A globális válság, recesszió hatásainak kezeléséhez az elmúlt 2-3 év során hozzá kellett szokni a cégvezetőknek. A 2019. év végén, 2020. év elején a világra rátört Covid-19 járvány, mely minden
Friss hírek
164 válaszadó
Adatfelvétel: 2026 április
Nem reprezentatív felmérés
Ez egy rövid ízelítő a felmérés legfontosabb eredményeiből. A teljes elemzést az oldal alján kérheti.
A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság immár tizenhárom éve méri fel az ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók bérezési viszonyait. A 2025-ös fizetéseket vizsgáló, 2026 májusában elvégzett online kérdőíves felmérés 164 értékelhető választ hozott — ez 25,8 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, ezért az idei elemzésben több ponton a KSH adataival is összevetjük az eredményeket, hogy jobban rálássunk az adatok komplexitására.
A kockázatok egyre összetettebbek és egymással összefonódnak, miközben új területek – például a kiberbiztonság, a robotika és a mesterséges intelligencia – jelentősége folyamatosan nő. Ez új kockázatkezelési szemléletet és eszközrendszert igényel. A
A nemzetközi tapasztalatok alapján a támadások gyakorisága, kifinomultsága és üzleti hatása egyaránt növekszik. Ezek a trendek az európai és magyar vállalatokra is közvetlen hatással vannak, különösen a szigorodó szabályozás és az összetett beszállítói láncok miatt.
A gyártó cégeket éri a legtöbb kibertámadás
A gyártóipar immár ötödik éve a leginkább érintett ágazat, 27,7%-os aránnyal. A pénzügyi és biztosítási szektor 27%-kal, míg a szakmai és üzleti szolgáltatások 9%-kal követik. Az ipari szervezetek elleni zsarolóvírus-támadások száma egy év alatt 87%-kal nőtt.
A gyártási szektor kiemelt célpont marad az ellátási láncok, az értékes szellemi tulajdon és a komplex működési környezet miatt. A káradatok szerint a kiberbiztonsági események 85%-át hálózati biztonsági incidens okozza. Az összes kiberkár üzleti hatásának 57%-a adatvédelmi incidenst okoz, 36%-a pedig zsarolást eredményez.
IT és OT rendszerek: konvergáló kockázatok
Az IT (információs technológia) és az OT (operációs technológia) rendszerek összekapcsolása növeli a hatékonyságot, ugyanakkor új kockázatokat teremt:
Ezért a két terület kockázatait integrált módon kell kezelni, különösen az ipari, energetikai és logisztikai szektorban.
Közvetlen és közvetett károk
A kiberbiztonsági események nemcsak közvetlen, hanem közvetett károkat is okoznak. A direkt hatások közé tartozik például az adatvesztés vagy a leállás, míg az indirekt következmények között megjelenik a reputációs kár, az ügyfélvesztés vagy a szabályozói szankció.
A teljes kockázati kép csak akkor érthető meg, ha az ismert és ismeretlen eseményeket egyaránt figyelembe vesszük. Bizonyos kiberbiztonsági események ugyanakkor csupán modellezhetők.
A közvetlen és közvetett hatások együttesen határozzák meg a teljes várható veszteséget. Ezért a kiberkockázatot stratégiai szinten kell kezelni.
Kockázatcsökkentő tényezők
A Marsh kiberbiztonsági operatív technológiai (OT) kockázati modellje a globális éves kiberkockázatot mintegy 329,5 milliárd dollárra becsüli. A modell értékeli a biztonsági incidensek bekövetkezésének valószínűsége és az ellenőrzési rendszer fejlettségi szintje közötti összefüggéseket. Ezekből pedig megállapítható, hogy bizonyos ellenőrzések hatékonysága milyen mértékben tudja csökkenteni az OT-biztonsági incidensek bekövetkezésének valószínűségét, és ezzel a pénzügyi kockázatot:
Az emberi tényező továbbra is kritikus
A sikeres támadások jelentős része emberi hibára vezethető vissza. Ennek ellenére a cégek 19%-a nem tart rendszeres szimulációs gyakorlatokat, ahol pedig tartanak ilyen teszteket, ott a cégek 29%-a nem vonja be ezekbe a felsővezetést. A rendszeres képzések bizonyítottan csökkentik az incidensek számát, ezért kulcsszerepük van a védekezésben.
A várható támadások kockázatának új indikátora: említés a dark weben
A Marsh modellezésének egyik fontos új megállapítása, hogy egy vállalat nevének megjelenése a dark weben akár két és félszeresére növelheti a kibertámadás valószínűségét. Ez indokolja a digitális lábnyom folyamatos monitorozását a kockázatkezelés részeként.
Mit jelent mindez a magyar vállalatok számára?
Összegzés
A legfontosabb üzenet a döntéshozók számára egyértelmű: a kiberbiztonság nem technológiai részletkérdés, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik alapfeltétele.
A siker kulcsa a proaktív megközelítés: a kockázatok azonosítása, a szervezeti tudatosság növelése és a megfelelő pénzügyi védelem – kiberbiztosítás – kialakítása együttesen képes mérsékelni a növekvő fenyegetéseket.
Az üzleti élet Oscarját vehette át a magyarországi Bosch csoport vezetője
A magyar gazdasági élet egyik legnagyobb presztízsű elismerésében, az Év Menedzsere Díjban részesült Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A díjat a Menedzserek Országos Szövetsége immár 31. alkalommal adta át az Év Menedzsere Díjátadó Gálán. Odaítéléséről a szervezet elnöksége a közel hat hónapon át tartó jelölési és döntési folyamatot követően, idén is titkos szavazással döntött. Az Év Menedzsere Díjjal minden évben azokat a vezetőket ismerik el, akik szakmai eredményeikkel, stratégiai gondolkodásukkal és értékalapú vezetői szemléletükkel meghatározó hatást gyakorolnak szervezetükre és a gazdaság egészére.
Dr. Szászi István 2021 óta vezeti a magyarországi Bosch csoportot. A korábbi tudományos pályája során megszerzett tudás és tapasztalat a mai napig meghatározó inspirációt jelent számára. Vállalatvezetőként stratégiai célja az innovációs ökoszisztéma kiépítése: az ipari szereplők, az akadémiai világ, a startup szféra és a mindenkori kormányzat közötti szoros együttműködés elősegítése, ezzel erősítve Magyarország innovatív erejét. Küldetésének tekinti a jövő mérnökgenerációinak képzését, a kutatói hálózatok, az egyetemi szféra bekapcsolását az ipari innováció élvonalába. Aktív szerepvállalásával jött létre az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék és a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ, valamint a nevéhez kötődik a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is. Vezetése alatt a magyarországi Bosch csoport egyetemi ösztöndíjakkal, gyakornoki programokkal, professzori támogatásokkal is segíti a felsőoktatási hallgatókat a versenyképes tudás megszerzésében, a középiskolások számára pedig több szemléletformáló kezdeményezést, köztük AI oktatást is indított. Dr. Szászi István irányítása alatt, 2022-ben adták át a vállalatcsoport második legnagyobb európai kutatás-fejlesztési központját, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, amely tovább növeli Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén.
Vezetői filozófiájának középpontjában a nyitottság, a rugalmasság és a folyamatos fejlődésre való törekvés áll. Hisz a határokon átívelő együttműködésben és abban, hogy a valódi innováció alapja a diverz gondolkodás, amikor a különböző nézőpontok és szakterületek találkozása hívja életre a jövő megoldásait. Szemléletét a hosszú távú, következetes építkezés határozza meg, ahol a technológiai fejlődés nem cél, hanem eszköz a társadalmi értékteremtéshez.
„Az Év Menedzsere Díj megtiszteltetés, de egyben felelősség is. Számomra a vezetés nem csupán stratégiai döntésekről, hanem értékteremtő közösségek építéséről is szól. Ez az elismerés visszaigazolja, hogy jó úton járunk, amikor az egyetemi, a startup, az ipari, a vállalati és a kormányzati szférát egyetlen innovatív ökoszisztémába igyekszünk összefogni. Ezzel is erősíteni tudjuk Magyarország helyét a globális technológiai élvonalban, és hozzájárulhatunk, hogy hazánk innovációs ereje megsokszorozódjon” – mondta el Dr. Szászi István.
20 éve az innováció szolgálatában
Dr. Szászi István több mint 20 éve dolgozik a Bosch csoportnál: projektmérnökből lett a Budapesti Fejlesztési Központ, majd 2021-től a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. Több mint 23 000 munkavállalóért felel, köztük többezer fejlesztőmérnök munkáját irányítja Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Vezetőknek szóló mentorprogramokban vállal szerepet, a Közép- és Kelet-Európai Mérnöki Klaszter vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ipari professzora, valamint több alapítvány és szakmai testület munkájában vesz részt.
Munkáját több rangos elismeréssel díjazták. 2022-ben az innovációért, az elektromobilitás fejlesztéséért végzett kimagasló eredményeit a Menedzserszövetség és a Volkswagen közös Kék Innovációs Különdíjával ismerték el, a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményéért pedig 2023-ban Gábor Dénes-díjat kapott.
