A KONJUNKTÚRAMUTATÓ ALAKULÁSA
A GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 1 867 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 31. között zajlott. A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.
A GVI Konjunktúramutató az októberi +22 ponthoz képest egy pontot esett, jelenleg +21 ponton áll. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról másfél év alatt lényegében vissza emelkedett a koronavírus járvány kitörését megelőző értékre (2019. október: +40 pont; 2021. október: +39 pont), 2022 második félévében azonban ismét jelentős csökkenés történt, amit részben ellensúlyozott a 2023. tavaszi emelkedés, 2023 októberében azonban ismét enyhe visszaesés következett be, amit részben korrigált, de nem ellensúlyozott a 2024. áprilisi emelkedés. A mutató jelenlegi szintje ugyanakkor 2 ponttal magasabb az egy évvel ezelőtt mért értékéhez képest.
Az üzleti klíma megyénként történő összevetése értékes információkkal szolgálhat a vállalkozások régióspecifikus üzleti várakozásairól. Az eredmények minden megye tekintetében pozitív vélekedést sugallanak, azonban regionális eltérések is megmutatkoznak. A főváros esetében kiegyensúlyozott gazdasági kilátásokra utal Budapest +22 feletti pontértéke. A KSH által közzétett legújabb 2023-as GDP adatok alapján mért gazdasági teljesítményektől eltérő módon (Baranya megye GDP-je a budapesti 6,6 százaléka) a konjunktúramutató alapján Baranya megyében a fővárosiéhoz hasonló várakozások azonosíthatók. Az üzleti várakozások ennél pozitívabbak Nógrád megyében (+49,1 pont), Komárom Esztergom megyében (+31 pont), Somogy megyében (+34 pont) és Vas megyében (+30,6 pont).
A GDP értékek ezekben a megyékben sem igazodnak az üzleti várakozásokhoz, ami természetesen a gazdasági szerkeze és a konjunktúramutató szubjektívabb sajátosságaiból is adódik, mivel a nagyvállalatok jelentős GDP hozzájárulást generálhatnak megyei szinten, ami a helyi vállalkozások konjunktúraérzetét nem feltétlenül befolyásolja. A konjunktúramutató értékei alapján emiatt kijelenthető, hogy e térségekben a vállalkozások üzleti várakozásai a fennálló gazdasági körülmények között kimondottan kedvezőek, amit a stabilnak ítélt ipari háttér, az exportorientált tevékenységek és a munkaerő-piaci feltételek várható javulása okoz.
A konjunktúrakutatás alapján a vállalatméret is jelentősen befolyásolja a céges várakozásokat. Az eredmények azt jelzik, hogy minél több főt foglalkoztat egy vállalkozás, annál pozitívabbak a várakozásai a konjunktúrát illetően. A mikrovállalkozások (foglalkoztatottak száma<10 fő) körében -7 pont, a kisvállalkozások (10<foglalkoztatottak száma<49) esetében +6 pont, a középvállalkozások (50<foglalkoztatottak száma<249) tekintetében pedig +32 pont lett a konjunktúramutató értéke, aminél csak a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok +39-es pontértéke volt magasabb. A vállalatméret szerinti konjunktúramutatók értékei azt sugallják, hogy a különböző méretű vállalkozások eltérően érzékelik a gazdasági helyzetet, mivel a gazdasági kilátások megítélése összefügg a vállalkozások méretéből fakadó strukturális adottságokkal és piaci pozíciókkal.
Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy az erőteljesen exportorientált vállalkozások konjunktúra-várakozásai (+35 pont) számottevően pozitívabb képet mutatnak, mint azoké a vállalkozásoké, amelyek részben (+19 pont), vagy egyáltalán nem folytatnak külpiaci tevékenységet (0 pont). A konjunktúramutató alindikátorai alapján a vállalatvezetők az előző évhez képest pesszimistán ítélik meg az építési- és a gépberuházásokat. A jelenlegi üzleti helyzet, a várható üzleti helyzet, a jelenlegi és várható jövedelmezőség, a megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban viszont pozitívabb megítélést kapott, mint októberben.
SZŰKÜLŐ MUNKAERŐKERESLET, LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS
A vállalkozások a következő fél évben kissé nagyobb mértékű munkaerőkeresletre számítanak: az egyenlegmutató +9 ponton áll, vagyis 11 ponttal magasabb 2024 októberhez viszonyítva. Ez azt mutatja, hogy 2025. áprilisban többségben vannak azok a cégek, amelyek a következő félév folyamán létszámbővítést terveznek. Mindez a munkaerőhiányos piaci helyzet jelentős enyhülésére/megszűnésére utal.
Gazdasági ágak szerint vizsgálva az adatokat, a várható munkaerőkereslet almutatója az ipari vállalkozások körében a legmagasabb (+11,1 pont), míg az építőiparban (+10,0 pont) szintén jelentős pozitív értéket mutat. A szolgáltató vállalatok esetében a mutató +2,0, a kereskedelemben viszont továbbra is negatív, –2,8 ponton áll. Tulajdonforma alapján a külföldi (rész)tulajdonban álló cégek várakozásai jóval kedvezőbbek (+6,3 pont), mint a tisztán hazai tulajdonban lévő vállalatoké (+13,2
pont). Exportorientáció szerint a döntően exportáló cégek körében a mutató enyhén negatív (–1,7 pont), a részben exportálók esetében –1,1, míg a nem exportáló
vállalatoknál –1,1 pont az érték.
Létszámkategóriák szerint a legfeljebb 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások –1,7 ponton állnak, a 10–49 fős kisvállalkozások esetében –4,7, az 50–249 fős középvállalatok körében +11,4 pont a mutató értéke, míg a 250 fő feletti nagyvállalatoknál +19,1 pontot mértek.
Összességében a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok és a nagyvállalatok esetében figyelhetők meg a legmarkánsabb létszámbővítési szándékok a következő félévre vonatkozóan. Ezzel szemben a kis- és középvállalkozások, valamint a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő cégek továbbra is visszafogott, helyenként negatív várakozásokat jeleznek. A 2024 októberi adatokhoz képest a legnagyobb pozitív elmozdulást az ipari cégek mutatták (+10,9 pont), míg a kereskedelemben és a kisvállalkozások körében enyhe romlás tapasztalható (–1,7 és –2,0 pont). A szolgáltató szektorban 4,6 ponttal nőtt a mutató, az összes többi kategóriában szintén javulás volt megfigyelhető.
A kutatás részletes eredményei elérhetőek az alábbi oldalon:
