Benzinárlimit – új vállalati adó, ami beindítja a benzinturizmust?

Benzinárlimit – új vállalati adó, ami beindítja a benzinturizmust?

November 11-én jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy felső határt szab meg a kormány a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti áraként, a maximum ár a következő 3 hónapban 480 forint lesz. A benzinkutak nem kapnak kompenzációt. Arról, hogy milyen makrogazdasági következményei lehetnek a döntésnek, valamint hogy milyen forgatókönyvek várhatóak ezután, Jobbágy Sándort, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzőjét kérdezte a Forbes.

 

A sokakat leginkább foglalkoztató kérdés természetesen az, hogy vajon segíthet-e mostani döntés kordában tartani az inflációt. Jobbágy úgy látja, változatlan körülmények mellett az ármaximalizálás maga után vonhatja, hogy az infláció mértéke csökken. „Nagy valószínűséggel új csúcs jött volna novemberben, az előzetes várakozások 7 százalék körüli értéket valószínűsítettek” – mondja. Az ármaximalizálás hétfőn lép érvénybe, így csak november második felére hat ki, de Jobbágy szerint a novemberi inflációs adatokon már így is meglátszódhat, bár összességében „így sem lesznek nagyon fényesek”.

„A benzin ára fontos az inflációs várakozások szempontjából, mert ezzel napi szinten szembesülnek a fogyasztók, erősen befolyásolja a várakozásukat – mondja, hozzátéve: a benzinár növekedésének hatása „el tud terjedni” más termékek árában is, például a szállítási költségek miatt. Az infláció kapcsán azt is érdemes kiemeli, hogy a mostani emelkedésben sok olyan tényező van, amit a jegybank a monetáris politikájával már nem tud megfékezni, a benzinár korlátozása viszont alkalmas lehet a növekedés tompítására.

Az, hogy a döntés hogyan hat ki az üzemanyagkínálatra, nagyban függ a nemzetközi trendektől. A tovább emelkedő olajárak dilemma elé állíthatják a kisebb forgalmú benzinkutakat, hogy érdemes-e továbbra is nyitva tartaniuk. Jobbágy szerint fontos azonban kiemelni, hogy a mostani korlátozás a normál üzemanyagra vonatkozik, a prémiumokra nem, illetve az esetleges bezárások kapcsán szempont az is, hogy milyen egy-egy benzinkút árbevételének összetétele.

„A kisebb kutak esetében elképzelhető, hogy rövid távon átmeneti bezárás mellett döntenek és kivárnak, elsősorban ott, ahol a forgalom nagy része ebből a limitált árú benzinből származik. Azok vannak most könnyebb helyzetben, ahol a forgalom nagyobb része prémium termékekből vagy más termékekből áll, illetve akik az országhatár közelében üzemeltetnek kutat és számíthatnak az esetleg megnövekedő külföldi keresletre.”

A szombaton kiadott kormányrendelet alapján a bezáró kutak helyére az innovációs miniszter ideiglenes üzemeltetőt nevezhet ki, de a rendelet azt is szabályozza ki és mit árulhat, így lehet olyan is, aki a prémium terméket is a hatósági árszinthez igazítva lesz kénytelen árulni.

Áruhiányra azonban nem számít a következő időszakban. „A Mol a legnagyobb forgalmazó, nála a kérdés 1-2 hónapos távon nem fog felmerülni, hiszen csak kismértékben csökken a nyeresége. Ha az idei évét nézzük, van egy olyan puffer, ami terven felüli nyereséget jelent, azaz van mozgástere.

De kérdés, hogy mennyire fenntartható egy ilyen intézkedés, hiszen közgazdaságtani nyelvre lefordítva egyfajta vállalati különadóként is felfogható.”

Mi lesz, ha letelik a 3 hónap?

„Ha emelkednek a nemzetközi olajárak, három hónap múlva lehet egy olyan kényszer, hogy muszáj fenntartani a korlátozott árazást, különben még rosszabb lesz a helyzet” – mondja Jobbágy. A régióban Horvátország hozott hasonló döntést, ők az aktuális piaci árhoz sokkal közelebb limitálták a benzinárat, első körben egy hónapra. Jobbágy szerint azonban a nemzetközi összehasonlításokkor érdemes az infláció szintje mellett azt is szem előtt tartani, hogy melyik országban milyen bérek jellemzőek, hiszen nem mindegy, hogy hol mekkora terhet jelent a vásárlóknak a magas benzinár. „Ez is befolyásolja, hogy felmerül-e valahol egyáltalán a kérdés, hogy beleszóljanak. Nehéz mérni, de az is szempont lehet, hogy egy bizonyos kormány általánosságban mennyire érzékeny a piaci árak befolyásolására – mondja. – Nem általános az ilyen típusú intézkedés, de nem is példa nélküli.”

Hozzáteszi azt is, hogy később is jöhetnek még áremelkedési hullámok. „A kérdéskör nagyban szól arról, hogy az elmúlt években világszerte kevés beruházás ment végbe az olajszektorban, mert erős átcsoportosítási igény volt jellemző a környezetbarátabb termelés és az elektromos autók irányába. Mivel azonban nem állhatunk át egyik napról a másikra, ez okoz most kínálati problémákat.

Ez az átállás zajlik jelenleg, ki tudja, még hány évig. Ez okozhat még olajár-emelkedési hullámokat.”

Makrogazdasági szempontból hasonló döntéseknél felmerülő kérdés az is, hogy kihat-e költségvetésre. Mivel azonban a mostani döntéssel párhuzamosan a benzinre kivetett adó nem változik, és a kutak sem kapnak kompenzációt, a költségvetést ez a döntés közvetlenül nem érinti.

Mit szól az MNB?

A múlt heti döntés olyan szempontból is érdekes, hogy épp megelőzi Magyar Nemzeti Bank ülését. „Az MNB nagy dilemma elé kerül, mert a pénzpiaci árazás napról napra egyre nagyobb kamatemelést áraz be, miközben az MNB azt az előrejelzést adta, hogy 15 bázispontot fog emelni. A forint is elég gyenge, így a piaci szereplők nemcsak hogy 30 bázispontot, de annál is nagyobb kamatemelést áraztak be.” Jobbágy úgy látja, a benzinár limitálása szerepet játszhat majd az MNB döntésében, „ami esetleg amellett szólhat, hogy a várakozások ellenére maradjon a 15 bázispontos mértéknél, és esetleg decemberben vizsgálja felül a további lépéseket.”

 

 

 

Adjon visszajelzést!