Jelentkezési határidő: 2019.09.04. Képzési napok: 2019.09.25-26. Szeretne sikeresebben tárgyalni? Szeretné, ha lenne egy hatékony tárgyalási forgatókönyve, amellyel mindig magabiztosan ülhet le a beszállítókkal szemben? Szeretné ismerni az értékesítők legújabb trükkjeit? Nem
Friss hírek
A 2026-tól életbe lépő uniós bértranszparencia szabályozás a magyar logisztikai vállalatok és vállalati részlegek számára is érdemi változást hoz. A korábban megszokott bértitoktartási gyakorlat helyett átlátható, ellenőrizhető és objektív bérstruktúrákat kell kialakítani, amelyekhez minden munkavállaló hozzáférhet. Ez a logisztika munkaerő-intenzív, sok műszakos, sokszor eltérő feladatértékű munkaköreit tekintve különösen nagy figyelmet igényel.
Mit követel meg az EU-irányelv?
A 2023/970 számú EU irányelv (Pay Transparency Directive) célja, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bér” gyakorlata valóban érvényesüljön. A munkáltató köteles biztosítani, hogy:
Ráadásul a bizonyítási teher 2026-tól megfordul: egy panasz esetén a munkáltatónak kell igazolnia, hogy nem diszkriminál.
Logisztikai szektor: miért érint különösen benneteket a változás?
A logisztikai szektorban sok az olyan típusú munkakör, amelyek bérszintjei gyakran gyorsan, üzleti igény szerint alakulnak:
Ezek a munkakörök különböző felelősségi szintekkel és teljesítménymutatókkal rendelkeznek, miközben a munkaerőpiaci nyomás miatt sok vállalat ad hoc módon módosítja a béreket. Ilyen környezetben könnyen alakulnak ki nem indokolt különbségek, amelyeket az új szabályozás szerint a vállalatnak adat-alapon kell majd megmagyaráznia vagy korrigálnia.
A hazai szabályozás még készül, de az idő rövid
Magyarország még nem emelte át a hazai jogrendbe az irányelvet honi törvény formájában, de a 2026. június 7-i bevezetési dátum kötelező. Az illetékes törvényalkotó szervek várhatóan törvénymódosításokat, törvényeket vagy rendeleteket hoznak, amelyek beemelik az irányelv előírásait a hazai jogrendbe. Akár a Munka Törvénykönyvének a módosítása is szükségessé válhat.
A logisztikai cégek 2026. évi HR- és pénzügyi tervezése azonban azt indokolja, hogy a felkészülést nem lehet halogatni.
Mi történik akkor, ha egy logisztikai cég nincs felkészülve?
A 2026. júniusi bevezetéstől kezdve bármely munkavállaló jelezheti, hogy a saját helyzetrére vonatkozó bérinformációkat látni szeretné, és meg akar bizonyosodni arról, hogy nem diszkriminálja őt a munkáltatója a többi, hasonló munkakört, vagy azonos értékű munkát végző, de más munkakört betöltő kollégájával szemben. Ha a vállalat nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy nincs indokolatlan eltérés, az alábbi következményekkel számolhat:
A logisztikában, ahol a műszakbeosztások, cafeteria-elemek vagy teljesítménybónuszok okozhatnak eltérést, még nagyobb a kitettség.
Miért lehet kritikus a 2026-os év?
Ha az irányelvnek való megfeleléshez szükséges felkészülés késik, a vállalatok könnyen abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy:
Várható pozitív hatások
A bérátláthatóság megfelelő megvalósítása ugyanakkor több előnyt is hozhat, ami különösen kedvező helyzetet teremthet a logisztikában dolgozó vezetők számára: a munkáltatói márka erősödése a logisztikai munkaerőpiacon; nő a dolgozók bizalma és elkötelezettsége; könnyebbé válik a toborzás, mert csökken a bérajánlatokkal kapcsolatos bizonytalanság; kiegyenlítődik a versenyhelyzet a piacon, hiszen minden vállalatra ugyanaz a szabályrendszer lesz érvényes.
Mit tehetnek most a logisztikai vállalatok?
A teendők HR-szaktudást és pontos előkészítést igényelnek. A legfontosabb lépések:
1. A munkaköri leírások, munkaköri architektúrák és bérsávok teljes átvizsgálása.
2. Objektív, adat-alapú munkaköri és bérértékelési rendszer kialakítása.
3. Az eltérések azonosítása és indokolhatóságának dokumentálása.
4. A logisztikai vezetői szintek felkészítése a bér-kultúraváltásra.
5. A munkavállalói kommunikáció előkészítése.
6. Konzultáció a cég humán-erőforrás vezetőjével, illetve a logisztikai terület HR Business Partnerével.
A felkészülés összetett feladat, különösen a részletszabályok hiányában. A Mercer Marsh Benefits (MMB) szakértői támogatást nyújtanak a logisztikai cégek számára a teljes megfelelési folyamatban: a munkaköri architektúra kialakításától a béradatok feltárásán át a kommunikációig. A témáról itt olvashat bővebben: Bérfejlesztés vagy bérkorrekció 2026 – Felkészülés a bértranszparencia életbelépésére
Keresse az MMB szakértőit, és készüljön fel időben! KAPCSOLATFELVÉTEL
A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított decemberi értéke: 53,7.
Decemberben a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar bővüléséről számoltak be.
A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire a feldolgozóipar lassulását figyelhettük meg, az év utolsó harmadában a trend megfordult. Ezúttal a BMI index emelkedett, ismét 50,0 feletti értéken áll. Az egyedi indexek nagyobb részben emelkedtek. Az új rendelések mennyisége index 1,8 százalékponttal nőtt, továbbra is bővülést mutat. A termelési mennyiség nőtt, az indexérték 0,2 százalékponttal csökkent az előző hónap értékéhez képest. A foglalkoztatás indexe ezúttal 50,0 pont felett áll, az indexérték további 0,9 százalékponttal nőtt.
A szállítási átfutási idő index ismét 50,0 alatt áll, értéke 4,0 százalékponttal esett vissza ebben a hónapban. A vásárolt készletek index értéke 2,7 százalékponttal nőtt, továbbra is bővülést mutat. A külpiaci mutatók közül az import indexe 4,4 százalékponttal csökkent, az exporté 0,2 százalékponttal nőtt. A beszerzési árak emelkedtek, az index értéke 5,8 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest. A beszerzési mennyiség indexe 0,6 százalékponttal nőtt, az index stabil emelkedést jelez. A késztermékkészletek indexe 4,1 százalékponttal emelkedett. A 2025 decemberi BMI index nőtt a novemberi (53,6) értékhez képest.
December átlag feletti hónapnak számít (az 1995 óta mért hosszú távú átlag értéke 52,6; a decemberi értékeké 52,3). A most mért szezonálisan kiigazított BMI indexérték a hetedik legmagasabb e havi érték.
Decemberben az egyedi indexek közül ismét kilenc áll a fellendülési tartományban, magasan a határérték felett. Az egyedi indexek többsége kis mértékben változott, ezúttal 5,8 százalékpontos emelkedés a legnagyobb mértékű változás – az árindexben. Ebben a hónapban 1,8 százalékponttal nőtt az új megrendelések indexe (59,8), az új rendelések állománya nőtt a feldolgozóipari vállalatoknál.
A beszerzési mennyiség indexe (58,6) 0,6 ponttal nőtt, a beszerzett mennyiség szilárd növekedésére utal.
A termelés nőtt, a termelési mennyiség index (55,2) értéke 0,2 ponttal csökkent ebben a hónapban.
A beszerzési árak indexe (58,3) 5,8 százalékponttal nőtt, ezzel az árak emelkedésére utal. A szállítási átfutási idő index (40,5) értéke 4,0 százalékponttal csökkent novemberhez képest. Nőtt a vásárolt készletek készletszintje (61,0), az index ezúttal 2,7 százalékponttal magasabb.
A késztermékkészletek indexe (58,2) 4,1 százalékponttal nőtt a friss adatok szerint, ezzel az index e készletfajta szintjének emelkedését mutatja. A külpiaci mutatók közül az importindex (56,7) 4,4 százalékponttal nőtt, az exportindex (54,2) értéke 0,2 százalékponttal emelkedett. A foglalkoztatási index (52,5) 0,9 ponttal nőtt, ezzel ismét a foglalkoztatás enyhe bővülését figyelhetjük meg.
Érdekelnek a részletek? Legyél előfizetőnk, és havi BMI jelentéseinkkel átfogó képet kaphatsz a hazai termelővállalatok gazdasági helyzetének alakulásáról, valamint felhasználhatod a jelentéseket rövid távú előrejelzésekhez is!
Mit tartalmaz a részletes jelentés?
Ha szeretnéd ezentúl Te is minden hónapban megkapni aktuális BMI jelentésünket, előfizetéssel kapcsolatban keress minket a logisztika@logisztika.hu e-mail címen!
Több mint három évtizedes vezetői munka után Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára átadta a szervezet operatív irányítását utódja, Lajkó Ferenc számára.
Dittel Gábor 1990 óta állt a szervezet élén, és több mint három évtized alatt a magyar közúti közlekedési alágazat egyik legmeghatározóbb érdekképviseleti szervezetévé fejlesztette a NiT Hungary-t.
Utódja, Lajkó Ferenc közgazdász és logisztikus, iparági szakértő, a DigiLog Consulting alapítója 16 évig dolgozott a Waberer’s International Nyrt-nél, 2016-2019 között mint annak a vezérigazgatója. Nevéhez fűződik a társaság nemzetközi terjeszkedésének elindítása és tőzsdei bevezetése. 2022 óta a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztályának elnöke. A Közúti Fuvarozási Árindex bevezetője.
