2004-es beszámoló

Az MLBKT XII. éves kongresszusának beszámolója

Rajt vagy cél? ? Versenyhelyzetben Európában

2004. november 17-19.
Siófok, Hotel Azúr

Idei kongresszusunkat 2004. november 17-19. között rendeztük meg, -igaz megújult körülmények között ? de újból Siófokon. Rendezvényünkön több mint 270 résztvevő volt. A visszajelzések alapján meghatározó erővel bírt a közvetlen hangulatú légkör és az elhangzott előadások szakmai színvonala. Engedve a titkársághoz befutott kéréseknek ?hasonlóan a X.kongresszushoz- ismét a JÁTSZÓBUSZ és mellette a mobil Kasinó tették emlékezetessé az első estét, míg a másodikon a már tradicionális bankett és tombola mellett a nosztalgia DJ aratott osztatlan sikert Az alábbiakban a szekcióelnökök beszámolóját tesszük közzé.

Nyitó Plenáris Ülés

Műszaki megoldások a logisztikában

Ellátási lánc menedzsment

Beszerzés és készletgazdálkodás

?Inverz Logisztika ? megfelelés az EU-s elvárásoknak?

Logisztikai szolgáltatások-CEP (Courier,Express, Parcel)

?Az FMCG szektor logisztikai sajátosságai?

Nyitó plenáris ülés
Elnök: Kiss Péter

A kongresszus nyitó ülése a hagyományoknak megfelelően az MLBKT elnökének rövid beszámolójával kezdődött. Ebben Kiss Péter kitért a tavalyi kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb eseményeire és eredményeire, kiemelve a legjelentősebb eseményeket, a folyamatban lévő és a már lezárult projekteket, az oktatás helyzetét és a tagozatok tevékenységét.
Ezek után kerültek sorra a plenáris előadások. Elsőként dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke számolt be az EU csatlakozás kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásairól. Előadásában külön hangsúlyt kapott a gazdasági környezet és szabályozók szerepe, amelyben nagy felelőssége lenne a mindenkori (politikai hovatartozástól független) kormányzatnak. Az elmaradt, vagy késve meghozott intézkedések a kis- és középvállalatokat hatványozottabban sújtják, mint a nagyokat, emiatt sokkal jobban kell rájuk odafigyelni, őket támogatni.
Dr. Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese a Nemzeti Fejlesztési Terv és logisztikai vonatkozásai címmel tartott igen lendületes és élvezetes előadást. Témájának különös hangsúlyt adott a kongresszus kezdete előtti napon tartott sajtótájékoztató, ahol bejelentették, hogy az NFH, az MLBKT és a MKIK részvételével program indul ?Magyarország, Európa logisztikai központja? címmel. Ennek fényében nagyon fontos, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Terv, amely a következő európai költségvetéssel azonos időszakot ölel fel, milyen mértékben és mélységben veszi figyelembe az ország logisztikai szempontú igényeit és lehetőségeit.
A harmadik előadást dr. Chikán Attila, az MLBKT társelnöke és a Versenyképesség Kutató Központ igazgatója tartotta a ?Vállalati versenyképesség és logisztikai összetevői? címmel. Előadásának alapját a ?Versenyben a világgal? kutatás anyaga adta, amelyet három ?fordulós? felmérés alapján végeztek, és a kérdőívekre adott válaszok alapján vonták le a következtetéseket. Megállapításaik szerint a vállalatok a csatlakozás hatásainak elemzése alapján általában optimisták, de nem stratégiai jelentőségének megfelelően kezelik belépésünket. Igen jelentős a monetáris politika és az adópolitika segítő, a kamatszint, az ÁFA és az infláció magasságának visszahúzó szerepe. Sajnálatos módon a logisztika szerepének megítélése a vállalati sikerben a kutatás nyolc éves időhorizontja alatt nem változott, továbbra is az egyik legkevésbé befolyásoló tényezőnek tartják. Hazánk versenyképessége az EU környezetben romlik, és bár az üzleti szféra teljesítménye javul, ennek mértéke elmarad a nemzetközi szinttől. Miután a logisztikai gyakorlat is csak lassan javul, stratégiai kérdés országunk számára a logisztika fejlesztése és elismertségének növekedése.
Az előadások után került sor a hagyományos díjátadásokra. Az MLBKT elnökségének döntése értelmében, 2004-ben az ?Év logisztikai menedzsere? címet Csonka Endre, az ÁTI Depo vezérigazgatója nyerte el. A díjazott előadásában a hagyományoktól eltérően nem saját munkáját ismertette, hanem általános kérdésekről szólt, különösen az agrár-, és ezen belül a gabonalogisztika aktuális kérdéseit feszegette.
A plenáris ülés végén a diplomamunka pályázat díjazottjai, valamint az eltelt időszak alatt ?Tanúsított logisztikai szakértő? címet elnyert kollégák vehették át okleveleiket az MLBKT elnökétől és társelnökétől.

?Műszaki megoldások a logisztikában? szekció
Elnök: Némon Zoltán

Ez év nyarán alakult meg az MLBKT műszaki tagozata, amelynek célja, hogy fórumot és tapasztalatcsere lehetőséget biztosítson azoknak a cégeknek, akik a logisztikai tevékenységek eszközrendszerének különböző területeire kínálnak műszaki megoldásokat mind az anyagáramlás, mind az információáramlás területeire. A műszaki tagozat nyilvános bemutatkozását jelentette az MLBKT XII. kongresszusának ?Műszaki megoldások a logisztikában? című szekciója, amely először került megrendezésre a kongresszusok történetében. A szekció megrendezésének az volt a célja, hogy a résztvevőknek tájékoztatást adjon arról, hogy a fokozatosan növekvő logisztikai követelményeknek mi módon tud megfelelni a műszaki háttér innovációja.
Az első előadó Lukovich Gábor a Crealog Kft. ügyvezető igazgatója a logisztikai rendszerek műszaki tervezésének szempontjait elemezte. Előadásában a logisztikai rendszerek tervezésének jellegzetességeit, és azt a megváltozott követelményrendszert ismertette, amelyet a versenyképesen működni tudó objektumok támasztanak a tervezéssel szemben. Kiemelte, hogy a tervezés folyamán prioritást kap a logisztikai rendszerszemlélet, amely követelményeinek kell, hogy megfeleljen a kiszolgáló technológia, a folyamatokat támogató informatikai rendszer, valamint az építészeti megoldás.
Horváth Béla Still Kft. ügyvezető igazgatója előadásában az anyagmozgatásban legszélesebb körben használt műszaki eszközökről a különböző targoncák piaci értékesítési tendenciáiról, a várható trendekről adott tájékoztatást. Bemutatta, hogy a targonca értékesítéssel kapcsolatban milyen változások jellemzik az eladó-vevő kapcsolatot. Ma már nem katalógusból kiválasztott gépeket, hanem a vevő speciális felhasználási körülményeihez alkalmazkodó ?testreszabott? megoldásokat kínálnak. Ehhez ismerni kell azokat a kucstényezőket, amelyek összessége a vevői elégedettséget jelentheti. A vevői kapcsolatok fejlesztését jelentik azok az új finanszírozási formák is, amelyek az eladás mellett kínálják a lízing és a bérlet konstrukciót.
Somogyi Attila az SSI Schäfer Systems Kft. ügyvezető igazgatója előadásában szintén az innováció kapott meghatározó szerepet. A hagyományosan a raktári tároló rendszereket és eszközöket forgalmazó cég tevékenységét kiterjesztette olyan komissiózó rendszerek fejlesztésére, amelyek a raktározási folyamatok kritikus eleméhez kínálnak magas színvonalú megoldást. Az un ?Parallel Picking System? számítógéppel vezérelt kiszedő sora alkalmas a rendelés átfutási idők csökkentésére, a munkaerő hatékonyabb kihasználására és a pontosság növelésére.
A raktártechnikai eszközöket forgalmazó és a kongresszuson termékbemutatóval is résztvevő BITO Kft kínálatáról Andreas Hahn tartott előadást Kovács Sándor cégvezető tolmácsolásában. Előadásában elsősorban azokról a dinamikus tárolási rendszereket mutatta be, amelyek mind az egységrakományos tárolásnál, mind a kézi kiszolgálású tárolásnál előnyösen alkalmazhatók azokon a területeken, amelyeknél követelmény a jó térfogatkihasználás, a FI-FO elv érvényesülése, valamint a kedvező ergonómiai munkakörülmények kialakítása.
Ugyancsak a raktározástechnikai innovációhoz kapcsolódott Gyapjas Zsolt, a Logi-Store Kft ügyvezetőjének előadása. A Logi-Store képviseli Magyarországon a német Hänel céget, aki vezető gyártója a páternoszter és liftes tároló rendszereknek. Az igen jó térfogatkihasználást és ideális ergonómiai hozzáférést biztosító páternoszter rendszer egyaránt használható irodai és ipari tárolási feladatokhoz. A raktári területkihasználás növelését jelenti a Hänel Lean-Lift tárolórendszer alkalmazása, amely egy számítógépes vezérlésű, a betárolt rakományok magasságához alkalmazkodó, ezáltal rugalmas megoldást kínáló szerkezet.
Az előadás keretében referenciaként bemutatásra került a Pécsi Elcoteq ? nél megvalósított tárolórendszer.
A szekcióban két olyan előadás is elhangzott, amely a logisztika informatikai területét érintette.
Módly Zoltán a Sun Microsystems műszaki vezetője a rádiófrekvenciás termékazonosítás technológiájáról trendjeiről, informatikai hátteréről tartott előadást. Bemutatta, hogy a rádiófrekvenciás azonosítás és adatátvitel, amely az utóbbi időkben egyre szélesebbkörű alkalmazást nyer, már régebben is létezett. Viszont az, hogy a logisztikai információs rendszereken belül is térhódítást nyer az annak köszönhető, hogy az újabb gyártástechnológiának megfelelően kisebb és jobb minőségű címkék állíthatók elő, a szabványosítás és a nagy tömegű gyártás eredményeként.
Az előadó tájékoztatást adott az EPC-Global szabványos jelölési technológiáról, amely lehetővé teszi minden objektum egyedi azonosítását, és az adatok interneten keresztül történő megosztását és elérését.
Jutasi Zoltán a NAVIGATOR Informatika Rt. vezérigazgatója az Országos Vérellátó Szolgálat új informatikai rendszerét mutatta be. A rendszer központi eleme a világ 25 országában alkalmazott eProgresa szoftver, amely alkalmas minden logisztikai funkció kezelésére, amely a speciális követelményeknek megfelelően a vérvételtől a felhasználásig a teljes folyamatot követi. Kezelni tudja a kockázati tényezőket, amelynek eredményeként a megfelelő vér illetve vérkészítmény jut el a felhasználás célszemélyéhez.

Ellátási lánc menedzsment szekció
elnök: Mondovics János

Orosz Zoltán – Versenyelőny biztosítása: átlátható rugalmas és hatékony ellátási lánc címmel adott áttekintést a British-American Tobacco magyarországi ellátási rendszerének re-engineering folyamatáról, mely az ellátási lánc integráció, a szervezeti integráció kérdéskörén keresztül jutott el az integrált célok problémaköréhez.
Kenessey Gábor ? A logisztika szerepe a MOL csoport közép-európai regionális ellátási láncában címmel ismertette az olajipari cég termelési és ellátási kapacitásának átalakítását az üzlet változásával szinkronban.
Antoni Alfonz a Philips Consumer Electronics üzletágának SOE (Supply Operations Europe) működtetését részletezte. Philips Europe CE (Consumer Electronics ? Szórakoztató Elektronika) üzletága 2001-ben hozta létre a Supply Operations Europe igazgatóságát. A SOE irányítja a Philips CE európai logisztikai infrastruktúráját (regionális elosztó központok valamint az öket összekötö nemzetközi fuvarhálózat), amely a következöt jelenti: a logisztikai szervezet áruelosztást végez a három regionális elosztó-központján (Eindhoven, Dreux, Székesfehérvár) keresztül az LDC-k felé (LDC: Local Distribution Center – helyi, vagy országos elosztóközpontok, amelyek az elosztás utolsó fázisát végzik a végfelhasználókhoz/kereskedelmi láncokhoz). Ebből a 3 elosztóközpontból történik egész Európa ellátása. 2001 óta, mikor a SOE megkezdte átfogó európai stratégiájának gyakorlati megvalósítását, hosszú út vezetett a javító/fejlesztő intézkedések valós meghozataláig az ellátási lánc szervezetében. A költséghatékonyság területén, a szervezet több átfogó kezdeményezéssel, európai projekt-el is élt; kezdve az európai raktárak számának csökkentésétöl (Direkt kiszállítások programja) a kereskedelmi politika megváltoztatásáig (?Á la carte logisztika?), mindezt az átláthatóbb logisztikai költségelemek gondolatának alávetve.
Lombos György ? Az Opel Magyarország szerepe a GM globális ellátási rendszerében, stratégiai feladatok címmel bő összefüggésrendszerben tárgyalta a személygépkocsi gyártást követő időszak stratégiájának átalakítását, a termelési és elosztási rendszer átalakítását.
Mérész Attila ? A REWICO Csoport stratégiai szerepe a regionális ellátási láncban az LG példáján címmel regionális szolgáltatói szempontból boncolgatta a lehetőségeket. Az elmúlt 15 év alatt a raktárterület közel 60.000 négyzetméterre bővült, miközben az árbevétel is dinamikusan nőt. A változások azonban nem csak a területi növekedésben merültek ki. A REWICO szemlélete az, hogy komplett szolgáltatásokat nyújtson, s hosszú távú együttműködéseket alakítson ki, miközben az ügyfeleit proaktívan szolgálja ki. E személetnek köszönhető, hogy 2003-ban a Rewico egyik legfontosabb partnerével, az LG Electronics Magyar Kft-vel belekezdett egy olyan fejlesztésbe, amelynek végcélja a teljes ellátási lánc összefogása, ezzel is segítve partnere piaci pozícióját. E fejlesztés során kiépített egy Online kommunikációs rendszert, ami megteremti a valós idejű információáramlást az LG és a REWICO között. EDI kapcsolat biztosítja az LG számára az Online betekintést a készletekbe. A partner minden pillanatban informálódhat arról, hogy az adott rendelése, megbízása hol tart a logisztikai folyamatban. Mivel a raktári dolgozok állandóan mozgásban vannak, ezért ők Rádiófrekvenciás (RF) készülékekkel csatlakoznak a hálózathoz. A termékek pontos és gyors azonosítása pedig EAN kóddal van biztosítva. Természetesen a REWICO nem elégedett meg csupán a raktári rendszer és az LG rendszer összekapcsolásával. Következő lépésként a REWICO-n belül, szigetenként működő információs rendszerek összekapcsolását, egységgé gyúrását tűzte ki célul. Ennek első lépése a fuvarszervezés által használt Transorg Program és a WBS közötti kommunikáció lehetőségének megteremtése. Az előzőekben bemutatott informatikai fejlesztés segítségével elért jobb ügyfélkiszolgálás önmagában még nem lenne ellátási lánc menedzsment, az SCM akkor nevezhető menedzsmentnek, ha az új rendszerből kinyert adatokat nem csak eltároljuk, hanem azokat felhasználjuk és elemezzük. E cél érdekében vezettük be az un. KPI (Key Performance Indicator) rendszert. Az eredményekből információkat nyerünk, melyek segítségével jobbító javaslatokat, intézkedéseket tehetünk partnerünknek. A REWICO ismerve a magyar piaci lehetőségeket tisztában van azzal, hogy sok ?kis vállalat? önerőből nem képes bekapcsolódni a kialakult ellátási láncokba. Ezért a REWICO most olyan regionális szerepet akar betölteni, ahol a fejlesztés során felhalmozott szaktudását, tapasztalatait, informatikai hátterét kínálja fel, az említett vállalatoknak, így biztosítva azok aktív és sikeres részvételét. az ellátási láncokba.
dr. Kenessey Gábor, A logisztika szerepe a MOL Csoport közép-európai regionális ellátási láncában címmel tartott előadást, melyben kiemelte A MOL Csoportban az olajipari legjobb gyakorlatnak megfelelő un. ?well-to-wheel? típusú ellátási lánc menedzsment került kialakításra. A MOL Csoport Termékelőállítás és Kereskedelem Divízió Logisztika szervezete mind horizontálisan (beszerzés ? alapanyag logisztika ? feldolgozás ? késztermék logisztika ? kereskedelem), mind vertikálisan (stratégiai tervezés ? operatív tervezés ? ütemezés) integrált része az ellátási láncnak. A közép-európai régióban (Dél-Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Dél-Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegro, Románia) mintegy 1.500 főt foglalkoztató, cca. 100 milliárd forint bruttó eszközértéket üzemeltető tevékenység. Az alapanyag logisztika hatékonyságát Magyarországon az import kőolaj szállítását végző három (Barátság I., Barátság II., Adria), független, összesen mintegy 800 km hosszúságú csővezeték hálózat biztosítja. A Magyarországon termelt alapanyagok csővezetékes szállítása az Algyő ? Kiskunhalas ? Százhalombatta és a Bázakerettye ? Gellénháza ? Zalaegerszeg útvonalon történik. Egyre jelentősebb volumenű a Magyarországon termelt alapanyagok vasúti és közúti szállítása is.
A logisztikai telepek többségének költség hatékony késztermék ellátása a magyarországi (cca. 1.200 km) és a szlovákiai (cca. 500 km) termékvezeték rendszerrel történik. A magyarországi csővezeték hálózat összeköttetésben van a volt FÁK országok csővezeték rendszerével, ami alacsony szállítási költséggel megvalósítható importra, a make&buy üzleti szemlélet megvalósítására adott lehetőséget. A szlovákiai csővezeték összeköttetésben van a Cseh Köztársaság vezetékrendszerével, ezzel is lehetővé téve a MOL Csoport meghatározó piaci részesedését ebben az országban. A régió többi telephelye részben uszályon (Korneuburg, Linz (Ausztria)) illetve vasúton (Graz, Trofaiach (Ausztria); Kawice, Radzionkow, Wola Rzędzińska (Lengyelország); Prerov (Cseh Köztársaság); Teliegd, Prejmer (Románia) Jelentős volumenű az uszályos (Százhalombatta, Komárom, Bratislava) és a vasúti közvetlen vevőhöz irányuló késztermék forgalmazás is. A késztermékek másodlagos disztribúciója Magyarországon és Szlovákiában elsősorban saját leányvállalatokon (MOLTRANS Kft., Slovnaft Trans a.s.) keresztül, míg a régióban külső szolgáltatók bevonásával történik.
A szekció záróelőadását Fehérvári Zoltán jegyezte Regionális és kontinentális ellátási lánc megoldás a mezőgazdasági termékek kereskedelmében címmel. Fejtegetésében kitért arra a bonyolult összefüggés-rendszerre, mely e sajátos termék-portfolió kereskedését és ebből adódóan kiszolgálását jellemzi, valamint az elengedhetetlen fejlesztési követelményekre.

Beszerzés és készletgazdálkodás szekció
Elnök: Pap Sándor

Rendkívül izgalmas témát dolgozott fel az MLBKT XII. Kongresszusának Beszerzés és Készletgazdálkodás szekciója. A háromnapos rendezvény jelmondatához kapcsolódott az első két előadás, majd az EU csatlakozás utáni helyzetről kaptunk képet egy multinacionális cég szemszögéből. A szekció palettáját tovább színesítette az új közbeszerzési törvény tapasztalatainak megismerése és a beszerzés etikai kérdéseinek megvitatása.
Dobos Imre egyetemi adjunktus (Budapesti Corvinus Egyetem) előadása arra kereste a választ, hogy milyen szerepe van a készletgazdálkodásnak a vállalati versenyképesség alakulásában. A szükségletek kielégítésének és a befektetés egyensúlyának megteremtése akkor is kihívást jelent a gazdálkodás számára, ha viszonylag megbízható előrejelzés áll rendelkezésre.
Melyek azok a módszerek, eszközök, amelyek alkalmazásával a piaci kihívásoknak eleget tudunk tenni, versenyképesek tudunk maradni? A válasz túlságosan komplex ahhoz, hogy a teljesség igényével élhessünk egy korlátozott idő intervallumban. A befolyásoló tényezők közül négy, talán a legjellemzőbb és legjelentősebb hatással bíró elemet fejtette ki az előadó. Az előrejelzés fontossága nem vitatható. Az alkalmazott technika azonban releváns tényező, ezért célszerű az információ tárházát több irányból feltölteni. Talán nem tűnik olyan fontosnak a kiszolgálási színvonal meghatározása, mégis az. A készletszint optimalizáció termékfüggő volta miatt, célszerű ilyen mélységig vizsgálni a mutatót, a felhasználási adatok figyelembe vételével. Örök dilemma, hogy a készletezési rendszerek közül, melyik támogatja hatékonyabban a vállalkozást. Stratégiai volta miatt nehéz ebben a kérdésben döntést hozni különösen olyan területen, ahol évtizedes gyakorlatot kell megváltoztatni. Centralizálni, vagy decentralizált környezetbe működtetni a készletgazdálkodást ? Átállni egyik módszerről a másikra megfelelő infrastruktúrát kiépíteni a megváltozott disztribúcióhoz fajsúlyos döntési kategória. Alapos elemzéssel a kockázat minimalizálható. Végezetül az inverz logisztikára háruló feladatokra hívta fel az előadó a hallgatók figyelmét.
A következő előadás is a versenyképességről szólt, más aspektusból. Béres Adrienn a Philips Morris Magyarország Kft. értékesítési és marketing beszerzési vezetője, gyakorlati példák sokaságával igazolta a beszerzés és értékesítés szerepét a vállalati versenykörnyezetben. Őszinte hangú, kritikus elemekkel díszített előadásában rámutatott a beszerzés nehézségeire, kapcsolati rendszerére. Bemutatta, milyen értékesítéstől származó imputokra van szükség ahhoz, hogy a folyamat teljessé váljon, hogyan képezhet egy egységet és hogyan állítható a versenyképesség szolgálatába.
A virtuális szakmai út következő állomásán Szöllősi Zita logisztikai vezető volt idegenvezetőnk az Emerson Brooks Division részéről. A plenáris ülés előadói rámutattak az EU csatlakozással kapcsolatos elvárásokra, a csatlakozás hatására a vállalatok működésére, logisztikai rendszerére. Az optimista várakozás és a bizonytalanság ellentmondása negatív hatást gyakorolt a gazdasági környezetre. A beszállítók nehézségeiről, a csatlakozás utáni menedzselés szükségességéről kaptunk képet egy multinacionális cég szemszögéből.
A Budapesti Corvinus Egyetem közbeszerzési tanácsadója, Tátrai Tünde előadását az új közbeszerzési törvény tapasztalatairól szintén nagy érdeklődés kisérte. A jogharmonizáció új szabályozást igényelt. A keretszabályok alkalmazása, mint kiderült nem old meg mindent. Megjelent korrekciós elvárások az igénylői oldalon indokoltnak tűnnek, azonban szélsőségtől nem mentesek. Az elektronikus közbeszerzés lehetősége adott, a beszerzési technikák még nem alakultak ki.
A szekció utolsó előadása a beszerzés etikai kérdéseivel foglalkozott. Vörösmarty Gyöngyi adjunktus és Kemendy Nándor beszerzési vezető olyan kérdések feszegetésére vállalkozott, amely tabu téma még akkor is, ha nap mint nap találkozhatunk vele, elsősorban a média jóvoltából.. Valóban elegendő-e beszélni róla? Nem! Tenni is kell valamit annak érdekében, hogy beszerzési folyamatainkat támadások ne érjék. Módszereket, ajánlásokat kell kidolgozni a teljes transzparencia megvalósítása érdekében. A Beszerzési Klub vállalta az Etikai Kódex kidolgozását. Ehhez kérjük valamennyi szakember hatékony támogatását.

?Inverz Logisztika ? megfelelés az EU-s elvárásoknak? szekció
Elnök: Vándorffy István

A szekció egy napjainkban ?rajtoló? fogalommal és tevékenységgel, az inverz logisztikával foglalkozott.
Az elhangzott előadások és előadók a következők voltak:
István Zsolt osztályvezető (Bay-Logi): Az inverz logisztika szervezésének sajátosságai
Kelemen József vezető főtanácsos (KvVM): Az állam szerepe az inverz logisztikai folyamatok szervezésében
Viszkey György ügyvezető igazgató (Öko-Pannon Kht): Csomagolóanyagok inverz logisztikája
Hopka Imre értékesítési igazgató (Dunapack Rt): Inverz logisztika a papíranyagoknál
Lévay Tibor ügyvezető (ATLAS Innoglobe Kft): Inverz logisztika az elektromos és elektronikus berendezéseknél
Tóth Zoltán igazgató (Electrolux Kft): Inverz logisztika szervezése az Electrolux ?nál)
A szekciónkban folyó szakmai munka és műhelyviták az alábbi összesített megállapításokat eredményezték:
A hagyományos logisztikai folyamatok – az ellátási lánc végén – a vevői igények kielégítésével véget érnek. A vevői felhasználás, elhasználódás során azonban különféle hulladékok, elsősorban csomagolási hulladékok, autóroncsok, használhatatlan elektromos és elektronikai berendezések (HEEB) keletkeznek. Ezekkel valamit kezdeni kell, mert különben annyira felhalmozódnak a környezetünkben, hogy az már nem csak az esztétikai érzékünket, hanem egészségünket, életünket is károsíthatja. Ezért egyre erőteljesebb az a társadalmi igény, hogy ezen hulladékokat gyűjtsük vissza, hasznosítsuk, vagy ártalmatlanítsuk. Ezen új szemléletet támogatja az u.n. ?Zártláncú gazdálkodás?, vagy ?öko-design?, amelyben egy termék életciklusa nem ér véget a használattal (szervizelési kötelezettséggel), hanem a visszagyűjtést, a bontást, az alkatrészek, anyagok újbóli hasznosítását is tartalmazza.
Így a hagyományos termék életciklus logisztikai elemei kiegészülnek a visszagyűjtés, szelektálás, bontás, alkatrészek újrafelhasználása, a másodnyersanyagok kinyerése és hasznosításra, ártalmatlanításra történő visszaszállítása során jelentkező, ?inverz vagy ?reverse? logisztikai igényekkel.
A termékek zártláncú, teljes életciklusát figyelembe vevő folyamatok kialakításának felelőssége a gyártó vállalatoké. Így az általánosan elfogadott, a fejlett ipari országokban alkalmazott alapelv az, hogy az inverz logisztikai folyamatok megszervezése a gyártók, a termék-előállítók kötelezettsége.
A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) célja: a hulladékká vált termékek tömegének és veszélyességének csökkentése. Magában foglalja a gyártó pénzügyi és/vagy fizikai felelősség vállalását termékeiért a fogyasztás utáni életciklus szakaszában is. Az államok előírják a gyártóknak a hulladékká vált termékek visszavételét, hasznosítását.
Nincs ez másképpen hazánkban sem. A csomagolási hulladékok visszagyűjtésére 1994-ben, még csak az autóroncsokra vonatkozott. Minden EU tagállamban hasonló követelmények kerültek kiadásra, vagyis országhatárokon átnyúló az inverz logisztika (Ennek szellemében négy nagy háztartási gépeket, számítástechnikai eszközöket gyártó, hazánkban is jelenlévő cég egész Európára kiterjedő gyártói finanszírozású hulladékhasznosító rendszer kiépítésébe fogott, a jövőre életbe lépő EU normák teljesítése érdekében).
Az inverz logisztikai folyamatban az anyagáramokra a következők jellemzők:
A kereskedők kötelesek átvenni a vevők által visszavitt hulladékká vált termékeket
A kereskedőktől azoknak a termelőknek a hálózatába kell a hulladékká vált terméket visszajuttatni, akiknek a termékét cserébe megvásárolták
A nagy háztartási gépek házhozszállításánál a régit vissza kell szállítani vevői kérés esetén
A szállítás során biztosítani kell az esetleges újrahasználatot (vagyis vigyázni kell arra, hogy a visszaadott termékek ne sérüljenek)
Természetesen ezen anyagáramokhoz megfelelően kialakított információáramok tartoznak: rögzíteni kell a visszaszállított termékek jellemzőit, tömegét, vámtarifaszámot (KN kódokat).
A csomagolási hulladékok visszagyűjtésében már értünk el sikereket, igaz a visszagyűjtést koordináló szervezetek kialakítása már 1996-ban elkezdődött. Évente mintegy 800 000 tonna csomagolási hulladék keletkezik, melynek 50 %-t ma már visszagyűjtjük. Ez hatalmas logisztikai feladatot jelent, ha meggondoljuk, hogy a visszagyűjtést mintegy 150 000 gazdálkodó szervezettől illetve 3 millió háztartásból kell megoldani.
A csomagolási hulladék legnagyobb része papír, mintegy 300 000 tonna kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra.
A hulladékok begyűjtése egyrészt a vállalatoktól (ipari, kereskedelmi) történhet. Ebben az esetben célszerű valamilyen ?gyűjtőedényzet? kihelyezése a vállalatokhoz. A begyűjtés történhet bálázatlan, előtömörített illetve bálázott formában.
Az edényzet általában egy 32 m3 ?es konténer, melyet lehet tömörítőfejjel is telepíteni. A bérelhető bálázó gépek kitelepítése helyi infrastruktúrát (fedett tárolóhely, targonca, energiaellátás stb.) igényel, de a bálázott papírhulladékot kétszeres áron veszik át. A konténerek cseréje Budapesten 12 óra, vidéken 24 óra alatt megtörténik, így lényegében a folyamatosan jelentkező papírhulladékot azonnal elszállítják.
A lakosságtól történő begyűjtésnél a szelektív hulladékgyűjtés, a különböző begyűjtési akciók járnak sikerrel. A hulladékszigetek, hulladékudvarok kialakításában már jelentős előrehaladás történt az elmúlt egy-két évben.
Hasonló megoldások lehetségesek a HEEB-nél is. A visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettség a következő fontosabb termékcsoportokat érint az életbelépett kormányrendelet szerint:
háztartási nagygépek (hűtőszekrény, mosógép, vízmelegítők, ventillátorok, mosogatógépek)
háztartási kisgépek (villanyborotva, fodrászati készülékek, mikró, karóra)
IT és távközlési berendezések (számítógépek, nyomtatók, monitorok)
Szórakoztató elektronikai cikkek (TV, rádió, videó, diavetítő, hangszerek)
Világítótestek (lámpa, kompakt fénycsövek) Barkácsgépek, szerszámok, átékok, szabadidős és sportfelszerelések (villanyvonat, videojáték) Orvosi berendezések, megfigyelő eszközök, adagoló automaták.A törvény előírja a gyártók, forgalmazók visszavételi, begyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási, valamint tájékoztatási kötelezettségét. A jövő évtől induló kötelezettségek meghatározzák a begyűjtési, hasznosítási arányokat a gyártók éves eladási volumene függvényében. A kereskedelemnek visszavételi kötelezettsége van, függetlenül a vásárló által leadni kívánt típustól. Ez abból következik, hogy az elektromos és elektronikai berendezések életgörbéje elég magas (átlagban 5 – 15 év), így a 15 évvel ezelőtt eladott háztartási készülékek most válnak használhatatlanná, elavulttá és most cseréli a lakosság új típusokra (u.n. történelmi hulladék). A gyártók várhatóan nem saját maguk fogják a visszagyűjtést és hasznosítást szervezni, hanem ezzel megbízott koordináló szervezetek, átvevő depók segítségével. Mindkét esetben a begyűjtő járatok megszervezése komoly logisztikai feladatot jelent. A hulladékgyűjtés ebben az esetben is a vállalati, közületi szférából illetve a lakosságtól történik. A vállalatoknál elsősorban az elavult, elhasználódott berendezések cseréjénél jelentkezik az elektrohulladék. A lakossági begyűjtés a kereskedelmen illetve a hulladékudvarokon keresztül történhet
A logisztikai folyamat fontos része az anyag- és információ nyilvántartás.
A bontó, szétszerelő üzemekbe begyűjtött HEEB feldolgozásának főbb lépcsői:
? Kézi bontás
? Mechanikai feldolgozás
? Termikus feldolgozás
? Szelekció
? Hidrometallurgiai feldolgozás
A feldolgozás végén kapott anyagok (köztünk veszélyes hulladékok is keletkeznek) vagy értékesíthetők, vagy megsemmisítésre, ártalmatlanításra kerülnek, melynek szállítási, tárolási feladatait a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.
Összefoglalva megállapítható, hogy az előadások és a hozzászólások, kérdések azt mutatják, hogy az inverz logisztikára inkább a ?rajt? állapot érvényes, mint a ?cél?. Kezdeti eredmények a csomagolóanyagok tekintetében vannak, a HEEB tekintetében még sok a jogszabály értelmezési, előkészítési, szervezési probléma. Az inverz logisztikai feladatok megoldása elengedhetetlen, amely új feladatokat, ezzel új munkahelyeket, tárolási, fuvarozási stb. tevékenységet igényel.

Logisztikai szolgáltatások-CEP (Courier,Express, Parcel)
Elnök: Szemkeő Gábor

Első alkalommal tárgyalták meg önálló szekcióban az MLBKT résztvevői a futár-, expressz- és csomag ? lassan közkeletű rövidítéssel CEP – szakma kérdéseit.
Az elhangzott előadások a következők voltak:
Bárányi Ildikó,a CEP klub titkára, Magyar Posta Rt ? A CEP Klub bemutatkozása
Christof Bade,r GLS Austria GmbH ? A CEP Forum Ausztria bemutatkozása
Thurzó Gábor, a Magyar Áruküldők Szövetségének elnöke ? A magyar áruküldők tervei, elvárásai a szolgáltatás iránt
Süle Edit, egyetemi tanársegéd, Tóth Lajos egyetemi docens Széchenyi István Egyetem ? A CEP szolgáltatások piacszegmentált forgalmi modelljének kialakulása
Tóth Gábor, ügyvezető HT Direct ? Eladásösztönző és direkt marketing megoldásokhoz kötődő logisztika
Pandurics Anett, stratégiai koordinációs igazgató, Magyar Posta Rt ? A Magyar Posta stratégiai elképzelései a logisztika és a CEP területén
Farkas Richárd, ügyvezető, Road Parcel Kft ? B2B integrált csomagszolgáltatási tapasztalatok
A szekció négy oldalról közelítette meg a dinamikusan fejlődő piaci szegmens kérdéseit.
A megbízói oldal elsősorban a B2C ? business to consumer ? cégek piaci pozícióját és a szolgáltatókkal szembeni elvárásokat vázolta, és teljesült az a cél, hogy a szolgáltatókkal szembeni követelmények megfogalmazásra kerüljenek.
A szolgáltatói oldal mintegy választ adott a megbízók felvetéseire, tanúsítva, hogy az elmúlt évek során a szakma önállósította magát és a jelenleg még tisztázatlan kérdések ellenére is egyértelműen pozícionálta magát a magyar gazdaságban.
A CEP szolgáltatók MLBKT-n belül megalakult klubja is bemutatkozott. A szekció az osztrák KEP Forum képviselőjének előadása alapján nemzetközi kitekintést is kapott, a tapasztalatok összevetése a magyarországi szervezet számára hasznos elemeket tartalmazott.
A CEP szakma új, ennek megfelelően sem a termék definíciók, sem a szabványok, sem a piac mérésének szabályai nem alakultak ki véglegesen. A szekcióban a CEP piac modellezésére, mérési módszerek kialakítására beindított tudományos kutatásáról is hangzott el előadás.
A CEP jövője, a versenyképességet a jövőben várhatóan jelentősen befolyásoló szolgáltatás jelentősége és az ehhez kapcsolódó jelentős érdeklődés indokolja, hogy ez a témakör a jövőben is szerepeljen az MLBKT napirendjén.

Az FMCG szektor logisztikai sajátosságai? szekció
Elnök: Simon Attila

A pénteki zárónapon gyártók, kereskedők és piackutatók logisztikai oldalról értékelték az élelmiszeripar és kereskedelem magyarországi helyzetét.
A nyitóelőadást Kovács Beáta, a KSB?98 Kft. ügyvezetője tartotta. Ezt követően Simon Attila a Coca-Cola Beverages Kft. logisztikai stratégiájáról beszélt, Kozák Ákos, a Gfk Hungária Kft ügyvezető igazgatója pedig a magyar FMCG piac trendjeiről tartott előadást.
A leggyorsabban növekvő hipermarket lánc Magyarországon minden kétséget kizáróan a Tesco. Ennek megfelelően üzletei ellátása komoly kihívás elé állítja a lánc központi raktárait, melyek évente több mint 100 milliárd forint értékű árukészletet kezelnek. T. Horváth Gábor, a herceghalmi szárazáru és non-food termékeket kezelő logisztikai központ igazgatója előadásában azokat a korszerű technológiákat ismertette, amelyekkel ezekre a kihívásokra reagálnak. Ennek részeként saját intranetes rendszert fejlesztettek ki a központban, melynek segítségével a telepen tartózkodó minden tehergépjármű mozgását pontosan tudják vezérelni, illetőleg követni. Jelenleg naponta átlagosan hány?autó fordul meg a telepen, ahol beszállítás esetén egy autó be- és kiléptetése között átlagosan 56 perc telik el. A boltok rendelése és a kiszállítás között eltelt idő átlagosan 25 óra. A központban a Tesco a ma még Magyarországon csak nagyon kevés helyen ? például Budaörsön a Porsche Logisztikai Központban – megtalálható automata szortírozó rendszer bevezetését tervezi a non-food termékek kezelésére. Ez egy nagyon helytakarékos technológia, 5,000 négyzetméteren 16,000 árucikk kezelését teszi lehetőve. Ezzel szemben a hagyományos magasraktár 35,000 négyzetméteres területén a központ 7,000 cikket kezel. Jól jár az a beszállító, aki a központi raktárba szállít, mert az időablakos rendszer révén prioritást élvez az áruátvételnél, szemben azokkal, akik közvetlenül az áruházakba szállítanak. A központi raktár azonban jelenlegi kapacitásával a food/non-food? kategóriában nem tudja minden olyan beszállítónak az autóját fogadni, amely áruját oda szeretné beszállítani.
A szekció befejező előadását ezúttal nem egy élelmiszeripari multi logisztikusa tartotta. Jászvári Péter, a süteményeket gyártó veszprémi EuroPríma Kft. ügyvezető igazgatója egy magyar középméretű vállalkozás szemszögéből ismertette, hogy mit ért cége logisztika alatt. ?A jó sütit, ha finom, megveszik, ha az egyszer megjelenik a boltok polcain. Ezután már rendszeresen keresni is fogják az üzletekben. Ekkor azonban már nem elég, ha a sütemény jó, mert azt folyamatosan el is kell juttatni az üzletekbe. Ehhez kell a jó logisztika.?- summázta véleményét az ügyvezető. Mostanra cége elérte azt a méretet, amelynél indokolt lenne, hogy egy logisztikai szolgáltatóval szerződjön. Tapasztalata szerint azonban ?kicsi és macerás? cégével a nagy szolgáltatók nem állnak a szóba.

Ez a tartalom kizárólag az MLBKT tagok számára, bejelentkezés után hozzáférhető.

Regisztrált felhasználó belépése