Logisztikai híradó

Friss hírek

Biztonságos autonóm rendszerek: elindult a HUN-REN SZTAKI új nemzeti laboratóriuma

Biztonságos autonóm rendszerek: elindult a HUN-REN SZTAKI új nemzeti laboratóriuma

Robotok, drónok, önvezető járművek megbízható együttműködését kutatja a HUN-REN SZTAKI új misszióvezérelt nemzeti laboratóriuma, a CoRAMS

 

Az autonóm robotok, drónok és önvezető járművek képességei gyorsabban fejlődnek, mint a biztonságos működésüket validáló, felügyelő, és tanúsító módszerek. Ennek áthidalására indult el a HUN-REN SZTAKI koordinálásával a Kooperatív és Robusztus Autonóm Mobil Rendszerek Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium (CoRAMS), amely épp erre a problémára kínál megoldást. A laboratórium kutatásai segítenek abban, hogy az ígéretes autonóm technológiák könnyebben jussanak el a gyakorlati, valós környezetben történő alkalmazásig.

 

Mit tegyen a gyárban dolgozó robot, ha váratlanul ember lép az útjába? Mi történjen, ha az összehangolt drónflotta egyik tagja elveszíti a kapcsolatot a többiekkel? Hogyan lehet meggyőződni arról, hogy az önvezető autó veszélyes közlekedési helyzetekben is megfelelő döntést hoz? Az autonóm rendszerek önállósága egyre növekszik, biztonságos és megbízható működésük hiteles igazolása ugyanakkor nem tud ezzel lépést tartani. Ez a növekvő különbség az úgynevezett autonómia-biztosítási szakadék (autonomy assurance gap), amely áthidalása egyre fontosabbá válik, ahogy a mesterséges intelligenciával működő gépek újabb és újabb feladatok ellátására válnak képessé.

 

Mi hiányzik az autonóm rendszerek biztonságos bevezetéséhez?

 

Hiába léteznek ma már fejlett autonóm robotok, földi és légi járművek, amelyek változatos tesztkörnyezetben jól teljesítenek, mindennapi alkalmazásukhoz ennél több kell. Ahhoz, hogy üzembe állhassanak, három dologra van szükség: bizonyítékra, hogy a gépek váratlan helyzetben is biztonságosan viselkednek; működés közbeni biztosítékra, amely hiba esetén közbelép; valamint szabványos tanúsítási előírásoknak megfelelő dokumentációra.

 

Az önálló döntéseket hozó, gépi tanulásra épülő rendszerek biztonságos működésének ellenőrzése különösen összetett feladat. Lényeges tulajdonságuk ugyanis, hogy olyan váratlan helyzetekben is megfelelően kell reagálniuk, amelyekre a fejlesztés során nem készítették fel őket. Gyakran azt sem könnyű utólag megmagyarázni, hogy egy-egy helyzetben miért éppen az adott döntést hozta a rendszer. Amikor pedig több, eltérő típusú gép dolgozik együtt – egymással és emberekkel –, a nehézség megsokszorozódik.

 

CoRAMS: az új misszióvezérelt nemzeti laboratórium

 

A 2026 októberében indult új misszióvezérelt nemzeti laboratórium, a CoRAMS éppen arra a bizalmi infrastruktúrára összpontosít, amely az autonóm rendszerek emberek közelében vagy biztonságkritikus környezetben történő biztonságos működéséhez szükséges. Kutatásainak középpontjában ezért a validálás, a magyarázhatóság és a tanúsításra való felkészítés áll.

 

A validálás során a kutatók azt vizsgálják, hogy az autonóm rendszerek meghatározott körülmények között megfelelnek-e a velük szemben támasztott követelményeknek. A magyarázhatóság azt segíti, hogy a mesterséges intelligencián alapuló döntések a fejlesztők, az üzemeltetők és később a felhasználók számára is átláthatók, érthetők legyenek. A tanúsítás előkészítését szolgáló módszerek pedig lehetővé teszik, hogy a biztonságos működést dokumentált vizsgálati eredmények támasszák alá.

 

A laboratórium kutatói a korszerű irányításelméletet, a matematikai modellezést és a mesterséges intelligenciát kapcsolják össze a szimulációs és valós környezetben végzett teszteléssel. Olyan felügyeleti szoftvereket is fejlesztenek, amelyek működés közben felismerhetik a veszélyes állapotokat, és szükség esetén biztonságos működési módra válthatják a rendszert. A cél olyan egységes technológiai és vizsgálati keretrendszer létrehozása, amely különböző autonóm gépek fejlesztésében és ellenőrzésében is alkalmazható. A projekt hozzájárulhat az autonóm rendszerek dokumentált, felügyelt és tanúsítható bevezetéséhez valós munkahelyi és közlekedési környezetekben.

 

Az új program jelentős hazai kutatási előzményekre épít. A 2021 őszén indult és 2026 februárjában lezárult Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium munkájában három meghatározó kutatóintézmény és egyetem közel négyszáz kutatója és technikusa vett részt. A kutatások az önvezető járművek, robotok és drónok irányításában, környezetérzékelésében és energiahatékony működésében hoztak nemzetközileg is elismert eredményeket. A program során 13 hazai szabadalmat és védjegyet, valamint négy nemzetközi szabadalmat nyújtottak be, továbbá három spin-off vállalkozás létrejöttét támogatták.

 

A szakmai folytonosságot a két program vezetése is biztosítja. A CoRAMS vezető kutatója Prof. Dr. Gáspár Péter akadémikus, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának vezetője, aki az ARNL szakmai munkáját is irányította. Gáspár Péter professzort 2026 márciusában Széchenyi-díjjal tüntették ki a modellalapú és adatalapú irányításelmélet, valamint az integrált és koordinált járműirányítás területén elért kiemelkedő tudományos eredményeiért és oktatói munkásságáért.

 

„Egyre több robot és önvezető, autonóm rendszer vesz körbe minket. A cél és egyben az egyik legnagyobb kutatási kihívás az, hogy ezek ne csak külön-külön, hanem egymással és az emberekkel is hatékonyan és biztonságosan kooperálva tudjanak működni. Az új nemzeti laboratórium olyan átfogó technológiai megoldásokon dolgozik, amelyek ezt lehetővé teszik, ezáltal elősegítik az autonóm rendszerek elterjedését az iparban és a mindennapi életben” – mondta el Gáspár Péter professzor.

 

A CoRAMS három fő kutatási területe

 

A kutatások három fő alkalmazási területre összpontosítanak, amelyek eltérő műszaki és biztonsági követelményeket támasztanak az autonóm rendszerekkel szemben, ugyanakkor hasonló alapelvekre épülnek és közös módszertannal vizsgálhatók. A kutatók ezeken a területeken vizsgálják és fejlesztik a megbízható működést biztosító közös technológiai és validációs módszereket.

 

Az első kutatási terület a gyártásban és a logisztikában alkalmazható autonóm robotok, köztük humanoid robotok fejlesztése és biztonságos működésük vizsgálata. A kutatók úgynevezett digitális ikreket, vagyis a robotok és környezetük részletes számítógépes modelljeit hozzák létre, amelyek segítségével különféle feladatok és veszélyhelyzetek virtuális környezetben tesztelhetők. „Kiemelt kutatási kérdés, hogyan ültethetők át biztonságosan a szimulációban betanított mozgások és viselkedések a fizikai valóságba – mondta Dr. Aradi Szilárd, a CoRAMS operatív vezetője, a HUN-REN SZTAKI tudományos főmunkatársa, aki korábban az ARNL egyik kutatási főirányát vezette. – A program keretében a gyártási és logisztikai körülményeket modellező tesztkörnyezeteket is kialakítunk, amelyekben az emberek és robotok együttműködésének biztonsága vizsgálható.”

 

A második terület az együttműködő légi és földi járműflották irányítása és biztonságos működésük ellenőrzése. A drónok és autonóm földi járművek összehangolt munkája többek között a mezőgazdaságban, a katasztrófavédelemben és a nehezen megközelíthető területek megfigyelésében hasznosulhat, ahol változó, gyakran nehezen kiszámítható környezetben kell koordinálni többféle eszköz tevékenységét. „A cél olyan megoldások fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a feladatok dinamikus elosztását, a járművek közötti kooperációt, valamint a váratlan helyzetek – például kommunikációs zavarok, érzékelőhibák vagy megváltozott terepviszonyok – biztonságos kezelését” – mondta Dr. Aradi Szilárd.

 

A harmadik kutatási terület a közúti autonóm mobilitás és a magyarázható mesterséges intelligencia. A kutatók az önvezető és ember által irányított járművek együttműködését támogató megoldások mellett olyan algoritmusokat is fejlesztenek, amelyek segítenek megérteni az autonóm rendszerek döntéseit. „Egy önvezető jármű esetében fontos megértenünk, milyen információk és szempontok alapján lassított, fékezett vagy módosította az útvonalát. A döntések átláthatósága támogatja a hibák feltárását, a működés ellenőrzését és a technológia iránti bizalom erősítését” – mutatott rá a CoRAMS operatív vezetője. A fejlesztésekhez a kutatók számítógépes szimulációkat, laboratóriumi vizsgálatokat és valós járművekkel végzett teszteket is végeznek.

 

A CoRAMS a kutatási eredmények ipari hasznosítását is elő kívánja segíteni. „Kifejezett célunk az autonóm rendszerek működését felügyelő biztonsági szoftverek, valamint a megbízhatóságuk értékelésére és a későbbi tanúsítás előkészítésére szolgáló tesztelési és validációs szolgáltatások fejlesztése, és ezek spin-off vállalkozás keretében történő értékesítése” – mondta el Gáspár Péter professzor. Az eredmények hosszabb távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai ipari és technológiai vállalkozások megbízhatóbb autonóm rendszereket fejleszthessenek és alkalmazhassanak, erősítve a magyar kutatás-fejlesztés és a kapcsolódó iparágak versenyképességét.

 

Projekt azonosító: 2026-4.1.1-MISSZIÓK-2026-00008

Projekt cím: Kooperatív és Robusztus Autonóm Mobil Rendszerek Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium

Megvalósítási időszak: 2026. október 1. – 2029. szeptember 30.

Támogatási összeg: 2 000 000 000 Ft

Kedvezményezett: HUN-REN SZTAKI

 

 

További információ:

Lövenberg Balázs, lovenberg.balazs@sztaki.hu

Egy központ, egy disztribúció, egy új működés – látogatás az Egis fóti disztribúciós központjában

Egy központ, egy disztribúció, egy új működés – látogatás az Egis fóti disztribúciós központjában

A programról

Az Egis új központi disztribúciós raktárának megvalósítása és működése.

 

A vállalatlátogatás az Egis új, fóti központi disztribúciós raktárának megvalósítását és működését mutatja be.

A prezentáció áttekinti a projektindító helyzetet, a vizsgált működési modelleket, az ingatlanfejlesztő kiválasztását, valamint a gyógyszeripari GDP/GMP-követelményeknek megfelelő raktár kialakítását.

 

A résztvevők ezt követően vezetett raktári bejáráson ismerhetik meg a 15–25 °C-os és 2–8 °C-os tárolási területeket, a komissiózási és disztribúciós folyamatokat, az SAP EWM-re épülő működést, valamint az átállás és a költözés gyakorlati tapasztalatait.

 

A gyógyszerellátási láncok biztonsága, a GDP/GMP-megfelelés, a hőmérséklet-kontroll és a disztribúciós folyamatok központosítása ma kiemelt szakmai kérdés.

A bemutatott projekt valós tapasztalatokat ad egy nagy volumenű gyógyszeripari raktárfejlesztésről és az új működés bevezetéséről.

 

Program

14:50 Vendégek fogadása


15:00 Lukács Zsolt prezentációja: Az Egis központi disztribúciós raktárának implementálása


15:30 Raktárbejárás


16:30 Kérdések és válaszok


17:00 Zárás

Miért érdemes csatlakozni?

A résztvevők gyakorlati képet kapnak a központi disztribúciós modell kialakításáról, a fejlesztői és bérlői együttműködésről, a gyógyszeripari raktár műszaki és minőségügyi követelményeiről, az átállás kockázatairól, valamint a sikeres költözés és üzemindítás kritikus tényezőiről.

Kiknek ajánljuk?

Gyógyszeripari, beszerzési, ellátásilánc-, logisztikai, raktározási és minőségbiztosítási területen dolgozó szakembereknek.

…
Konszolidáció előtt a magyar közúti áruszállítási szektor: a nagyok és a specializált szereplők lehetnek a nyertesek

Konszolidáció előtt a magyar közúti áruszállítási szektor: a nagyok és a specializált szereplők lehetnek a nyertesek

Átrendeződés előtt áll a hazai közúti áruszállítás: a szektor szereplőinek összesített profitabilitása három éve folyamatosan szűkül, és a cégvezetők idén is további eredménycsökkenéssel számolnak. Az Equilor Corporate Advisory iparági elemzése alapján a fennálló erős árverseny és a visszaeső profitok piaci átrendeződést hozhatnak a következő időszakban. A nagy szereplők a méretgazdaságosságban, a kisebbek a specializációban találhatják meg versenyelőnyüket.

 

A hazai áruszállítói piac konszolidációjára, valamint a kisebb szereplők további specializációjára lehet számítani a következő években – derül ki az Equilor Corporate Advisory ötéves trendeket vizsgáló iparági elemzéséből. A tanácsadó cég a 130 legnagyobb, Magyarországon működő, saját flottát üzemeltető közúti áruszállító vállalat 2021 és 2025 közötti pénzügyi beszámolóit elemezte, és az adatokat a cégek tulajdonosai és felsővezetői körében végzett kérdőíves felméréssel egészítette ki.

 

Az elemzés megállapítja, hogy 2022 óta folyamatosan csökken a szektor összesített profitabilitása – a teljes minta 2022-ben 74,7 milliárd forintos adózott eredménye 2025-re 45,5 milliárd forintra szűkült. Az adózott eredmény visszaesését két fő tényező magyarázza. Egyrészt a megkérdezettek által is kiemelt, erős árverseny korlátozza a növekvő fuvarozói költségek ügyfelek felé történő áthárítását, amelynek következtében a szektor összesített EBITDA-marginkulcsa a 2022-ben látható 10,3 százalékos szintről 2025-re 8,9 százalékra csökkent. Másrészt a jövedelmezőséget a beruházások is visszafogták: a COVID-időszakot követően jelentős flottamegújítási hullám zajlott le az ágazatban. A vizsgált 130 cég befektetett eszközeinek könyv szerinti értéke 81 százalékkal növekedett 2021-2025 között (míg a minta összesített árbevétele ugyanebben az időszakban kisebb mértékben, 53 százalékkal nőtt). A korszerű, hatékonyabb működésű, alacsony átlagéletkorú járműpark fenntartása azonban tartós finanszírozási terhet ró a cégekre. A beruházási hullám az utóbbi két évben már lassult, és az Equilor elemzése szerint 2026-ban az új beruházások szintje stagnálhat vagy enyhén csökkenhet.

Az Equilor Corporate Advisory elemzése szerint rövid távon nem várható fordulat: 2025-ben 2,7 százalékos árbevétel-növekedés mellett 6,5 százalékkal csökkent az ágazat EBITDA-ja, 2026-ban pedig a forint erősödése is próbára teszi a szereplőket. Az euró átlagárfolyama 2025-ben 398 forint volt, idén augusztus végéig 370 forint. Ez közvetlenül csökkenti a jellemzően euróban számlázó fuvarozók forintban kifejezett bevételeit. A költségek tekintetében kisebb arányú a devizás tételek mértéke, így önmagában a forint erősödése idén a marginszűkülés irányába hat. Emellett az utóbbi években tapasztalható költségnyomás 2026-ban is fennáll. A megkérdezett cégvezetők több mint kétharmada EBITDA-csökkenésre számít saját vállalatánál idén, több mint háromnegyedük pedig az adózott eredmény csökkenésével számol.

 

Az Equilor Corporate Advisory szerint konszolidációs évek következnek a szektorban, és a szereplők előtt két fő irány rajzolódik ki. Az egyik a méretgazdaságosság: a nemzetközi működés, a jobb kapacitáskihasználás, a digitalizáció költségcsökkentő hatása és az intermodális szolgáltatások kiépítése egyaránt a nagyobb flottával és szélesebb portfólióval rendelkező cégeknek ad lehetőséget jövőbeli növekedés és hatékonyságjavítás terén. A felmérésben részt vevő cégvezetők egyértelműen a piac koncentrálódására számítanak: egy tízes skálán átlagosan 6,9 pontra értékelték annak valószínűségét, hogy a következő öt évben jelentős felvásárlások és összeolvadások alakítják át a piacot. A konszolidációt nevezték meg a legmeghatározóbb strukturális trendként is.

 

Az elemzés megállapításai alapján a másik út a specializáció, amely a kisebb szereplőknek kínálhat fenntartható versenyelőnyt. Egy magasabb belépési küszöbű piaci szegmensben a speciális eszközpark, illetve a releváns minősítések és tanúsítványok révén a niche területeken működő szereplők kevésbé vannak kitéve az általános fuvarozói piac árversenyének, amit a pénzügyi adatok is alátámasztanak. A specializált fuvarozók árbevétele 2021 óta 65 százalékkal nőtt, amely jelentősen magasabb, mint a teljes piac átlaga. Az összesített EBITDA-juk 2025-ben mindössze 2,5 százalékkal csökkent, 4,6 százalékos adózott eredmény-marzsuk pedig a legmagasabb a szektorban. A megkérdezett cégvezetők szerint a következő években a speciális szegmensek kilátásai a legjobbak: kiemelték az e-kereskedelmi és fulfillment piacot, a veszélyesáru-szállítást és a hűtött áruszállítást mint pozitív kilátással rendelkező szegmenseket. A legkedvezőtlenebbnek az általános nemzetközi és belföldi FTL szolgáltatások mellett az autóipari és járműlogisztika kilátásait ítélték.

 

Saly Zoltán, az Equilor Corporate Advisory szenior menedzsere szerint a hazai fuvarozópiacon a szereplők számossága és helyettesíthetősége miatt ma nehéz a költségeket a fuvardíjakban érvényesíteni, ezért a következő években felgyorsulhat a konszolidáció. A piaci átrendeződés elsősorban a kis és közepes méretű, alultőkésített, általános fuvarozói szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számát csökkentheti. A konszolidáció nyertesei azok lehetnek, akik átgondolt stratégiával és stabil finanszírozási háttérrel rendelkeznek. A nagyobb szereplők számára az organikus növekedés mellett a fenntartható működésű és integrálható vállalatok felvásárlása jelentheti a következő nagy lépést. A kis és közepes szereplők pedig a speciális áruszállítási szolgáltatásokban maradhatnak versenyképesek. Hozzátette: kulcskérdés lesz a növekedés finanszírozása, a válaszadók több mint fele ugyanis saját vállalata eladósodottságát magasnak látja. Az utóbbi években látható eszközpark-megújítás és bizonyos esetekben -bővítés a szektor szereplőire jelentős finanszírozási kötelezettségeket ró, ami a szűkülő profitok mellett egyre nagyobb nyomást jelent.

 

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatvezetők a következő öt év meghatározó trendjei közül a konszolidáció mellett az intermodalitás térnyerését, valamint a digitalizációt emelték ki. Az Equilor Corporate Advisory riportja szerint a következő két-három év döntései hosszú időre meghatározzák a hazai fuvarozópiac szerkezetét. A mostani nyomás így nemcsak kockázat, hanem lehetőség is azoknak, akik időben lépnek.

 

Az Equilor Corporate Advisory áruszállítási piacról készült teljes riportja itt letölthető:

https://equilorcf.com/blog/konszolidacio-elott-a-magyar-kozuti-aruszallitasi-szektor 

Forrás: Front Page Communications