Logisztikai híradó

Friss hírek

BMI: Enyhe bővülés júliusban

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 51,4. Júliusban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar lassabb bővüléséről számoltak be.   A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire

Tovább olvasom »
Egyéb

🏎️ 60 óra alatt Spa-ból Budapestre

Tegnap kint jártunk a Hungaroringen, a DHL szervezésében, ahol a Forma-1 logisztikájának kulisszái mögé kaphattunk betekintést. Interjút készíthettünk a DHL motorsport-csapatával és az F1 helyszíni operációs vezetőjével.      

Tovább olvasom »
Friss hírek

BMI: Mérsékelt fellendülés júniusban

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke: 51,5. Júniusban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar gyorsabb bővüléséről számoltak be. A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire a

Tovább olvasom »

Friss hírek

A CEE kereskedelmiingatlan-befektetési piac: a befektetők visszatértek, de jóval szelektívebb stratégiával

A CEE kereskedelmiingatlan-befektetési piac: a befektetők visszatértek, de jóval szelektívebb stratégiával

A közép- és kelet-európai (CEE-6) kereskedelmiingatlan-befektetési piac tranzakciós volumene 2026 első hat hónapjában elérte az 5,8 milliárd eurót, ami az elmúlt évekhez képest jelentős javulást jelent, és egyértelműen jelzi, hogy a befektetői bizalom ismét erősödik a régióban. Ugyanakkor ez nem tekinthető általános piaci fellendülésnek: a tőke továbbra is szelektíven áramlik azokba az eszközökbe, amelyek stabil jövedelemtermelő képességgel, magas ESG-teljesítménnyel és hosszú távon is versenyképes piaci pozícióval rendelkeznek.

 

Új lendületet vett a befektetési piac a régióban

2026 első féléve fordulópontot jelentett a közép- és kelet-európai ingatlanbefektetési piacok számára. A befektetők ismét aktívan jelen vannak a régióban, ugyanakkor döntéseik során a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapnak a minőségi eszközök, az üzleti működés ellenálló képessége és a hosszú távon fenntartható értékteremtés, szemben a széles körű piaci kitettséggel.

 

A piac élénkülését a kedvezőbb finanszírozási környezet, az infláció mérséklődése, valamint az a növekvő befektetői meggyőződés támogatja, hogy Közép- és Kelet-Európa továbbra is vonzó, hosszú távú növekedési potenciált kínál. A régió kilátásait tovább erősítik az ellenálló belső kereslet, a nearshoring térnyerése, a digitalizáció és az energiaátmenet.

 

Lengyelország továbbra is a régió vezető befektetési piaca

Lengyelország ismét a teljes CEE befektetési volumen több mint felét adta: a tranzakciók összértéke meghaladta a 3 milliárd eurót, ami 2018 óta a legerősebb első féléves eredmény. A piacon jelentős volumenű ügyletek valósultak meg a kiskereskedelmi, irodai, logisztikai és lakóingatlan-szegmensben egyaránt, ami jól tükrözi a piac kiemelkedő likviditását és diverzifikáltságát. A legjelentősebb tranzakciók közé tartozott a Vantage Development 18 Resi4Rent projektből álló portfóliójának 575 millió eurós felvásárlása, amely a lengyel piac történetének legnagyobb intézményi bérlakás-portfólió (PRS) tranzakciója volt. A kiskereskedelmi szektor szintén kiemelkedően teljesített, többek között a Posnania bevásárlóközpont 70%-os tulajdonrészének értékesítésével. Az erőteljes gazdasági növekedés, a jelentős uniós források és a stabil lakossági fogyasztás tovább erősítik Lengyelország pozícióját, mint a régió első számú ingatlanbefektetési célpontja.

 

Csehország és Magyarország is erősödő pályán

Csehország befektetési volumene meghaladta az 1,4 milliárd eurót, ezzel továbbra is a régió egyik legstabilabb és legfejlettebb intézményi befektetési piacának számít. Bár az eredmény elmaradt a rendkívül erős 2025 első félévétől, a piac aktivitását továbbra is a hazai tőke, a prémium befektetési termékek korlátozott kínálata és a stabil makrogazdasági környezet támogatta.

Magyarország a régió egyik legjelentősebb fellendülését mutatta: a befektetési volumen megközelítette a 600 millió eurót, ami 2021 óta a legerősebb első féléves teljesítmény. A javuló makrogazdasági környezet, az infláció jelentős csökkenése és a hazai befektetők aktivitásának erősödése több kihívásokkal teli évet követően ismét lendületet adott a piacnak.

A befektetők számára a minőség fontosabb, mint a mennyiség

A tranzakciók összetétele jól mutatja, hogy a befektetői prioritások tovább változnak. Az irodapiac ismét a legnagyobb befektetési szegmenssé vált, amelyet szorosan követett a kiskereskedelmi piac, miközben a lakóingatlanok és a logisztikai eszközök iránti befektetői érdeklődés is erős maradt.

 

Valamennyi ingatlantípus esetében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak:

  • a stabil cash flow-t és kiszámítható bevételt biztosító eszközök;
  • az ESG-elvárásoknak megfelelő, energiahatékony épületek;
  • a kiemelkedő lokációk, ahol erős a bérlői kereslet;
  • a felújítási és átpozicionálási potenciállal rendelkező ingatlanok; valamint
  • azok az eszközök, amelyek hosszú távú értékét a strukturális gazdasági trendek is alátámasztják.

 

A befektetők egyre kevésbé keresik a rövid távú ciklikus lehetőségeket, és inkább azokra az eszközökre összpontosítanak, amelyek profitálnak a nearshoringból, a digitális infrastruktúra fejlődéséből, az urbanizációból, a demográfiai változásokból és az energiaátmenetből.

 

Tovább javulnak a finanszírozási feltételek

A hitelpiacok érezhetően kedvezőbbé váltak az elmúlt két évhez képest, ugyanakkor a finanszírozók továbbra is rendkívül szelektívek.

 

A bankok elsősorban az erős szponzorral, stabil bevételi háttérrel és hiteles fenntarthatósági stratégiával rendelkező ingatlanokat részesítik előnyben. Ezzel szemben azok az eszközök, amelyek jelentős tőkebefektetést igényelnek vagy gyenge energiahatékonysági mutatókkal rendelkeznek, továbbra is nehezebben jutnak finanszírozáshoz.

 

Ez a fegyelmezettebb hitelezési környezet tovább erősíti a piac „flight to quality” jelenségét, és támogatja a prémium minőségű ingatlanok értékállóságát.

A CEE növekedési prémium továbbra is erősíti a befektetői bizalmat

A kihívásokkal teli globális gazdasági környezet ellenére Közép- és Kelet-Európa továbbra is felülteljesíti Nyugat-Európát, amit az erősebb gazdasági növekedés és a stabil belső kereslet támogat. Bár az egyes országok kilátásai eltérőek, a régió hosszú távú fundamentumai továbbra is kedvezőek. Az olyan strukturális trendek, mint a nearshoring, a védelmi kiadások növekedése, az infrastrukturális beruházások és az újraiparosodás, valamint a régió versenyképes költségszintje, stratégiai elhelyezkedése és az Európai Unióba való szoros integráltsága tovább erősítik Közép- és Kelet-Európa vonzerejét az ingatlanbefektetők számára.

 

Kilátások: visszatér a bizalom, de a fegyelmezett befektetői szemlélet megmarad

A továbbra is fennálló geopolitikai bizonytalanságok és a magas kamatkörnyezet ellenére 2026 második félévének kilátásai óvatos optimizmusra adnak okot.

A jelentős tranzakciós pipeline, a javuló makrogazdasági környezet, valamint a hazai és regionális befektetők növekvő aktivitása várhatóan az év hátralévő részében is fenntartja a befektetési piac élénkülését.

A tőke visszatért Közép- és Kelet-Európába, ugyanakkor egyértelműen azokba az ingatlanokba áramlik, amelyek hosszú távon is versenyképesek és jövőállók. A befektetők ma már úgy tekintenek az ellenálló működésre, a magas színvonalú üzemeltetésre és a fenntarthatóságra, mint a hosszú távú értékteremtés elsődleges mozgatórugóira, nem pedig pusztán kockázatcsökkentő tényezőkre” – emelte ki Grzegorz Sielewicz, Head of Economic & Market Insights, CEE.

A CEE ingatlanbefektetési piaca új szakaszba lépett. A jelenlegi ciklust nem általános piaci fellendülés, hanem egy érettebb, szelektívebb növekedési pálya jellemzi, ahol a tőkeáramlást egyre inkább az eszközök minősége, működési teljesítménye és hosszú távú stratégiai jelentősége határozza meg. Ahogy a piaci likviditás tovább javul, a régió tovább erősíti pozícióját Európa egyik legvonzóbb kereskedelmiingatlan-befektetési célterületeként.

 


A riport az alábbi linken tölthető le:
Colliers | A KKE befektetési piac – 2026 H1


Forrás: Colliers Magyarország

BMI: Enyhe bővülés júliusban

BMI: Enyhe bővülés júliusban

A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított júliusi értéke: 51,4.

Júliusban a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar lassabb bővüléséről számoltak be.

 

A 2025. év nyári hónapjaiban többnyire a feldolgozóipar lassulását figyelhettük meg, az év utolsó harmadában a trend megfordult. Ezúttal a BMI index csökkent, júliusban ismét 51,0 százalékpont feletti értéken áll.

 

Az egyedi indexek vegyesen változtak. Az új rendelések mennyisége index 1,7 százalékponttal csökkent, értéke ismét bővülést mutat. A termelési mennyiség index 0,5 százalékponttal nőtt az előző hónap értékéhez képest. A foglalkoztatás indexe ezúttal 50,0 pont felett áll, az indexérték 2,2 százalékponttal nőtt. A szállítási átfutási idő index tartósan 50,0 alatt áll, értéke 2,4 százalékponttal emelkedett ebben a hónapban. A vásárolt készletek index értéke 0,8 százalékponttal csökkent, továbbra is bővülést mutat. A külpiaci mutatók közül az import indexe 1,4 ponttal, az exporté 1,2 százalékponttal csökkent. A beszerzési árak emelkedtek, az index értéke azonban 3,8 százalékponttal zuhant vissza.

 

A beszerzési mennyiség indexe 1,1 százalékponttal csökkent, az index ismét emelkedést jelez. A késztermékkészletek indexe 0,2 százalékponttal csökkent. A 2026 júliusi BMI index csökkent a júniusi (51,6) értékhez képest. Július átlag alatti hónapnak számít (az 1995 óta mért hosszútávú átlag értéke 52,6; a júliusi értékeké 52,6). A most mért szezonálisan kiigazított BMI indexérték az tizenegyedik legalacsonyabb e havi érték.

 

Júliusban az egyedi indexek közül kilenc áll a fellendülési tartományban. Az egyedi indexek többsége kis mértékben változott, ezúttal 3,8 százalékpontos csökkenés a legnagyobb mértékű változás – a beszerzési árak indexében. Ebben a hónapban 1,7 százalékponttal csökkent az új megrendelések indexe (54,8), az új rendelések állománya ismét nőtt a feldolgozóipari vállalatoknál.

A beszerzési mennyiség indexe (53,9) 1,1 ponttal csökkent, a beszerzett mennyiség enyhe növekedésére utal. A termelés nőtt, a termelési mennyiség index (54,4) értéke 0,5 ponttal magasabb ebben a hónapban.


A beszerzési árak indexe (59,4) 3,8 százalékponttal csökkent, ezzel az árak tartós emelkedésére utal.


A szállítási átfutási idő index (40,0) értéke 2,4 százalékponttal nőtt júniushoz képest. Nőtt a vásárolt készletek készletszintje (52,3), az index ezúttal 0,8 százalékponttal csökkent. A késztermékkészletek indexe (62,7) 0,2 százalékponttal csökkent a friss adatok szerint, ezzel az index e készletfajta szintjének emelkedését mutatja. A külpiaci mutatók közül az importindex (54,7) 1,4 ponttal, az exportindex (64,0) értéke 1,2 százalékponttal nőtt. A foglalkoztatási index (50,8) 2,2 ponttal emelkedett, így a foglalkoztatás enyhe fellendülését figyelhetjük meg.

Érdekelnek a részletek? Legyél előfizetőnk, és havi BMI jelentéseinkkel átfogó képet kaphatsz a hazai termelővállalatok gazdasági helyzetének alakulásáról, valamint felhasználhatod a jelentéseket rövid távú előrejelzésekhez is!

 

Mit tartalmaz a részletes jelentés? 

  • BMI szezonálisan kiigazított értékének alakulása
  • A részindexek országos szintű alakulása
  • A termelő vállalatok ágazati és regionális sorrendje, értékeik elemzése
  • Árbevétel és foglalkoztatottsági létszám szerinti indexek
  • Hiánycikkek listája
  • Foglalkoztatottság alakulása itthon és globális piacokon
  • Rövidjelentés a Brit és USA BMI értékekről

 

Ha szeretnéd ezentúl Te is minden hónapban megkapni aktuális BMI jelentésünket, előfizetéssel kapcsolatban keress minket a logisztika@logisztika.hu e-mail címen! 

STOP A DIGITÁLIS DISZFUNKCIÓNAK-A SIKERES BESZERZÉS A RENDSZEREK MÖGÖTT KEZDŐDIK

STOP A DIGITÁLIS DISZFUNKCIÓNAK-A SIKERES BESZERZÉS A RENDSZEREK MÖGÖTT KEZDŐDIK

Miért nem tudja önmagában az AI vagy egy új ERP megoldani a beszerzési problémákat?

 

 

A technológia felgyorsítja a működést – de nem javítja ki a hibáit.

A vállalatok jelentős része ma már rendelkezik fejlett beszerzési rendszerekkel és digitalizált folyamatokkal, mégis a problémák konkrét mintázatokat követnek.

 

A program célja nem pusztán az
egyes problémák egyszerű felismerése, hanem annak megértése is, hogy milyen mélyebb szervezeti és működési összefüggések termelik újra és újra ezeket a helyzeteket. A tréning olyan tipikus beszerzési helyzetekre és működési nehézségekre fókuszál, mint például:

Képzés  célja: 

hogy a résztvevők:


◈ gyakorlati példákon keresztül mélyebben megértsék a beszerzési működés összefüggéseit,
◈ felismerjék saját szervezetük kritikus működési torzulásait,
◈ közösen elemezzék a beszerzés-tipikus súrlódási pontokat,
◈ kipróbáljanak egy beszerzés-specifikus értelmezési és reflexiós eszközt,
◈ vezetői szintű szemléletet kapjanak a beszerzési reziliencia értelmezéséhez.

 

A tréning célja nem csak egy általános „best practice” átadása, hanem személyre szabottan biztosítani azokat a felismeréseket és gyakorlati értelmezési szempontokat, amelyek segítenek a résztvevőknek saját szervezetük működését mélyebben és tudatosabban értelmezni.

 

A tréning központi kérdése: Hogyan lehet felismerni azokat a problémákat, amelyek kezelésével egy stabilabb, reziliensebb és működőképesebb beszerzési környezetet lehet kialakítani?