Logisztikai híradó

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság egy japán gyártó cég szemével

2024. március 19.10.00-13.00 Helyszín: Brother Slovakia, Korpona A témáról Az MLBKT Fenntarthatósági Tagozata 2024. március 19-én vállalatlátogatást szervez a Brother szlovákiai üzemébe, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt!   A Brother,

Tovább olvasom »
Fenntarthatóság

Látogatás az Eisberg Hungary Kft. gyáli telephelyén

Az MLBKT FENNTARTHATÓSÁG TAGOZATA szeretettel meghívja Önt alábbi programjára Unokáink salátáznának? De mit kell tennünk, hogy tudjanak is! Látogatás az Eisberg Hungary Kft. gyáli telephelyén Időpont: 2023. november 24., 10.00-13.00 Helyszín: Eisberg Hungary

Tovább olvasom »
Egyéb

Új tagozattal bővült az MLBKT

2023. május 8-án megalakult az MLBKT Fenntartható City Logisztika Tagozata.   A BKK kezdeményezésére, melyet az MLBKT elnöksége elfogadott és jóváhagyott, a logisztika új, izgalmas és számos lehetőséget, szabályozási pontokat

Tovább olvasom »

Friss hírek

Logisztikusok és beszerzők fizetései 2026 elején

Logisztikusok és beszerzők fizetései 2026 elején

164 válaszadó

Adatfelvétel: 2026 május

Nem reprezentatív felmérés

Az ellátási lánc jól fizetett szakma Magyarországon

Ez egy rövid ízelítő a felmérés legfontosabb eredményeiből. A teljes elemzést az oldal alján kérheti.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság immár tizenhárom éve méri fel az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók bérezési viszonyait. A 2025-ös fizetéseket vizsgáló, 2026 májusában elvégzett online kérdőíves felmérés 164 értékelhető választ hozott — ez 25,8 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, ezért az idei elemzésben több ponton a KSH adataival is összevetjük az eredményeket, hogy jobban rálássunk az adatok komplexitására.

A digitalizáció előrehaladtával a kiberfenyegetések a feldolgozóiparban is komplex üzleti kockázattá váltak.

A kockázatok egyre összetettebbek és egymással összefonódnak, miközben új területek – például a kiberbiztonság, a robotika és a mesterséges intelligencia – jelentősége folyamatosan nő. Ez új kockázatkezelési szemléletet és eszközrendszert igényel. A

A nemzetközi tapasztalatok alapján a támadások gyakorisága, kifinomultsága és üzleti hatása egyaránt növekszik. Ezek a trendek az európai és magyar vállalatokra is közvetlen hatással vannak, különösen a szigorodó szabályozás és az összetett beszállítói láncok miatt.

 

A gyártó cégeket éri a legtöbb kibertámadás

 

A gyártóipar immár ötödik éve a leginkább érintett ágazat, 27,7%-os aránnyal. A pénzügyi és biztosítási szektor 27%-kal, míg a szakmai és üzleti szolgáltatások 9%-kal követik. Az ipari szervezetek elleni zsarolóvírus-támadások száma egy év alatt 87%-kal nőtt.

 

 

A gyártási szektor kiemelt célpont marad az ellátási láncok, az értékes szellemi tulajdon és a komplex működési környezet miatt. A káradatok szerint a kiberbiztonsági események 85%-át hálózati biztonsági incidens okozza. Az összes kiberkár üzleti hatásának 57%-a adatvédelmi incidenst okoz, 36%-a pedig zsarolást eredményez.

 

IT és OT rendszerek: konvergáló kockázatok

 

Az IT (információs technológia) és az OT (operációs technológia) rendszerek összekapcsolása növeli a hatékonyságot, ugyanakkor új kockázatokat teremt:

 

  • az IT sérülékenységek átterjedhetnek az OT környezetre,
  • egy kibertámadás fizikai működési zavarokat is okozhat.

 

Ezért a két terület kockázatait integrált módon kell kezelni, különösen az ipari, energetikai és logisztikai szektorban.

 

Közvetlen és közvetett károk

 

A kiberbiztonsági események nemcsak közvetlen, hanem közvetett károkat is okoznak. A direkt hatások közé tartozik például az adatvesztés vagy a leállás, míg az indirekt következmények között megjelenik a reputációs kár, az ügyfélvesztés vagy a szabályozói szankció.

 

A teljes kockázati kép csak akkor érthető meg, ha az ismert és ismeretlen eseményeket egyaránt figyelembe vesszük. Bizonyos kiberbiztonsági események ugyanakkor csupán modellezhetők.

 

A közvetlen és közvetett hatások együttesen határozzák meg a teljes várható veszteséget. Ezért a kiberkockázatot stratégiai szinten kell kezelni.

 

Kockázatcsökkentő tényezők

 

A Marsh kiberbiztonsági operatív technológiai (OT) kockázati modellje a globális éves kiberkockázatot mintegy 329,5 milliárd dollárra becsüli. A modell értékeli a biztonsági incidensek bekövetkezésének valószínűsége és az ellenőrzési rendszer fejlettségi szintje közötti összefüggéseket. Ezekből pedig megállapítható, hogy bizonyos ellenőrzések hatékonysága milyen mértékben tudja csökkenteni az OT-biztonsági incidensek bekövetkezésének valószínűségét, és ezzel a pénzügyi kockázatot:

 

  • Incidenskezelési terv – 20%
  • Védelmi szempontból megalapozott architektúra – 19%
  • A hálózat átláthatósága és monitorozása – 18%
  • Kockázatalapú sérülékenységkezelés – 16%
  • Biztonságos távoli hozzáférés – 14%

 

Az emberi tényező továbbra is kritikus

 

A sikeres támadások jelentős része emberi hibára vezethető vissza. Ennek ellenére a cégek 19%-a nem tart rendszeres szimulációs gyakorlatokat, ahol pedig tartanak ilyen teszteket, ott a cégek 29%-a nem vonja be ezekbe a felsővezetést. A rendszeres képzések bizonyítottan csökkentik az incidensek számát, ezért kulcsszerepük van a védekezésben.

 

A várható támadások kockázatának új indikátora: említés a dark weben

 

A Marsh modellezésének egyik fontos új megállapítása, hogy egy vállalat nevének megjelenése a dark weben akár két és félszeresére növelheti a kibertámadás valószínűségét. Ez indokolja a digitális lábnyom folyamatos monitorozását a kockázatkezelés részeként.

 

Mit jelent mindez a magyar vállalatok számára?

 

  1. A kiberkockázat üzleti szintű kezelést igényel – Nem elegendő az ezzel kapcsolatos feladatot az IT-osztályra delegálni, hanem a felsővezetés aktív szerepvállalása szükséges.
  2. A megelőzés költséghatékonyabb, mint a kárenyhítés – Az IT-biztonsági felkészülés, a digitális lábnyom nyomonkövetése és a rendszeres képzések különösen fontosak, hiszen a kiberbiztonsági tudatosság még gyakran nem éri el a kívánt szintet.
  3. A szabályozói környezet szigorodik – Az európai uniós irányelvek (pl. NIS2) egyre magasabb szintű megfelelést írnak elő, ami további nyomást helyez a vállalatokra.
  4. A kiberbiztosítás szerepe felértékelődik – A megfelelő cyber biztosítási fedezet nem helyettesíti a védekezést, de kulcsszerepet játszik a pénzügyi kockázatok kezelésében és a gyors helyreállításban.

 

Összegzés

 

A legfontosabb üzenet a döntéshozók számára egyértelmű: a kiberbiztonság nem technológiai részletkérdés, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik alapfeltétele.

 

A siker kulcsa a proaktív megközelítés: a kockázatok azonosítása, a szervezeti tudatosság növelése és a megfelelő pénzügyi védelem – kiberbiztosítás – kialakítása együttesen képes mérsékelni a növekvő fenyegetéseket.

Vegye fel a kapcsolatot a Marsh kiberszakértő kollégáival!
20 éve az innováció szolgálatában: Dr. Szászi István lett az Év Menedzsere

20 éve az innováció szolgálatában: Dr. Szászi István lett az Év Menedzsere

Az üzleti élet Oscarját vehette át a magyarországi Bosch csoport vezetője

 

  • Szászi Istvánnak ítélték oda a magyar üzleti élet egyik legrangosabb elismerését, az Év Menedzsere Díjat
  • A magyarországi Bosch csoport vezetője hosszú évek óta aktív szerepet vállal a hazai innovációs ökoszisztéma kiépítésében
  • Szászi István küldetésének tekinti a kutatói hálózatok és az ipar közötti együttműködés erősítését, az egyetemi szféra bekapcsolását az innováció élvonalába
  • Irányítása alatt jött létre többek között az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék és a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ, valamint a nevéhez kötődik a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is

 

A magyar gazdasági élet egyik legnagyobb presztízsű elismerésében, az Év Menedzsere Díjban részesült Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A díjat a Menedzserek Országos Szövetsége immár 31. alkalommal adta át az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. Odaítéléséről a szervezet elnöksége a közel hat hónapon át tartó jelölési és döntési folyamatot követően, idén is titkos szavazással döntött. Az Év Menedzsere Díjjal minden évben azokat a vezetőket ismerik el, akik szakmai eredményeikkel, stratégiai gondolkodásukkal és értékalapú vezetői szemléletükkel meghatározó hatást gyakorolnak szervezetükre és a gazdaság egészére.

 

Dr. Szászi István 2021 óta vezeti a magyarországi Bosch csoportot. A korábbi tudományos pályája során megszerzett tudás és tapasztalat a mai napig meghatározó inspirációt jelent számára. Vállalatvezetőként stratégiai célja az innovációs ökoszisztéma kiépítése: az ipari szereplők, az akadémiai világ, a startup szféra és a mindenkori kormányzat közötti szoros együttműködés elősegítése, ezzel erősítve Magyarország innovatív erejét. Küldetésének tekinti a jövő mérnökgenerációinak képzését, a kutatói hálózatok, az egyetemi szféra bekapcsolását az ipari innováció élvonalába. Aktív szerepvállalásával jött létre az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék és a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ, valamint a nevéhez kötődik a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is. Vezetése alatt a magyarországi Bosch csoport egyetemi ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal, professzori támogatásokkal is segíti a felsőoktatási hallgatókat a versenyképes tudás megszerzésében, a középiskolások számára pedig több szemléletformáló kezdeményezést, köztük AI oktatást is indított. Dr. Szászi István irányítása alatt, 2022-ben adták át a vállalatcsoport második legnagyobb európai kutatás-fejlesztési központját, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, amely tovább növeli Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén.

 

Vezetői filozófiájának középpontjában a nyitottság, a rugalmasság és a folyamatos fejlődésre való törekvés áll. Hisz a határokon átívelő együttműködésben és abban, hogy a valódi innováció alapja a diverz gondolkodás, amikor a különböző nézőpontok és szakterületek találkozása hívja életre a jövő megoldásait. Szemléletét a hosszú távú, következetes építkezés határozza meg, ahol a technológiai fejlődés nem cél, hanem eszköz a társadalmi értékteremtéshez.

 

„Az Év Menedzsere Díj megtiszteltetés, de egyben felelősség is. Számomra a vezetés nem csupán stratégiai döntésekről, hanem értékteremtő közösségek építéséről is szól. Ez az elismerés visszaigazolja, hogy jó úton járunk, amikor az egyetemi, a startup, az ipari, a vállalati és a kormányzati szférát egyetlen innovatív ökoszisztémába igyekszünk összefogni. Ezzel is erősíteni tudjuk Magyarország helyét a globális technológiai élvonalban, és hozzájárulhatunk, hogy hazánk innovációs ereje megsokszorozódjon” – mondta el Dr. Szászi István.

 

20 éve az innováció szolgálatában

 

Dr. Szászi István több mint 20 éve dolgozik a Bosch csoportnál: projektmérnökből lett a Budapesti Fejlesztési Központ, majd 2021-től a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Több mint 23 000 munkavállalóért felel, köztük többezer fejlesztőmérnök munkáját irányítja Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Vezetőknek szóló mentorprogramokban vállal szerepet, a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ipari professzora, valamint több alapítvány és szakmai testület munkájában vesz részt.

 

Munkáját több rangos elismeréssel díjazták. 2022-ben az innovációért, az elektromobilitás fejlesztéséért végzett kimagasló eredményeit a Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjával ismerték el, a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményéért pedig 2023-ban Gábor Dénes-díjat kapott.