Jöhet az áramellátás adagolása?

Jöhet az áramellátás adagolása?

Londoni piaci elemzők szerint az európai földgázárak rendkívüli emelkedése felveti annak lehetőségét, hogy az európai kormányok végső eszközként az üzleti szektor vagy a lakosság áramellátásának adagolására kényszerülhetnek, és ez érzékelhető gazdasági veszteséget okozna az euróövezetben.

Az egyik legnagyobb londoni elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában azt valószínűsíti, hogy az európai földgázárak a következő egy évben is történelmi magasságokban, a készletek ugyanakkor aggasztóan alacsony szinten maradnak.
A ház szerint ebben a helyzetben nem elképzelhetetlen, hogy az európai kormányok végső eszközként az áramellátás adagolásához folyamodnak.
Ennek gazdasági hatásai sok tényezőtől függnek, de például ha az euróövezetben az idei télen 10 százalékkal csökkenne az áramfelhasználás, az 3 százalékkal csökkentené az ipari termelést és 0,5 százalékkal a negyedéves megtermelt hazai összterméket (GDP) – áll a Capital Economics tanulmányában.
A ház szerint a leginkább informatív összehasonlítási és modellszámítási alap Európa számára Japán példája. Amikor a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa után, 2012-ben a japán hatóságok 15 százalékot meghaladó mértékben csökkentették az áramfelhasználást, ez annak az évnek a végére az ipari termelés 4 százalékos visszaesését okozta.
Ebből levezethetően arra lehet következtetni, hogy a gazdaság energiaellátásának minden 10 százaléknyi csökkentése negyedévenként hozzávetőleg 3 százalékkal csökkenti az ipari termelést – közölte a Capital Economics.

A cég szerint nagy vonalakban ez érvényesült akkor is, amikor Nagy-Britanniában 1974 elején a kormány két hónapra 40 százalékkal csökkentette az áramellátást, és ez az ipari termelés 7 százalékos zuhanását okozta.
A ház szerint ha Európában adagolni kellene az áramellátást, a kormányok valószínűsíthetően a lakosság és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük a kórházak ellátásának biztosítását részesítenék előnyben, így az adagolás fő terheit a nagy energiaigényű ipari szektorok – például a fém- és a vegyipari gyártók – viselnék.

Ez a forgatókönyv azt is jelentené, hogy az olyan magasan iparosodott gazdaságok szenvednének el nagyobb mértékű ipari termeléscsökkenést, mint például Németország – áll a Capital Economics tanulmányában.
Más nagy londoni házak az olajárak tartós emelkedését is valószínűsítik.

A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében közölte: a korábbinál magasabb, 50-70 dolláros sávban várja középtávon a nyersolaj hordónkénti árfolyamát, tekintettel a folyamatosan élénkülő keresletre.
A Moody’s elemzői hangsúlyozzák azt is, hogy az energiaipar kitermelői szektora által végrehajtott beruházások értéke továbbra is jelentősen elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől a nyersolaj- és a földgázárak meredek ívű emelkedése ellenére is.
A kitermelési tevékenységben eszközölt új beruházások értéke egyelőre csekély mértékben emelkedik a tavalyi 30 százalékos zuhanás után, és a termelők még 2022-re is konzervatív beruházási terveket dolgoztak ki – áll a Moody’s  londoni helyzetértékelésében.
A hitelminősítő szerint a kitermelő vállalatoknak középtávon jelentősen emelniük kell beruházási ráfordításaikat a készletek teljes visszatöltése és a jövőben termeléscsökkenés elkerülhetősége végett.

Forrás: MTI

Adjon visszajelzést!