Megkérdeztük a korábbi nyerteseket, hogy miért érdemes pályázni. Néhány kérdés, amelyekre csak azok tudják a választ, akik pályáztak és nyertek. Ezek olyan tapasztalatok, érzések, amelyek érdekesek és értékesek lehetnek azok számára, akik még hezitálnak, benyújtsák-e pályázatukat vagy sem.
Alább olvashatják Kovács József Bernát, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. beszerzési vezetőjével készült kedvcsináló interjúnkat, aki 2015-ben nyerte el az Év Beszerzési Menedzsere kitüntetést.
Beszerzési vezetőként bizonyára sok anyaggal, pályázattal, előterjesztéssel találkozol nap mint nap. Milyen érzés volt versenyben pályázatot készítened?
Kissé szokatlan a saját nevedben megfogalmazni az eredményeidet, erényeidet, de egy kiemelkedő beszerzési vezetőnek a „Self marketinget” is meg kell tanulni, jól kell csinálni. Az anyag összeállításánál a szerénység és a dicsekvés közötti egyensúly megteremtése is egy kihívás.
Nyilván azért is pályáztál, hogy elismerjék a munkád. Mit gondolsz arról, mennyire kell erős késztetés, tudatosság ahhoz, hogy valaki nyertessé váljon?
Találkoztam a nyertesek közt olyannal, aki nagyon szépen felépítette a díjhoz vezető útját, olyannal akit a kollégái „meglepetés szerűen” neveztek be és olyannal is akit a szakmai kör „nógatott”, hogy adja be a pályázatát. Ebből is látható, hogy abban ugyan lehetnek különbségek, miként jön az indíttatás a nevezésre, de utána egységesnek mondható a késztetés, ha már megmérettetem magam, akkor beleadok mindent.
Vezetői tapasztalatod alapján, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki kiváló legyen a szakmájában és azt el is ismerje az a közösség, amelyikben tevékenykedik?
A legfontosabb tulajdonság a hitelesség úgy szakmai, mint vezetői oldalról. Ezen túlmenően a személy önmaga, egyénisége, meggyőző ereje is kell, hiszen egy beszerzési vezető gyakran kell, hogy „szerepeljen”.
Tudom, közhelyes ez a kérdés, de a pályázókat talán érdekli, befolyásolta-e az életedet, a karrieredet a Knorr-Bremse-nél a díj elnyerése? Vagy egyáltalán kell, hogy egy szakmai elismerés alapvető változásokat hozzon egy pályázó életében?
Még mindig beszerzési vezető vagyok – Viccet félretéve, ugyan közvetlenül a karrieremben nem következett be változás (na meg én is jól érzem ebben a pozícióban magam), de azért úgy a telephelyi társszervezetek és a menedzsment is elismeréssel gratulált, és hiába ez „csak” egy magyar díj, a külföldi beszerzési vezető társaim felé ha „megemlítettem”, őszintén gratuláltak, ami nem karrierben okozott változást, csak talán a szakmáról nem csak „Knorr-osan” beszéltünk utána.
Van-e valamilyen szívhez, értelemhez szóló megfontolandó tanácsod az idei pályázóknak?
A rövid prezentációm egyik üzenetét tenném ide, amit a díj átvétele után bemutattam és „Jim Collins – Good to Great, Jóból Kiváló” könyvéből van:
Két dolgot már éreztem a beszerzési szakma, beszerzési vezető hivatás irányában, de a harmadik „Amiben a világon a legjobbak lehetünk” érkezett meg nekem ezzel a címmel.
A részletes pályázati kiírást itt olvashatja el >>>