Az EU Tanácsa nemrégiben jóváhagyta az úthasználati díjakra vonatkozó szabályok (euromatrica-irányelv) megerősítését és hatályának kiterjesztését a tisztább és hatékonyabb szállítmányozás ösztönzése érdekében. A felülvizsgált szabályok új rendszert vezetnek be a CO2-kibocsátásra vonatkozóan, hogy segítsenek csökkenteni a szállítmányozás szén-dioxid-kibocsátását.
A legtisztább és leghatékonyabb üzemanyag-felhasználású járművek használatának növelése fenntarthatóbbá teszi a szállítmányozást – Jernej Vrtovec, szlovén infrastrukturális miniszter és az EU Tanácsának elnöke szerint. A módosított jogszabály főbb elemeit tegnap mutatták be.
Távolság- és időalapú díjak (matricák)
Az időalapú infrastrukturális használati díjak (matricák) az irányelv hatálybalépésétől számított 8 éven belül fokozatosan megszűnnek a nehézgépjárművek számára a TEN-T törzs hálózaton. A közös matricarendszert alkalmazó tagállamoknak (pl. Euromatrica-megállapodás) további két év áll rendelkezésükre, hogy azt kiigazítsák vagy megszüntessék.
Az Euromatrica fokozatos megszüntetése által érintett utak azok a fő útvonalak, amelyeken a legtöbb nemzetközi tranzitban közlekedő haszongépjármű közlekedik. A tagállamok továbbra is használhatják a matricákat úthálózatuk más részein.
Az Euromatrica visszavonása alól kellően indokolt esetekben, például alacsony népsűrűség esetén, vagy ha a matrica csak egy bizonyos útszakaszra vonatkozik, felmentést lehet majd adni. A kivételekről előzetesen értesíteni kell a Bizottságot.
A tagállamok a nehézgépjárművek vagy bizonyos járműtípusok számára hibrid útdíj rendszert is létrehozhatnak, amely kombinálja a megtett távolságot, a menetidőt és mindkét megkülönböztető kritériumot (új: a CO2-kibocsátás alapján, illetve a meglévő: az EURO-osztályok alapján). Egy ilyen rendszer teljes mértékben megvalósítja a „használó fizet” és a „szennyező fizet” elveket, miközben megadja a tagállamoknak a szükséges rugalmasságot saját útdíj rendszerük kialakításához.
A díjszabás alapelve azonban megmarad: a tagállamok továbbra is szabadon, egymástól függetlenül alkalmazhatnak távolság- és időalapú díjakat a különböző járműkategóriákra: nehézjárművek, nehéz tehergépjárművek, autóbuszok, könnyű haszongépjárművek, kis haszongépjárművek, mikrobuszok és személygépkocsik. Például egy tagállam dönthet úgy, hogy egyáltalán nem vet ki díjat az autóbuszokra.
A matricák érvényességi idejére vonatkozó szabályok előírják, hogy a matricák használatának egy napra, egy hétre vagy 10 napra, illetve ezek mindegyikére is rendelkezésre kell állnia. A tagállamok azonban az egynapos matricák használatát kizárólag tranzitcélokra korlátozhatják.
Az útdíj környezetbarátabbá tétele
Létrejön egy új, az egész EU-ra kiterjedő eszköz, amellyel a nehézgépjárművekre kivetett infrastruktúra- és használati díjakat a CO2-kibocsátás alapján lehet differenciálni. Ez a megkülönböztetés az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó meglévő szabványokon alapul.
Ez a rendszer kezdetben csak a legnagyobb tehergépkocsikra vonatkozik majd, de fokozatosan kiterjesztik más típusú nehézgépjárművekre is.
A szövegezet biztosítékokat vezet be annak megakadályozására, hogy a hibrid járműveket kétszeresen díjazzák, és hogy a CO2-kibocsátási díjak megállapítására szolgáló más eszközökben használt CO2-kritériumot megkettőzzék.
A furgonokra és kisbuszokra 2026-tól – ahol ez technikailag megvalósítható – a környezeti hatás alapján differenciált távolsági és használati idő szerinti díjakat fognak alkalmazni.
Díj külső költségtérítés jogcímmel
A külső költségtérítési díj – a levegőszennyezésért – egy 4 éves átmeneti időszakot követően kötelezővé válik a nehézgépjárművek számára, ahol távolsági díjakat alkalmaznak.
A tagállamok azonban (a Bizottság előzetes tájékoztatása után) szabadon dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a díjat, ha ez a forgalom eltereléséhez és nem szándékolt negatív hatásokhoz vezetne. Ez a kötelező díjszabás semmilyen módon nem befolyásolja a tagállamok azon döntését, hogy a CO2-kibocsátásra külső költségdíjat alkalmazzanak.
Opcionális díjbeszedés
A tagállamok az opcionális dugódíjból származó bevételt a torlódások kezelésére vagy általában a fenntartható szállítmányozás és mobilitás fejlesztésére fordítják. Külön rendelkezések tisztázzák, hogy mely esetekben tekintendő teljesítettnek ez a kötelezettség, ha az ilyen bevételeket az általános költségvetésbe utalják.
Ezenkívül az új szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a legforgalmasabb útszakaszokon magasabb (legfeljebb 50%-os) felárat alkalmazzanak az infrastruktúradíjakra, de erről az összes érintett tagállamnak meg kell állapodnia.
Az irányelv számos kivételt biztosít az úthasználati díjra vonatkozó szabályok alól, például a folyamatban lévő koncessziós szerződések, a fogyatékkal élők vagy a ritkán lakott területek esetében.
Hogyan tovább?
A tegnapi szavazás azt jelenti, hogy a Tanács első olvasatban elfogadta álláspontját. A jogszabályt most az Európai Parlamentnek kell elfogadnia második olvasatban, majd ezt követően megjelenik az EU Hivatalos Lapjában.
Az irányelv a kihirdetést követően 20 nappal lép hatályba. A tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől számítva 2 év áll rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogszabályokhoz igazítsák.
Az Európai Unióban az úthasználati díjak bevezetése országos döntés tárgyát képezi, és a tagállamok maguk döntenek arról, hogy bevezetik-e azokat a területükön. Ha azonban útdíjat vetnek ki, akkor tiszteletben kell tartaniuk az euromatrica-irányelvben meghatározott közös szabályokat. A közös szabályok biztosítják, hogy az autópályadíjak kivetése ne jelentsen hátrányos megkülönböztetést a nemzetközi forgalomban, és ne okozzon versenytorzulást a fuvarozók között.