Pandémia és logisztikai trendek

Pandémia és logisztikai trendek

Digitalizálódás  és Kína térhódítása 2030-ra

 

A COVID-19 világszerte jelentős változásokat eredményezett a logisztikai szektorban. Ingadozó kereslet, a beszállítások egyenetlensége, az e-commerce drámai térhódítása, a logisztikai igények átrendeződése. Ipar 4.0 és 5G. Vajon hogy hat mindez egymásra, és milyen új világot hoz ez létre a logisztikában?

Ma már egy gombnyomással szinte bármi vásárolható online, házhozszállítással, egyre rövidebb szállítási határidőkkel. A logisztikai iparág nagyot profitálhat az új igényekből, ha lépést tud tartani velük technológia és szaktudás oldaláról. A vállalatok újragondolták a készletszintek optimalizálásának és a piacra jutás gyorsaságának növelési lehetőségeit, az ellátási lánc digitalizálását és outsourcing-ját, illetve az intralogisztika hatékonyság tartalékait és a hatékonyság növelési lehetőségeit.

 

Továbbra is növekedés várható az intralogisztikában nemzetközi szinten

A logisztikának több válfaja közül a pandémia alatt elsősorban az intralogisztika változása volt megfigyelhető, azaz az anyag/áru kapun belüli beérkezésétől a készáru kamionra tételéig történő munkafolyamatok, az anyagok és áruk mozgatása és tárolása a cégen belül.  A globális intralogisztikai piac várhatóan 15,5 százalékos éves növekedési ütemben fog növekedni 2030-ig. Ezen belül is a vállalati ellátási láncba integrált intralogisztikai optimalizálás adhatja a növekedés fő motorját. A piac rohamosan, 14,3 százalékkal növekedett az elmúlt öt évben is, világszerte. Az ipar 4.0 kezdete átfogóan arra kényszerítette a logisztikai iparág vertikumát, hogy az ellátási lánccal hálózatban digitalizálódjon. Ehhez már csak a piaci információk alapján történő gyártásnak és anyagáramlásnak kell integrálódnia. A globális átrendeződés újabb eleme, hogy a világ mai gyártóközpontja, Kína 2030-ra már a világ logisztikai epicentruma is lesz.

 

Megnövekedett automatizáció, digitalizáció a pandémia alatt

A pandémia hatalmas lehetőséget biztosított az ellátási lánc digitalizálására a gyártó- és a szolgáltatóipar számára egyaránt. Talán a két legnagyobb növekedést jelentő technológiát a cobotok (co-working robots) és az automatizálási szoftverek jelentik. Az együttműködő robotok, a cobotok például a csomagológépek és a mechanikus karok. Ezek csökkentik a szedési és csomagolási műveletekhez szükséges fizikai erőfeszítéseket, és látványosan növelik a munka sebességét. Ezekkel és az intralogisztikai rendszerbe épített raktárkezelő szoftver segítségével biztosítható az ellenőrzött és egyenletesen felosztott munka. A vállalatok jelentős összegeket fektetnek be a raktárkezelő szoftverekbe. Ezek biztosítják a gyorsabb és nagyobb eséllyel időben történő szállítást, és segítik a tervezést is, ami versenyelőnyt biztosít az innovatív vállalatoknak – derült ki a FactMR.com jelentéséből. A legtöbb előnyt talán az élelmiszeripar érheti el, erre a területre külön is fejlesztenek szoftvert. Sőt, nem csak raktárkezelési szoftverek lesznek népszerűek, hanem az integrált intralogisztikai szoftvermegoldások is.

 

Mi várható itthon?

A pandémia berobbanása a vendéglátóipar és például a söripar iránti kereslet drasztikus visszaesését eredményezte, míg az egészségügy és a szabadidős vagy az otthoni wellnesst támogató termékek piaca rohamos ütemben megugrott. A hagyományos gépparkkal és sok kezelővel üzemeltetett raktárakban a hirtelen jött változásokat nehezebb kezelni, kevés munka esetén a munkaerőt ugyanúgy fizetni kell, maximalizált munkaterheléskor pedig nem elég a munkaerő, ilyenkor a hagyományos targoncákkal, anyagmozgatókkal és raktári rendszerekkel a maximális áteresztőképesség erősen korlátozott. Persze teljesen robotizált működés esetén a drága robotok kihasználása is kérdéseket vet fel, ésszerű folyamattervezéssel és optimális automatizálással, a házon belüli és outsource-olt logisztika arányának optimalizálásával a jövőben várható hasonló helyzetekre fel lehet már készülni.

A tervezéskor fontos, hogy a költségeknél ne pusztán az azonnali bekerülési költséget, hanem a működési- és szerviz költségeket, illetve a gépek anyagmozgatási hatékonyságát vegyük számításba. A valós és tényleges igények alapján kell kalkulálniuk a cégeknek és ehhez kell igazítani a rendszereiket, szoftverüket és eszközeiket. Manapság minden eddiginél hatékonyabb, megtervezett, a lehetőségekhez képest célszoftverrel támogatott, félautomatizált vagy automatizált intralogisztikai rendszerekre van szükség, amelyet rugalmasan lehet fejleszteni a tervezhető és nem tervezhető kapacitások változásának függvényében.

 

A top 4 dolog, amire ügyeljenek a cégek a logisztikai fejlesztéseik során:

1, folyamattervezést valódi iparági gyakorlattal rendelkező szakemberekkel végezzék – a gyártó cégek nem mindig megfelelőek erre, mivel azok a saját terméküket kívánják értékesíteni.

2, nem mindig az automatizálás a megoldás, mert annak a költségei gyakran nem térülnek meg – hiába fektetünk robotokba, ha azok ára a hullámzó igények esetén ugyanúgy tőkeköltséget jelent, miképp a munkaerő munkaerőköltséget.

3, a szoftvereknek egyre inkább a teljes gyártással és supply chain folyamatokkal kell integrálódniuk a piaci visszajelzések alapján tervezett anyagáramlási rendszerekkel is.

4. költséges beruházások előtt a cégeknek először az egyszerűbb hatékonysági lehetőségeket kell áttekinteniük, mint például egy targonca beszerzés, ahol nem csak az ár, hanem az eszköz teljes életciklus során bizonyított hatékonyságát kell figyelembe venni.

Adjon visszajelzést!