Mennyit keresnek Magyarországon a logisztikai és beszerzési területen dolgozók? Tisztában vagy vele, hogyan alakultak a bérek a szektorban az elmúlt egy évben? Legyen szó beszerzésről, raktározásról vagy a teljes ellátási
2025 nem volt összeomlásszerű év – de nem is volt nyugodt. Az MLBKT 2026 elején végzett évindító felmérésére 40 hazai szakember adott választ, ami ugyan nem reprezentatív statisztika, de nagyon tiszta képet ad arról, hogyan gondolkodnak ma
2026. május 6–7. között ismét megrendezésre kerül a Magyar Szállítmányozók Napja, a hazai szállítmányozási és logisztikai szakma egyik legfontosabb éves találkozója. A visegrádi konferencia célja, hogy átfogó képet adjon
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított februári értéke: 51,3. Februárban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar mérsékelt bővüléséről számoltak be. A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire
Február 19-én került sor a Tatai Regionális Ellátási Lánc Platform (TRELP) első szakmai rendezvényére. A platform a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, az
Az e-kereskedelem és a logisztika meghatározó szakmai fóruma indult újra 2025 decemberében, melyet évindító ülésén erősített meg az MLBKT Elnöksége. Az MLBKT E-kereskedelmi Logisztikai Tagozat vezetését Ódor Gergely, az OGL Group ügyvezetője látja el.
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított januári értéke: 49,3. Januárban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar zsugorodásáról számoltak be. A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire a feldolgozóipar
Indítsd be a logisztikai innovációdat! Jelentkezz a Startup Pályázatra és váltsd valóra ötleteidet a supply chain szektorban! Pályázati felhívás A 2023-ban nagy sikerrel útjára indított LogConnect for Startups pályázatunkat 2026-ban
Felkészülés a bértranszparencia életbelépésére a logisztikai szektorban A 2026-tól életbe lépő uniós bértranszparencia szabályozás a magyar logisztikai vállalatok és vállalati részlegek számára is érdemi változást hoz. A korábban megszokott bértitoktartási
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított decemberi értéke: 53,7. Decemberben a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar bővüléséről számoltak be. A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire a feldolgozóipar
Friss hírek
Tisztában vagy vele, hogyan alakultak a bérek a szektorban az elmúlt egy évben?
Legyen szó beszerzésről, raktározásról vagy a teljes ellátási lánc menedzsmentjéről, a hiteles piaci információ aranyat ér – mind a munkavállalóknak, mind a döntéshozóknak.
Úgy gondoljuk, hogy a transzparencia közös érdekünk, ezért idén immár 13. alkalommal hirdetjük meg átfogó kutatásunkat.
Reális képet kapsz: Megtudhatod, hol helyezkedik el a fizetésed a piaci átlaghoz képest.
Segíted a szakmát: Hozzájárulsz egy olyan adatbázishoz, amely irányt mutat a teljes hazai szektornak.
Csak 5 perc: A kérdőív kitöltése rövid, de az eredmények hatása egész évben kitart.
Közös célunk a pontosság: Minél többen töltitek ki, annál részletesebb elemzést tudunk adni a speciális munkakörökről és régiókról is!
2025 nem volt összeomlásszerű év – de nem is volt nyugodt. Az MLBKT 2026 elején végzett évindító felmérésére 40 hazai szakember adott választ, ami ugyan nem reprezentatív statisztika, de nagyon tiszta képet ad arról, hogyan gondolkodnak ma a hazai gyártó és supply chain környezetben dolgozó szakemberek. A válaszadók döntő többsége vezetői, kulcsszereplői pozícióból tekint vissza 2025-re, és próbál előre gondolkodni 2026-ról.
A 2025-ös év kiszámíthatóságát a válaszadók többsége közepes–jó értékre tette. Ez első ránézésre akár pozitív üzenet is lehetne, de a részletek mást mutatnak. Nem arról van szó, hogy a környezet stabil lett volna, sokkal inkább arról, hogy a szervezetek megtanultak egy instabil rendszerben működni. A folyamatos alkalmazkodás vált normává: beszállítói problémák, hektikus kereslet, költségsokkok között kellett működőképesnek maradni.
Ez a „megszokott bizonytalanság” visszatérő motívum a teljes felmérésben.
Amikor a válaszadók megjelölték, mi okozta számukra a legnagyobb nehézséget, egyértelműen kirajzolódott egy összefüggő problématérkép. Az alapanyag- és beszállítói bizonytalanság, az IT- és adatminőségi hiányosságok, a költségek emelkedése, valamint a munkaerő- és kompetenciahiány nem egymástól független tényezőként jelentek meg. Épp ellenkezőleg: egymást erősítő hatásokként.
A gyenge adatminőség rossz döntésekhez vezet, a rossz döntések készletfelhalmozáshoz vagy ellátási hiányhoz, ezek pedig tovább növelik a költségeket. A rendszer „csúszik”, miközben minden funkció külön próbálja kezelni a saját problémáját.
Arra a kérdésre, hogy hol keletkezett a legnagyobb veszteség 2025-ben, a válaszadók toronymagasan a költségek emelkedését jelölték meg. Ez önmagában nem meglepő, de a hangsúly fontos: nem egy-egy rossz döntésről vagy hibáról van szó, hanem strukturális költségnyomásról, amely az egész ellátási láncot érintette.
Másodlagosan megjelent a fluktuáció, a hatékonyság csökkenése és a vevői kiszolgálás romlása is – mind olyan jelenségek, amelyek egy túlterhelt rendszer természetes következményei.
A nyitott kérdésekből kirajzolódó kép kifejezetten őszinte. A válaszadók a romló gazdasági környezetet, a beszállítói lánc szétesését, a csapat megtartását, a kiszámíthatatlan vevői igényeket és a piac megtartását említik. Kevés szó esik innovációról vagy új üzleti modellekről – sokkal több a „hogyan maradjunk működőképesek” típusú reflexió.
Különösen érdekes kontrasztot ad, amikor a válaszadók arról írnak, mire voltak a legbüszkébbek 2025-ben. Itt nem új termékek, áttörő digitalizációs projektek vagy látványos növekedés jelenik meg, hanem költség- és készletcsökkentés, csapatok újraépítése, szervezeti átalakítások túlélése, új vevők megszerzése nehéz környezetben.
Ez világos üzenet: a siker definíciója átalakult. 2025-ben az számított eredménynek, ha egy szervezet nem esett szét, hanem képes volt alkalmazkodni és stabilizálni magát.
Amikor a válaszadók 2026 ellátási láncait próbálják megjósolni, a leggyakoribb válasz az, hogy érdemi javulásra nem számítanak. Ugyanakkor tömeges romlásra sem. Ez az „inkább nem változik” álláspont jól tükrözi a jelenlegi gondolkodást: a szakemberek nem várnak csodát, de nem is készülnek összeomlásra.
2026 sokak szemében nem áttörés, hanem finomhangolás vagy túlélés éve lesz.
Egyre világosabbá válik: az ellátási láncok világa nem „visszatér” a régi normalitáshoz. A bizonytalanság nem ciklikus kilengés, hanem strukturális állapot lett. Ezt nemcsak a hazai partneri felmérésünk válaszai mutatják, hanem a legfrissebb nemzetközi jelentések is.
A World Economic Forum 2026-os Global Risks Report és globális értéklánc-elemzése szerint a geopolitikai fragmentáció, az energia- és nyersanyag-nyomás, valamint a technológiai gyorsulás tartósan átformálja a versenykörnyezetet. A vállalatok többsége már nem átmeneti zavarokra készül, hanem olyan működési modellre, ahol a volatilitás az alapállapot.
Korábban a reziliencia költségtöbbletet jelentett: több készlet, több beszállító, több redundancia. 2026-ban azonban ez a logika átalakul.
A World Bank elemzései szerint a globális értékláncok nem megszűnnek, hanem átalakulnak, és a vállalatok diverzifikációval és regionalizációval csökkentik kockázataikat.
A hazai partnerek válaszaiból az látszik: a teljes relokalizáció nem reális cél, de a másodlagos beszállítók és regionális alternatívák kiépítése már napirenden van.
A 2026-os prioritások között egyértelműen megjelent a beszállítói diverzifikáció, a készletszint optimalizálás és a digitális láthatóság növelése.
A World Economic Forum 2026-os Global Risks Reportja egy olyan időszakot ragad meg, amikor a bizonytalanság vált meghatározó tényezővé a világpolitikában, a gazdaságokban és a társadalmakban. A szakértők pesszimistább kilátásokat látnak nem csak a közeli jövőre, hanem a közepes és hosszú távra is, miközben a világ egyre inkább egy „versengő korszakba” sodródik.
A tanulmány kulcsfogalma: az egyre erősödő verseny nem csak gazdasági, hanem politikai és technológiai frontokon is zajlik. A multilateralizmus — az együttműködés, amely a II. világháború utáni nemzetközi rend alapja volt — gyengül, amint az országok egyre inkább nemzeti érdekeket helyeznek előtérbe.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődés:
A jelentés egyik érdekes tanulsága: a rövid távú kockázati rangsorban a környezeti fenyegetések visszaszorulnak, miközben a geopolitikai és gazdasági kockázatok erősebben előtérbe kerülnek.
Ugyanakkor 10 éves távlatban az extrém időjárási események, a biodiverzitás-vesztés és a kritikus ökoszisztéma-változások újra a top kockázatok között szerepelnek
A tervezett fejlesztések listája egyértelmű prioritásokat mutat. Készlettervezés, forecasting, digitalizáció, AI-alapú döntéstámogatás, automatizáció és kompetenciafejlesztés kerülnek előtérbe. Ezek nem „trendkövető” hívószavak, hanem olyan válaszok, amelyek egyértelműen a 2025-ben átélt fájdalmakra reagálnak.
Fontos jelzés az is, hogy az AI nem, mint távoli jövő, hanem mint jelenlegi hiány jelenik meg.
A 2026-os prioritások között a költségcsökkentés, a költségek szinten tartása és a kockázatok csökkentése dominál. A növekedés megjelenik, de feltételesen: csak akkor elfogadható cél, ha nem borítja fel a már amúgy is érzékeny rendszert.
Ez a gondolkodás azt mutatja, hogy sok szervezetnél a stabilitás még mindig értékesebb, mint az expanzió.
A 2024-2025-ös években a mesterséges intelligencia még sok cégnél pilot projekt volt. 2026-ra azonban a diskurzus megváltozott. A PwC globális CEO-felmérése szerint az AI-ba történő beruházás ma már stratégiai prioritás, különösen az előrejelzés, kereslettervezés és készletoptimalizálás területén.
A partneri felmérésünkben is megjelent: az automatizálás, az adatvezérelt döntéshozatal és a prediktív modellek alkalmazása egyre inkább alapelvárás, nem különleges innováció.
A saját felkészültség megítélése vegyes képet ad. Az ellátási lánc szakmai tudás közepes–jó szintűnek érződik, de a szervezeti együttműködés és a változáskezelés sokkal gyengébb értékelést kap. Ez kritikus felismerés: a stratégiai irányok világosak, de a megvalósításhoz szükséges szervezeti képességek gyakran hiányoznak.
A szakmai fejlődési igényeknél szinte minden válasz ugyanarra fut ki: gyakorlati tudásra. AI-ról, digitalizációról, adatvezérelt döntésekről – de nem elméleti szinten. A kérdés nem az, hogy „mi az AI”, hanem az, hogy hogyan használjam holnaptól a saját működésemben.
Az ellátási lánc funkció 2026-ra túllépett az operatív logisztika keretein. Stratégiai képességgé vált, amely egyszerre biztosít stabilitást és lehetőséget a növekedésre. A jövő supply chain vezetője nem csupán folyamatoptimalizáló, hanem kockázatmenedzser és adatvezérelt stratégiai partner.
A 40 válasz alapján a magyar vállalatok tisztában vannak a fejlesztési irányokkal: digitalizáció, AI, készlettervezés, forecasting. De a valódi kérdés 2026-ban nem az lesz, hogy van-e projekt, hanem az, hogy javult-e a döntésminőség és csökkent-e a rendszer bizonytalansága.
A 2026-os év így nem a radikális expanzióról, hanem az újrapozicionálásról szólhat. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni költségkontroll és rugalmasság, digitalizáció és szervezeti érettség, regionalizáció és globális integráció között, tartós versenyelőnyt építhetnek.
2026 sikere nem látványos ugrásokon, hanem azon múlik, hogy a szervezetek képesek lesznek-e rendszerszinten tanulni, együttműködni és a döntéseiket jobb adatokra alapozni.
Nemzetközi források és háttérelemzések a további elmélyüléshez:
World Economic Forum (WEF) Global Risks Report 2026
OECD – Supply Chain Resilience Review
Kőhegyi Anita
A tanulmány elkészítése során a szerző a partneri felmérés eredményeire, valamint nemzetközi szervezetek jelentéseire támaszkodott. A szöveg strukturálásához és szerkesztéséhez mesterséges intelligencia alapú nyelvi eszköz került alkalmazásra.
2026. május 6–7. között ismét megrendezésre kerül a Magyar Szállítmányozók Napja, a hazai szállítmányozási és logisztikai szakma egyik legfontosabb éves találkozója.
A visegrádi konferencia célja, hogy átfogó képet adjon az ágazat aktuális helyzetéről, különös tekintettel a piaci trendekre, az intermodalitásra, az energetikai és HR-kihívásokra, valamint a robotika és a mesterséges intelligencia szerepére.
Az early bird jegyek 2026. március 15-ig érhetők el.
Részletek és regisztráció: https://szallitmanyozok.hu/hu/esemeny?ev=28
