EDI az FMCG-ben
Az MLBKT Gyógyszeripari Tagozata 2017. március 30-án tartja idei második nyílt ülését, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
2017.03.16.
Nincs hozzászólás
Az MLBKT Gyógyszeripari Tagozata 2017. március 30-án tartja idei második nyílt ülését, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Friss hírek
Tisztában vagy vele, hogyan alakultak a bérek a szektorban az elmúlt egy évben?
Legyen szó beszerzésről, raktározásról vagy a teljes ellátási lánc menedzsmentjéről, a hiteles piaci információ aranyat ér – mind a munkavállalóknak, mind a döntéshozóknak.
Úgy gondoljuk, hogy a transzparencia közös érdekünk, ezért idén immár 13. alkalommal hirdetjük meg átfogó kutatásunkat.
Reális képet kapsz: Megtudhatod, hol helyezkedik el a fizetésed a piaci átlaghoz képest.
Segíted a szakmát: Hozzájárulsz egy olyan adatbázishoz, amely irányt mutat a teljes hazai szektornak.
Csak 5 perc: A kérdőív kitöltése rövid, de az eredmények hatása egész évben kitart.
Közös célunk a pontosság: Minél többen töltitek ki, annál részletesebb elemzést tudunk adni a speciális munkakörökről és régiókról is!
2025 nem volt összeomlásszerű év – de nem is volt nyugodt. Az MLBKT 2026 elején végzett évindító felmérésére 40 hazai szakember adott választ, ami ugyan nem reprezentatív statisztika, de nagyon tiszta képet ad arról, hogyan gondolkodnak ma a hazai gyártó és supply chain környezetben dolgozó szakemberek. A válaszadók döntő többsége vezetői, kulcsszereplői pozícióból tekint vissza 2025-re, és próbál előre gondolkodni 2026-ról.
A 2025-ös év kiszámíthatóságát a válaszadók többsége közepes–jó értékre tette. Ez első ránézésre akár pozitív üzenet is lehetne, de a részletek mást mutatnak. Nem arról van szó, hogy a környezet stabil lett volna, sokkal inkább arról, hogy a szervezetek megtanultak egy instabil rendszerben működni. A folyamatos alkalmazkodás vált normává: beszállítói problémák, hektikus kereslet, költségsokkok között kellett működőképesnek maradni.
Ez a „megszokott bizonytalanság” visszatérő motívum a teljes felmérésben.
Amikor a válaszadók megjelölték, mi okozta számukra a legnagyobb nehézséget, egyértelműen kirajzolódott egy összefüggő problématérkép. Az alapanyag- és beszállítói bizonytalanság, az IT- és adatminőségi hiányosságok, a költségek emelkedése, valamint a munkaerő- és kompetenciahiány nem egymástól független tényezőként jelentek meg. Épp ellenkezőleg: egymást erősítő hatásokként.
A gyenge adatminőség rossz döntésekhez vezet, a rossz döntések készletfelhalmozáshoz vagy ellátási hiányhoz, ezek pedig tovább növelik a költségeket. A rendszer „csúszik”, miközben minden funkció külön próbálja kezelni a saját problémáját.
Arra a kérdésre, hogy hol keletkezett a legnagyobb veszteség 2025-ben, a válaszadók toronymagasan a költségek emelkedését jelölték meg. Ez önmagában nem meglepő, de a hangsúly fontos: nem egy-egy rossz döntésről vagy hibáról van szó, hanem strukturális költségnyomásról, amely az egész ellátási láncot érintette.
Másodlagosan megjelent a fluktuáció, a hatékonyság csökkenése és a vevői kiszolgálás romlása is – mind olyan jelenségek, amelyek egy túlterhelt rendszer természetes következményei.
A nyitott kérdésekből kirajzolódó kép kifejezetten őszinte. A válaszadók a romló gazdasági környezetet, a beszállítói lánc szétesését, a csapat megtartását, a kiszámíthatatlan vevői igényeket és a piac megtartását említik. Kevés szó esik innovációról vagy új üzleti modellekről – sokkal több a „hogyan maradjunk működőképesek” típusú reflexió.
Különösen érdekes kontrasztot ad, amikor a válaszadók arról írnak, mire voltak a legbüszkébbek 2025-ben. Itt nem új termékek, áttörő digitalizációs projektek vagy látványos növekedés jelenik meg, hanem költség- és készletcsökkentés, csapatok újraépítése, szervezeti átalakítások túlélése, új vevők megszerzése nehéz környezetben.
Ez világos üzenet: a siker definíciója átalakult. 2025-ben az számított eredménynek, ha egy szervezet nem esett szét, hanem képes volt alkalmazkodni és stabilizálni magát.
Amikor a válaszadók 2026 ellátási láncait próbálják megjósolni, a leggyakoribb válasz az, hogy érdemi javulásra nem számítanak. Ugyanakkor tömeges romlásra sem. Ez az „inkább nem változik” álláspont jól tükrözi a jelenlegi gondolkodást: a szakemberek nem várnak csodát, de nem is készülnek összeomlásra.
2026 sokak szemében nem áttörés, hanem finomhangolás vagy túlélés éve lesz.
Egyre világosabbá válik: az ellátási láncok világa nem „visszatér” a régi normalitáshoz. A bizonytalanság nem ciklikus kilengés, hanem strukturális állapot lett. Ezt nemcsak a hazai partneri felmérésünk válaszai mutatják, hanem a legfrissebb nemzetközi jelentések is.
A World Economic Forum 2026-os Global Risks Report és globális értéklánc-elemzése szerint a geopolitikai fragmentáció, az energia- és nyersanyag-nyomás, valamint a technológiai gyorsulás tartósan átformálja a versenykörnyezetet. A vállalatok többsége már nem átmeneti zavarokra készül, hanem olyan működési modellre, ahol a volatilitás az alapállapot.
Korábban a reziliencia költségtöbbletet jelentett: több készlet, több beszállító, több redundancia. 2026-ban azonban ez a logika átalakul.
A World Bank elemzései szerint a globális értékláncok nem megszűnnek, hanem átalakulnak, és a vállalatok diverzifikációval és regionalizációval csökkentik kockázataikat.
A hazai partnerek válaszaiból az látszik: a teljes relokalizáció nem reális cél, de a másodlagos beszállítók és regionális alternatívák kiépítése már napirenden van.
A 2026-os prioritások között egyértelműen megjelent a beszállítói diverzifikáció, a készletszint optimalizálás és a digitális láthatóság növelése.
A World Economic Forum 2026-os Global Risks Reportja egy olyan időszakot ragad meg, amikor a bizonytalanság vált meghatározó tényezővé a világpolitikában, a gazdaságokban és a társadalmakban. A szakértők pesszimistább kilátásokat látnak nem csak a közeli jövőre, hanem a közepes és hosszú távra is, miközben a világ egyre inkább egy „versengő korszakba” sodródik.
A tanulmány kulcsfogalma: az egyre erősödő verseny nem csak gazdasági, hanem politikai és technológiai frontokon is zajlik. A multilateralizmus — az együttműködés, amely a II. világháború utáni nemzetközi rend alapja volt — gyengül, amint az országok egyre inkább nemzeti érdekeket helyeznek előtérbe.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődés:
A jelentés egyik érdekes tanulsága: a rövid távú kockázati rangsorban a környezeti fenyegetések visszaszorulnak, miközben a geopolitikai és gazdasági kockázatok erősebben előtérbe kerülnek.
Ugyanakkor 10 éves távlatban az extrém időjárási események, a biodiverzitás-vesztés és a kritikus ökoszisztéma-változások újra a top kockázatok között szerepelnek
A tervezett fejlesztések listája egyértelmű prioritásokat mutat. Készlettervezés, forecasting, digitalizáció, AI-alapú döntéstámogatás, automatizáció és kompetenciafejlesztés kerülnek előtérbe. Ezek nem „trendkövető” hívószavak, hanem olyan válaszok, amelyek egyértelműen a 2025-ben átélt fájdalmakra reagálnak.
Fontos jelzés az is, hogy az AI nem, mint távoli jövő, hanem mint jelenlegi hiány jelenik meg.
A 2026-os prioritások között a költségcsökkentés, a költségek szinten tartása és a kockázatok csökkentése dominál. A növekedés megjelenik, de feltételesen: csak akkor elfogadható cél, ha nem borítja fel a már amúgy is érzékeny rendszert.
Ez a gondolkodás azt mutatja, hogy sok szervezetnél a stabilitás még mindig értékesebb, mint az expanzió.
A 2024-2025-ös években a mesterséges intelligencia még sok cégnél pilot projekt volt. 2026-ra azonban a diskurzus megváltozott. A PwC globális CEO-felmérése szerint az AI-ba történő beruházás ma már stratégiai prioritás, különösen az előrejelzés, kereslettervezés és készletoptimalizálás területén.
A partneri felmérésünkben is megjelent: az automatizálás, az adatvezérelt döntéshozatal és a prediktív modellek alkalmazása egyre inkább alapelvárás, nem különleges innováció.
A saját felkészültség megítélése vegyes képet ad. Az ellátási lánc szakmai tudás közepes–jó szintűnek érződik, de a szervezeti együttműködés és a változáskezelés sokkal gyengébb értékelést kap. Ez kritikus felismerés: a stratégiai irányok világosak, de a megvalósításhoz szükséges szervezeti képességek gyakran hiányoznak.
A szakmai fejlődési igényeknél szinte minden válasz ugyanarra fut ki: gyakorlati tudásra. AI-ról, digitalizációról, adatvezérelt döntésekről – de nem elméleti szinten. A kérdés nem az, hogy „mi az AI”, hanem az, hogy hogyan használjam holnaptól a saját működésemben.
Az ellátási lánc funkció 2026-ra túllépett az operatív logisztika keretein. Stratégiai képességgé vált, amely egyszerre biztosít stabilitást és lehetőséget a növekedésre. A jövő supply chain vezetője nem csupán folyamatoptimalizáló, hanem kockázatmenedzser és adatvezérelt stratégiai partner.
A 40 válasz alapján a magyar vállalatok tisztában vannak a fejlesztési irányokkal: digitalizáció, AI, készlettervezés, forecasting. De a valódi kérdés 2026-ban nem az lesz, hogy van-e projekt, hanem az, hogy javult-e a döntésminőség és csökkent-e a rendszer bizonytalansága.
A 2026-os év így nem a radikális expanzióról, hanem az újrapozicionálásról szólhat. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyensúlyt teremteni költségkontroll és rugalmasság, digitalizáció és szervezeti érettség, regionalizáció és globális integráció között, tartós versenyelőnyt építhetnek.
2026 sikere nem látványos ugrásokon, hanem azon múlik, hogy a szervezetek képesek lesznek-e rendszerszinten tanulni, együttműködni és a döntéseiket jobb adatokra alapozni.
Nemzetközi források és háttérelemzések a további elmélyüléshez:
World Economic Forum (WEF) Global Risks Report 2026
OECD – Supply Chain Resilience Review
Kőhegyi Anita
A tanulmány elkészítése során a szerző a partneri felmérés eredményeire, valamint nemzetközi szervezetek jelentéseire támaszkodott. A szöveg strukturálásához és szerkesztéséhez mesterséges intelligencia alapú nyelvi eszköz került alkalmazásra.
2026. május 6–7. között ismét megrendezésre kerül a Magyar Szállítmányozók Napja, a hazai szállítmányozási és logisztikai szakma egyik legfontosabb éves találkozója.
A visegrádi konferencia célja, hogy átfogó képet adjon az ágazat aktuális helyzetéről, különös tekintettel a piaci trendekre, az intermodalitásra, az energetikai és HR-kihívásokra, valamint a robotika és a mesterséges intelligencia szerepére.
Az early bird jegyek 2026. március 15-ig érhetők el.
Részletek és regisztráció: https://szallitmanyozok.hu/hu/esemeny?ev=28
