Merre tovább, autóipar?

Merre tovább, autóipar?

Iparági változások a következő évtizedben

 

Az önvezető funkciótól kezdve az elektromobilitásig az autógyártás forradalmat él át. Hogyan alakítják át a gazdasági, politikai és technológiai tényezők az iparágat a következő évtizedben? Milyen hatással lesz mindez a beszállítók tevékenységére? A Deloitte stratégiai előrejelzése több lehetséges forgatókönyvet felvázol.

Az autóiparban jelentős strukturális változások kezdődtek, amelyeknek a kimenetelét összetett technológiai, társadalmi, politikai, piaci és környezeti tényezők határozzák meg. A villanyhajtás fejlesztése és a digitalizáció egyre nagyobb teret nyer a gépjárműgyártásban, miközben az önvezető technológiák is folyamatosan fejlődnek. De a beszállítói iparágnak nemcsak ezekre kell felkészülnie, hanem a geopolitikai faktorokra, a klímavédelmi szabályozások szigorítására, a megrendelésállomány változására és a gyártók (OEM) felől érkező nyomásra is. Utóbbiak részéről ugyanis erős elvárásként jelenik meg a költségcsökkentés, miközben az elektromos és önvezető trendek miatt egyre fontosabbá válnak a fejlesztések is.

 

1.      Specializálódott óriásvállalatok

Az első forgatókönyv liberalizált globális kereskedelmet, növekvő gazdaságokat és technológiai innovációkat ír le, amelyeket a nemzetközi szabályozási együttműködés támogat. 2023-ra a világgazdaság kilábal a koornavírus-járvány okozta válságból, az újraindulás korábban nem látott gazdasági növekedéssel jár.

Az akkumulátoros elektromos járművek egyre népszerűbbek és az állami szubvenciókkal egyre megfizethetőbbek, valamint a szoftveres megoldások előnybe kerülnek a hardveresekkel szemben, ami a technológiai cégeknek kedvez. Fejlődik az autómegosztó üzletág, terjednek a robottaxik. 2025-ben az elektromos autók részaránya már számottevő az autópiacon, ugyanakkor a globális autóeladások visszaesnek 2030-ra.

A hagyományos, nagy beszállítók azonban elég jól felszereltek ahhoz, hogy ebben a forgatókönyvben is előnyökben részesüljenek, még úgy is, hogy a versenyhelyzet egyre fokozódik. Az autóipari beszállítók versenyképes specializált óriásokká fejlődnek, melyek lefedik a beszállítói lánc legalább egy kulcsfontosságú részét, míg a gyártók 2030-ra veszíthetnek jelentőségükből, ki lesznek szolgáltatva a techcégeknek és a saját korábbi beszállítóiknak.

 

2.      Mobilitási szigetek

A második egy geopolitikai feszültségektől sem mentes forgatókönyv, melyet protekcionizmus jellemez. A gazdasági növekedés stagnál és a szabályozási prioritások nemzetközileg eltérnek, ami gátolja a technológiai haladást. Az autógyártók egyre inkább a saját piacukra koncentrálnak, a koronavírus-járvány hatásai miatt 2023-tól egyre kevesebb új autót vesznek, a mobilitás új alapokra helyeződik.

A helyi beszállítók az innováció fontos mozgatórugóivá válnak, míg a gyártók a beruházásokért küzdenek. Az autóipari beszállítók összefognak a technológiai szereplőkkel, és nemzetközi partnerségeket kötnek szoftveres megoldások, járműplatformok és az erre a célra gyártott alkatrészek fejlesztése érdekében. 2030-ra a beszállítók és techcégek uralják a járműipart.

 

3.      A magányos út

A harmadik esetben a regionális piacok izoláltan működnek és az autógyártók kerülnek fölénybe. A második lehetőséghez hasonlóan ezt is nemzetközi érdekellentétek, lassú gazdasági fejlődés (recesszió) és stagnáló technológiai haladás jellemzik. 2025-re megerősödnek a populista politikai erők, amelyek gátat szabnak a gazdasági fejlődésnek.

A belsőégésű motorral rendelkező járművek 2030-ban még mindig jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek, az akkumulátoros elektromos autók terjedése lelassul. A globális technológiai ökoszisztéma széttagolt, Kína visszavonul a nemzetközi piacoktól, az autópiacot az ázsiai kereslet hajtja. A regionális piacok elszigetelődésével az OEM-ek központi szerepet játszanak a szoftveres innovációban. Saját operációs rendszereket fejlesztenek és befektetnek a mobilitási platformokba is, illetve újraszervezik ellátási láncaikat. A beszállítók erősen az autógyártóktól függnek.

 

4.      Átméretezhetőség a túlélés érdekében

A negyedik narratíva elsősorban az ázsiai, főleg kínai beszállítók globális terjeszkedésével számol, ami ösztönzi az árversenyt. Kína megnyitja belső piacait. A nemzetközi szabályozási együttműködés elősegíti az innovációt és jelentős előrelépést ösztönöz az akkumulátoros elektromos járművek fejlesztésében.

Az ázsiai országokban 2025-re nő a járművek értékesítése, míg az iparosodott nyugati országokban csökken. A járműarchitektúra erősen szabványosítottá válik, melyet az autógyártók tartanak kézben. Utóbbiak ezáltal innovációs vezetőkké válnak és fölénybe kerülnek a beszállítókkal szemben.

 

Mit tehetnek a beszállítók?

Meg kell találniuk az arany középutat: egyrészről nyereségesen kell működtetniük meglévő tevékenységüket, másrészről alkalmazkodniuk kell az iparágban végbemenő jelentős változásokhoz is. Ennek első lépése a lehetséges következmények számszerűsítése, ami lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy optimalizálják stratégiájukat és újszerű együttműködéseket alakítsanak ki. A stagnáló üzletágakról el kell dönteniük, hogy hosszú távon megéri-e működtetni őket vagy meg kell fontolniuk a bezárásukat. Általános ökölszabály, hogy agilis folyamatokra és aktív portfóliókezelésre van szükség – olvasható a Deloitte szakembereinek tanácsa.

(jarmuipar)

Adjon visszajelzést!