisztikai Hálózat konkrét feladatairól és kialakításáról Pintér István a logisztikai központ igazgatója számolt be. Ez a 14,5 milliárd Ft-os beruházás óránként 140 ezer levél és 7200 db csomag feldolgozását teszi lehetővé, amelyhez a közúti gerinchálózat kapcsolódik nyomkövető és fedélzeti azonosító rendszerrel, amely lehetővé teszi a járatjellemzők nyilvántartását.
A negyedik előadáson Bella Balázs a Budapest Airport Rt stratégiai vezérigazgató helyettesének előadásában a Ferihegyi repülőtéren tervezett légi közlekedési elosztó központ terveiről hallhattak ismertetést a szekció résztvevői. Közép-Európában erős versenyhelyzet alakul ki a repülőterek között a régió áruelosztó központi szerep megszerzéséért. A Ferihegyi repülőtér, amely a BILK légi szállítási partner bázisa lehet jó eséllyel indulhat harcba e versenyben, ha megvalósítja a tervezett beruházást.
A szekció befejező előadásaként Magyari Éva az Evinet Consulting Kft vezető tanácsadója a gyógyszeripar speciális logisztikai igényeiről adott tájékoztatást. A gyógyszer mint speciális termék igen szigorú szakmai feltételeket támaszt azokkal a logisztikai szolgáltatókkal szemben, akik résztvevői az ellátási láncnak. A jogi szabályozásban meghatározásra kerül, hogy a minőségbiztosításon kívül, amely insourcing tevékenység milyen követelményeknek kell megfelelni a gyógyszer elosztási folyamatban résztvevő szolgáltatónak. Ezután bemutatásra került a CEMELOG, mint szolgáltató, amely 2000 óta működik e néven és formában és képes teljes körű logisztikai szolgáltatást nyújtani a gyógyszeripari cégeknek.

Ez a tartalom kizárólag az MLBKT tagok számára, bejelentkezés után hozzáférhető.

Regisztrált felhasználó belépése