Társaságunk idén is odaítélte a hazai ellátásilánc-menedzsment szakma legnívósabb elismeréseit. Fennállásunk harmincötödik jubileumát egy ünnepélyes Gála és Díjátadó Est keretében ünnepeltük meg, ahol olyan projekteket és szakembereket tüntettünk ki, akik
Évek óta több kategóriában is meghirdetjük a magyar beszerzési és logisztikai szakma legnívósabb díjait. Az MLBKT kiválóság pályázatainak célja, hogy széles körben megismertesse és elismerje a tehetséget, a példaértékű szakmai
2024-ben is folytattuk a korábbi évben útjára indított kezdeményezésünket, mellyel az ellátási lánc hazai innovációit kívánjuk támogatni. A LogConnect for Startups díjra pályázók között 2024. november 6-án hirdettek nyertest, az
Tegnap kint jártunk a Hungaroringen, a DHL szervezésében, ahol a Forma-1 logisztikájának kulisszái mögé kaphattunk betekintést. Interjút készíthettünk a DHL motorsport-csapatával és az F1 helyszíni operációs vezetőjével.
A 60 órás relokáció
A spai futam vasárnap este ért véget. Onnantól 60 órán belül az egész F1-es „cirkusz” – kb. 450 kamion, mintegy 1000 ember bevonásával – ott terem és felépül Magyarországon. Ebből 75 kamion közvetlenül Spa-ból érkezik, a többit további logisztikai láncokon keresztül szervezik. Ez nem egyszerű fuvarozás: ez egy időre optimalizált, csapatmunkára épülő rendszer, ahol – ahogy a DHL munkatársa fogalmazott – a rutin és a tapasztalat teszi lehetővé, hogy ilyen sebességgel, ilyen pontossággal működjön minden.
Mi utazik valójában?
Amikor Forma-1-ről beszélünk, mindenki az autókra gondol. A valóságban szinte minden az autópálya rakterében landol: bútorok, berendezések, ételek (kivéve a friss alapanyagokat, amit helyben szereznek be), és – ami engem meglepett – a DHL a saját áramellátását is szállítja. A paddock jelentős részét szoláris panelek és akkumulátoros rendszerek látják el, generátor csak ott van, ahol muszáj. Ez a „fenntartható áram program” nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem megbízhatósági okokból is – sok helyszínen egyszerűen nincs elég helyi áramkapacitás egy ekkora rendezvényhez.
Fenntarthatóság a színfalak mögött
A flottából 52 teherautó HVO (megújuló dízel) üzemanyaggal fut, ami 83%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást a hagyományos dízelhez képest. Európában ez már rutin, de a probléma az, hogy ez az infrastruktúra (üzemanyag, akkumulátoros rendszerek) egyelőre csak Európában elérhető – Ázsiában és a Közel-Keleten már kezdik kiépíteni, de Észak- és Dél-Amerikában még várat magára.
A repülős szállításnál is látszik a törekvés: egy Boeing 777-es flotta bevezetése ~17%-kal csökkentette a kibocsátást a korábbi géptípushoz képest, és fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF) is használnak. A tengeri szállításnál hasonló a helyzet: hat konténerkészlet kering folyamatosan a világ körül (pl. Ausztrália–Szingapúr–Észak-Amerika útvonalon), amit csak azért lehet ilyen hatékonyan megoldani, mert az F1-es naptár évek óta viszonylag stabil, és a csapatok jól ismerik egymást.
Amit nem látunk a tévében
Az egyik legérdekesebb rész az ún. Event Technical Center – ez az a „sátor”, ahonnan a teljes TV-közvetítés kimegy a világ összes csatornájára. Ha ez leáll, nincs élő közvetítés, pont. Ebben a központban dolgozzák fel az autónkénti kb. 200 szenzor adatait is – kocsinként kb. 2 GB adat gyűlik össze egy futam alatt. A produkcióhoz tartozik még kb. 55 km kábelezés, 150 mikrofon és 50 UHD kamera – helyszínenként újra felépítve.
Egy race weekendre kb. 2000-2500 gumiabroncsot szállítanak, ha az összes kategóriát (F1, F2, F3, néha még akadémiai versenyeket is) beleszámoljuk.
Miért fontos ez nekünk, logisztikusoknak?
A tervezés nem évente, hanem négy hónappal az esemény előtt indul komolyan, de az alapok már egy évvel korábban lerakódnak, amikor megjelenik a következő szezon naptára. Egy vadonatúj helyszín esetén ez akár két évre is visszanyúlhat. A rutin és a jól bevált partnerségek (mint amilyen a DHL és a Hungaroring között is fennáll) drasztikusan lerövidítik ezt az időt – pont azért, mert mindkét fél ismeri a másik elvárásait és működését.
Ez pontosan azt mutatta meg, amiről mi is nap mint nap beszélünk a beszerzés-logisztika szakmájában: a jól kiépített partnerségi kapcsolatok és a rutinizált, mégis rugalmas folyamatok azok, amik egy ilyen komplex, időkritikus műveletet egyáltalán lehetővé tesznek.
Köszönet a DHL Express, a DHL Supply Chain és a DHL Global Forwarding csapatának a betekintésért!
Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) friss adatai szerint 2026 második negyedévének végén az országos modern ipari-logisztikai állomány elérte a 6,51 millió négyzetmétert, ebből 4,18 millió négyzetméter esik a fővárosra és környékére, 2,33 millió négyzetméter pedig a vidéki régiókra.
Új fejlesztések
A negyedévben összesen 117.975 négyzetméternyi új spekulatív ipari-logisztikai terület adták át. Budapesten és környékén két projekt bővítette a kínálatot – a Faedra Business Park, valamint a HelloParks FT3 második üteme Fóton –, összesen 28.850 négyzetméteren. Vidéken 89.125 négyzetméter új terület és három új csarnok épült, mindegyik az Észak-Alföld régióban.
Csökkenő üresedés
A budapesti agglomeráció üresedési rátája 14,8%-ra mérséklődött, ami 0,3 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest. Így összesen 617.620 négyzetméter ipari-logisztikai terület állt üresen a fővárosi piacon. A vidéki állomány üresedési rátája 10,5% volt, az országos átlag pedig 13,2%-on állt.
Visszafogottabb bérlői kereslet
A teljes bérlői kereslet Budapesten és környékén 175.510 négyzetméter volt, ami 13%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A szerződéshosszabbítások nélküli nettó kereslet 97.400 négyzetméterre rúgott, a teljes kereslet 55%-át adva.
A kereslet szerkezetét vizsgálva a hosszabbítások dominálták a piacot 44%-os részesedéssel, ezt követték az előbérletek/BTS-ügyletek 26%-kal, az új bérlők 18%-kal, a bővülések pedig 12%-kal.
A negyedév legnagyobb tranzakciója a CTPark Vecsés területén megkötött 45.750 négyzetméteres előbérleti szerződés volt, míg vidéken egy 17.230 négyzetméteres kunszentmártoni bérleti megállapodás emelkedett ki.
Stabil tranzakciószám, kisebb átlagméret
A BRF a negyedévben összesen 30 bérleti szerződést regisztrált a fővárosi piacon, 5.850 négyzetméteres átlagos mérettel – ez 13%-os csökkenést jelent egy évvel korábbihoz képest, a tranzakciók száma viszont változatlan maradt. A korábbi évek trendjéhez hasonlóan a szerződések többsége ezúttal is nagy alapterületű, „big-box” logisztikai parkokban jött létre.
Pozitív abszorpció
Az országos nettó abszorpció 76.980 négyzetméter volt: Budapesten és környékén 36.455 négyzetméter, a vidéki piacokon pedig 40.525 négyzetméter – mindkét régióban pozitív előjellel.
Forrás: Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma (BRF) – 2026. második negyedéves ipari ingatlanpiaci jelentés
Miért nem oldja meg önmagában a digitalizáció a beszerzési problémákat?
A sikeres beszerzési transzformáció nem a technológiával, hanem a megfelelő szemlélettel kezdődik.
A vállalatok ma óriási összegeket költenek digitalizációra, többek között: ERP-rendszerekre, P2P megoldásokra, SRM-platformokra, e-sourcing felületekre, dashboard-okra, automatizált folyamatokra vagy éppen AI-alapú eszközökre.
Ám függetlenül attól, hogy mennyi eszköz áll rendelkezésre,mégis sok helyen ugyanazok a problémák térnek vissza újra és újra.Nőnek a költségek, akadozik az együttműködés, ismétlődnek a beszállítói problémák.
De vajon miért?
A legtöbb beszerzési probléma nem ott keletkezik, ahol végül láthatóvá válik. A valódi okok gyakran a szervezeti működés mélyebb összefüggéseiben keresendők.
Webinárium célja:
A webinárium célja annak közös átgondolása, hogy ezek a problémák miért nem pusztán technológiai vagy éppen folyamatoldali kérdések, hanem gyakran mélyebb működési okok és szervezeti összefüggések következményei. A program arra keresi a választ, hogy a modern digitális eszközök miért nem képesek önmagukban tartós működési javulást eredményezni. A webinárium alapfelvetése: „A technológia nem javítja ki a mélyben húzódó szervezetinproblémákat – hanem felerősíti azokat.”