Szállítói láncok kockázatai

A címben idézett mondat a Marsh egyik ügyfelének képviselőjétől származik, és arra utal, hogy a supply chain-ben vevői és beszállítói oldalról is leselkednek kockázatok. Főleg az elmúlt években szaporodtak meg az új típusú kockázatok, a korábban is létezőkön felül. Milyen veszélyekre és hogyan lehet felkészülni mindkét irányból? Hogyan kezelhetők ezek a kockázatok? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe az alábbi cikkben.

Az elmúlt néhány évben számos, a már korábban létezőkön túlmutató kockázattípus jelent meg, amelyek markánsan érzékeltetik hatásukat a beszállítói láncokban. A COVID járvány óta az új típusú, vagy azóta kiteljesedő kockázatok ráadásul egymás után és egymáshoz kapcsolódóan jelentkeztek az elmúlt négy esztendőben. Lássuk, milyen kockázatokra, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkre gondolunk:

• Egészségügyi járványok, illetve maga a COVID.
• Az energiaárak drasztikus emelkedése: benzin, gázolaj, földgáz, elektromos áram.
• Alapanyag és egyéb eszközök beszállítási nehézségei.
• Geopolitikai konfliktusok. Térségünkben az orosz-ukrán háború, illetve az Izrael és Palesztina közötti konfliktus.
• A nemfizetés kockázatai, amikor a vevőnk nem időben, vagy egyáltalán nem fizeti ki az áru vagy szolgáltatás ellenértékét.
• Katasztrófa kockázatok. Például: a 2011-es cunami Japán partjainál (Fukusima). De ide sorolhatók a hazánk mezőgazdaságát is meghatározó szárazságok, vagy éppen a túlzott csapadékkal járó időjárási kilengések és egyre gyakoribbá váló viharok.
• Kiberkockázat, amire jó példa a 2021. húsvéti időszakban a legnagyobb holland élelmiszer-logisztikai céget ért zsarolóvírus támadás, aminek hatására országos hiány alakult ki bizonyos élelmiszerekből, például sajtokból egyes áruházláncokban.
• Logisztikai nehézségek – hazánkban is súlyos hatása volt a Szuezi-csatornát 2021-ben hat napra eltorlaszoló Evergreen hajó okozta szállítási problémáknak.
• És bár nem klasszikus kockázat, de ide sorolhatóak a jövőbeli üzleti tevékenységre is jelentős hatást gyakorló ESG, mint új szabályozás generálta kihívások.

Amint azt tapasztalhattuk, a fenti kockázatok gazdasági kilengéseket okozhatnak. Ezeknek a kilengéseknek és bizonytalanságoknak a következményeit pedig a szállítói lánc tagjai közvetlenül érzékelik. Sőt, nemcsak érzékelik, hanem elszenvedik a veszélyek okozta hatásokat. Lássuk, hogy egy szállítói lánc szereplője hogyan függ egyrészt a vevői, másrész a beszállítói partnerektől, és miért szükséges a kockázatelemzésre energiát fordítania!

Vevői kockázatok

A céget vevői oldalról fenyegető fő kockázat viszonylag egyértelmű, és sajnos nem újkeletű. Ahogy a bevezető felsorolásban is leírtuk, a vevőink oldaláról a legnagyobb problémát az jelenti, ha az áru vagy szolgáltatás ellenértéről kiállított számlát a vevő nem időben, illetve egyáltalán nem egyenlíti ki. Az elmúlt évek ezt a régről ismert kockázatot úgy súlyosbították, hogy a különböző jelentős „válságok” – COVID, energia árak emelkedése, infláció stb. – egymást követték. Az első válsághelyzetnél még meglévő céges tartalékok idővel elfogytak. Ugyanígy jelentősen beszűkültek az egyes nemzetek kormányainak erőforrásai is, melyeket a különböző gazdasági mentőcsomagokra allokálni tudtak. Ez oda vezet, hogy számos iparágban fizetési problémák keletkeznek, amelyek az adott szektor szállítói láncán végig is gyűrűznek.

Ráadásul az ezzel kapcsolatos jövőbeli folyamatok nagyon nehezen jósolhatóak meg. A jövőre vonatkozó következtetéseket múlt béli események vizsgálatából lehet levonni és előre vetíteni. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján ez azonban nem igazán lehetséges, mert olyan helyzetek követték egymást, amelyeknek a jövőbéli bekövetkezésére alapozni nem lehet. Ugyanakkor azt sem gondolta senki a múltban, hogy ezek az egyenként extrém mértékű kockázatok egymást követve bekövetkeznek és összeadódik a hatásuk.

A hitelbiztosítási szektor már a COVID elterjedésekor számolt a tömeges fizetésképtelenség megjelenésével, de a pontos ideje és mértéke nem volt megjósolható. Ma ott tartunk, hogy exponenciálisan növekednek a nemfizetési károk. Az egyik, Magyarországon is jelen lévő biztosító tapasztalatai alapján 2021-ben 4-5 ezer darab nemfizetési kárt regisztrált. Ez a szám 2022-re 8 ezerre nőtt, 2023-ban szeptemberig pedig már 11 ezer kárral szembesült. A kárkifizetések mértéke is növekszik. Egyelőre sok kisebb kárról beszélhetünk, ugyanakkor bizonyos ország kategóriákban növekszik a kárkifizetések nagysága, valamint a kiszámíthatatlan ügyek (például csalások) száma is. Az említett biztosító adatai szerint a tartozások 15 százaléka határidőn túli fizetés, és a vevői kötelezettségek 3-4 százaléka bent is marad a tartozási láncban, vagyis nem kerül kiegyenlítésre.

Egy biztos: a vevők romló fizetési hajlandóságából eredő kockázatokra kereskedelmi hitelbiztosítással mindenképp fel kell készülnie minden gazdálkodó szervezetnek.

Beszállítói kockázatok

A beszállítók kockázatainak vizsgálata ugyanolyan fontos, mint az előbbi témakör, hiszen egy ilyen szereplő gazdasági nehézsége vagy összeomlása is komoly kárt, fennakadást tud okozni. Az a tapasztalat, hogy ezen kockázatok vizsgálata a vevői oldalénál sokkal összetettebb dolog, és ráadásul a legtöbb cég gyakorlatában alig jut rá idő. Pedig a supply chain-ben előttünk álló partnervállalatok külső és belső ellátási folyamatait, láncolatait át kell világítani. Meg kell vizsgálni, hogy milyen kockázat rejlik abban, ha a cég legfontosabb kulcsbeszállítói kiesnek a láncolatból. A nagy nemzetközi cégcsoportoknál létezik felelős személy vagy csoport az ellátási lánc kockázatainak kezelésére. Náluk általában ez centralizált funkció, ahol csoport szintű döntéseket hoznak meg, máshol termékvonalanként elkülönülten foglalkoznak vele. Bármelyik modellt alkalmazzák is, kisebb létszámú apparátus foglalkozik ezzel, mint a vevői kockázatokkal. Abban nagyon eltérnek a vállalatok, hogy milyen rendszerrel támogatják ezt a tevékenységet. Egy felmérés során megkérdezett vállalatok fele Excel megoldást használ, 25 százaléka SAP funkciókat, 8 százalék pedig az ERP rendszere funkcióit, míg 18 százalék nem rendelkezik rendszer általi támogatással.

Felmerül a kérdés, hogy milyen információkat célszerű ezen a téren vizsgálni és rendszeresen nyomon követni. Ahogy a vevők esetében, természetesen ezen az oldalon is lényegesek a hivatalos forrásból származó, vagy az önbevalláson alapuló pénzügyi adatok. Ezek mellett ugyanakkor célszerű megvizsgálni egyéb információkat is, mint például, hogy:

• Mióta működik a cég?
• Hány beszállítója van?
• Milyen a likviditása és a hitelképessége más cégekkel összevetve?
• Milyen szerződéseik vannak?
• Mennyire van kiszolgáltatva egy adott cégnek a beszállító, vagyis mekkora az úgynevezett dependence rate: a mi cégünknek szállított forgalma a teljes forgalmának az arányában?

Továbbá a partnernél végzett helyszíni auditok eredményeit is ki kell értékelni, időnként felülvizsgálni és frissíteni, és ugyanilyen fontosnak tekintendők az úgynevezett compliance szempontok. Érdemes a rendelkezésre álló adatokat úgy rendszerezni, hogy azokból fel lehessen állítani a beszállítókra vonatkozó kategóriákat, ezekbe besorolni a cégeket és döntést hozni, hogy kivel dolgozunk együtt. A felülvizsgálat azért fontos, mert a folyamatosan változó körülmények következtében változhat az adott partner helyzete, ezáltal besorolása is, ami befolyásolhatja a vele történő további együttműködést.

Mi lehet a megoldás?

Minden vállalkozás saját érdeke, hogy a beszállítói oldal kockázataival is tisztában legyen. Mint láttuk, ez azonban összetett és időigényes tevékenység, amire általában nincs humán erőforrás, és nem állnak rendelkezésre a szükséges információk sem.

Kockázatkezelési tanácsadói oldalon azonban rendelkezésre áll az a szaktudás és biztosítói kapcsolatrendszer, amely megfelelő megoldást nyújt erre a problémára. Ma már létezik olyan szolgáltatás, amelynek keretében a céginformációt jelentős mértékben kiegészítő hitelbiztosítói tudás és konkrét információ birtokában, adott beszállítóra képezhető egy úgynevezett kockázati érték, amely alapján felállíthatók azok a kategóriák, amelyek azt mutatják meg, hogy mennyire kockázatos a cég. Ráadásul ez nem egy statikus állapotot nyilvántartó rendszer. Figyelemmel kíséri a változásokat, és akár pozitív, akár negatív irányú változásról jelzést ad, kiegészítve azzal az információval, hogy mi áll a változás hátterében. Ezek alapján kerül a szállítói láncban rejlő kockázatokra odafigyelő cég olyan pozícióba, hogy a megfelelő döntést képes legyen meghozni minden egyes beszállító kapcsán.

A Marsh szakértői csapata – biztosító partnerével közösen – hozzáférést nyújt ehhez az innovatív, még széles körben még nem elterjedt, de annál értékesebb megoldáshoz, amely versenyelőnyt jelenthet az azt igénybe vevő cégek számára.